Mit tudunk Kondor Béláról? Ki volt ő? Mi jellemezte a munkásságát? Milyen volt az élete? Hogyan tudott szinte máig megfejthetetlen önálló művészi világot teremteni? Ilyen és ehhez hasonló kérdések kavarognak bennem, amikor belépek a Testőrpalota ajtaján.
Debrecen, Hódmezővásárhely és Szentendre után, még a kolozsvári kiállítás előtt, 2017. március 31. és július 2. között a budapesti Várkert Bazár északi (testőr)palotája adott otthont Kondor Béla gyűjteményes kiállításának. „Azt szeretnénk, hogy új lendületet adjon Kondor Béla életművének feldolgozásához és létrejöjjön egy új, fiatal generáció, amelyik már – nem érintve a személyességtől – másfajta objektivitással nyúl ahhoz” – ismertette Fertőszegi Péter művészettörténész, a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány kuratóriumi elnöke a legutóbbi kiállítás célját annak megnyitóján.
A skót identitás elválaszthatatlan része volt sokáig a presbiteriánus felekezet. A történészek is osztották a vélekedést, hogy reformáció nélkül nem lenne Skócia az ami.[1] Mára a közvélekedés...
DAGERROTÍPIA ODAÁTRA
Üzenet Arany Jánosnak
ülsz egy margitszigeti padon
jó Arany Jánosunk
harangoznak a szél-pengette ágak
ó„én is voltam királylányka
királylányból...
Utolsó üdvözlet
Búcsú T. Ágoston Lászlótól
A tassi füzek szomorúbbak lettek.
Durci macska nem érti hova tűntél.
Ám szellemedet megőrzik a könyvek,
s feloldódik bennük a tovatűnt...
Miben kell megújulni?
Vidéken élek, ezen tapasztalatok alapján látom:
a 30-60 év közötti korosztály elérése több odafigyelést igényel. A hitbeli elkötelezettség, az újbóli és újbóli...
Bár így valószínűleg sokak válaszával fog megegyezni az enyém is, mégis azt hiszem, nem tudok én sem jobb feleletet adni ezekre a kérdésekre, mint amit maga Pál apostol kér tőlünk: „Kérlek...
A reformáció 500 éves jubileuma kapcsán a reformáció szellemiségével nem lenne összeegyeztethetetlen az önvizsgálat kérdése: vajon egyházszervezetünk jelenlegi formája mennyiben felel meg a reformátori mértéknek? Mi az oka annak, hogy a helvét irányú reformáció egyházszervezet formájára és az egyház kormányzására irányuló igénye nálunk csak részben és aránylag későn éreztette hatását? Hogyan értékelhető az a körülmény, hogy még a magyar református egyháztestek, illetve részegyházak között is vannak egyházszervezeti különbségek, és a sajátosságok megőrzése az egységtörekvése ellenére is időnként előtérbe kerül? Milyen körülményekre vezethető vissza, hogy szinte valamennyi európai protestáns egyház szervezeti formáját tekintve már a kezdetektől egy fajta „hibrid” alakzatot mutat, azaz szervezetei formája nem feltétlenül és nem maradéktalanul tükrözi a konfesszionális-teológiai felismeréseket és alapokat? Melyek azok a bibliai, teológiai és reformátori impulzusok, amelyek érvényesítése elengedhetetlen lenne az egyházszervezet felülvizsgálathoz és szükség szerinti revíziójához?