Miben kell megújulni?
Vidéken élek, ezen tapasztalatok alapján látom:
a 30-60 év közötti korosztály elérése több odafigyelést igényel. A hitbeli elkötelezettség, az újbóli és újbóli...
Bár így valószínűleg sokak válaszával fog megegyezni az enyém is, mégis azt hiszem, nem tudok én sem jobb feleletet adni ezekre a kérdésekre, mint amit maga Pál apostol kér tőlünk: „Kérlek...
A reformáció 500 éves jubileuma kapcsán a reformáció szellemiségével nem lenne összeegyeztethetetlen az önvizsgálat kérdése: vajon egyházszervezetünk jelenlegi formája mennyiben felel meg a reformátori mértéknek? Mi az oka annak, hogy a helvét irányú reformáció egyházszervezet formájára és az egyház kormányzására irányuló igénye nálunk csak részben és aránylag későn éreztette hatását? Hogyan értékelhető az a körülmény, hogy még a magyar református egyháztestek, illetve részegyházak között is vannak egyházszervezeti különbségek, és a sajátosságok megőrzése az egységtörekvése ellenére is időnként előtérbe kerül? Milyen körülményekre vezethető vissza, hogy szinte valamennyi európai protestáns egyház szervezeti formáját tekintve már a kezdetektől egy fajta „hibrid” alakzatot mutat, azaz szervezetei formája nem feltétlenül és nem maradéktalanul tükrözi a konfesszionális-teológiai felismeréseket és alapokat? Melyek azok a bibliai, teológiai és reformátori impulzusok, amelyek érvényesítése elengedhetetlen lenne az egyházszervezet felülvizsgálathoz és szükség szerinti revíziójához?
Elhangzott 1973. október 31-én a Budapest-Baross téri emlékünnepélyen. A Szerző hagyatékából. Köszönet a közlésért Dr. Csanádyné dr. Bodoky Ágnesnak, az MTA doktorának és Dr. Csanády Márton szociológusnak, az áldott emlékezetű Szerző leányának és unokájának.
Fazakas Sándor (szerk.): A protestáns etika kézikönyve
Kálvin Kiadó – Luther Kiadó, 2017. B/5, 460 oldal, kartonált, 3200 Ft
A reformáció az élet valamennyi területén változást...
A Biblia Múzeum (1092 Budapest, Ráday utca 28) legújabb időszakos kiállítását a Szentírás előtti tiszteletadás jegyében rendezte meg. A 2017. június 3-ig látható anyag „Most töredékes az ismeretünk” címmel azt mutatja be, hogy a Biblia milyen helyet foglalt el a 20. századi magyar képzőművészetben. A 26 magyar művész alkotásait felvonultató tárlat - festmények, grafikák és kisplasztikák - bizonyságot tesz arról, hogy a téma mennyire fontos volt abban a korban is, amelyet a történelem gyakran csak vérzivataros századnak nevez. Isten írott igéje azonban erőnek és vigasztalásnak bizonyulhat azok számára is, akik először így találkoznak az Ó- és Újszövetség embereivel, vagy magával a Könyvvel. A reformáció 500. évfordulóján pedig különösen fontos szerepet kap a Bibliáról való gondolkodásunk, amelynek nemzeti nyelvekre fordítását és a hívők kezébe adását – a könyvnyomtatásnak is köszönhetően – a reformáció indította el.
Szalay Lajos, Gulácsy Lajos, Bálint Endre, Derkovits Gyula, Tóth Menyhért, Udvardi Erzsébet, Kondor Béla, Molnár C. Pál vagy Egry József, Szőnyi István, Borsos Miklós, Karátson Gábor neve is azt mutatja, hogy a legkiválóbbakat is mélyen foglalkoztatta a Szentírás. Köszönet illeti azokat a gyűjteményeket, múzeumokat, magángyűjteményeket, amelyeknek jóvoltából, a kulturális tárca anyagi támogatásával a kiállítás megvalósulhatott. A „Most töredékes az ismeretünk” kiállítást március 9-én Bogárdi Szabó István püspök nyitotta meg. Megnyitó beszédét az alábbiakban adjuk közre.
(A Szerkesztőség)
Kálvin hitelezéssel kapcsolatos tanainak időszerűsége
Az elmúlt időszak banki visszaélései és az ebből származó, milliárdos veszteségek következtében kiemelt kihívás a hitelintézeti vállalati kultúra, illetve általában a bankári hivatás etikai megerősítése. A fenntartható fejlődés célrendszerének finanszírozási igénye szintén új típusú banki működést, gondolkodást feltételez. Kétséges azonban, hogy a bankári hivatás megújulása egyszerű technokrata megoldásokkal megvalósítható-e, így az útkeresésben felértékelődnek a humán megközelítések, köztük a vallások és azok gazdaságetikai tanítása is. Tekintettel arra, hogy a reformáció nem csak az új típusú kapitalizmus, de egyben a modern bankrendszer kialakulását is inspirálta, jelen tanulmány a hitelezéssel, bankári hivatással kapcsolatos kálvini tanítás relevanciáját elemzi a 21. századi problémák tükrében. A genfi reformátor tanaiból a hitelintézetek társadalmi funkciójának tudatosítása, a közérdeket figyelembe vevő hitelezési tevékenység, valamint a kiszolgáltatott ügyfelek védelme emelendő ki.
Nagyapám emlékére, aki szőlősgazda volt
A megrészegült felhőkön áttört a fény,
rézsút, mint nyári alkonyokon
s e roppant égi kehelyből szürcsöltük időnk,
azon a rég volt...
Albert Zsuzsa költő, a Magyar Rádió volt szerkesztője, a Confessio Szerkesztőbizottsága tagja Évtizedek múltán címmel írta meg rádiós visszaemlékezéseit. A 2016. július 16-án lezárt 166 oldalas gépirat alcíme: Volt egyszer a magyar kultúrának egy nagyszerű műhelye, a Magyar Rádió. Én is munkatársa lehettem. Hatvan év műsorkészítői és -szerkesztői munkáját sűrítette memoárjába. A munkája során személyesen vagy levélben találkozott írókról, költőkről, művészekről, szerkesztőkről írja le benyomásait, véleményét, akik közül némelyekkel kapcsolata barátsággá mélyült. Visszaemlékezését alaposan dokumentálja, jórészt publikálatlan levelekkel, versekkel. (A gépirat végén rövid életrajzát adja – abc rendben – az Emlékiratban szereplő személyeknek.)
A Confessio rendelkezésére bocsátott gépiratból a Kiss Tamásra (1912-2003), Tóth Endrére (1914-2011) és Szabó Magdára (1917-2007) vonatkozó rész szerkesztett változatát adjuk közre.
(A Szerkesztőség)