„Legnagyobb alkotása a modern magyar nyelv, az emberi lét klasszikus kifejezési lehetősége. Szó, jelentés, valóság nála mindig fedte egymást: ez a nyelvi hitel és a beszéd erkölcse. Népünk számára Arany János magyar nyelve a végső menedék és összekötő kapocs. Elveszett a történelmi ország, szétszóródtunk a föld minden részére, de amíg Arany nyelvén beszélünk és idézzük életünk szerves részét, a múltat, addig egy nép vagyunk, egy misztikus test tagjai.” (Vatai László)
2022. május 26-án, Budapesten, a II. kerület, Bimbó utca 3. számú épületére elhelyezték - egykori lakhelyén - Albert Gábor író (1929-2017) emléktábláját, aki 1974-1995-ig élt itt családjával: Feleségével, a költő és szerkesztő Albert Zsuzsával és két gyermekével. Az emléktábla Majoros Áron Zsolt szobrászművész alkotása, amely újszerű, Albert Gábor fejét formázva, kiemeli markáns arcélét.
Ünnepi beszédet mondott: Ács Margit író, esszé- és tanulmányíró, műkritikus, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, Darkó Jenő történész, ny. egyetemi tanár és Juhász Judit közgazdász, az Antall- és a Boross-kormány szóvivője, a Magyar Katolikus Rádió alapítója, egykori vezérigazgató-helyettese, a Magyar Művészeti Akadémia sajtófőnöke. A felemelő ünnepség méltó lezárása volt Albert Gábor elhangzott gondolatai Oberfrank Pál színművész előadásában.
A Confessio Szerkesztősége és Szerkesztőbizottsága Mindhármuk beszédének közreadásával tiszteleg Albert Gábor író, esszé- és tanulmányíró, a folyóirat egykori szerkesztőbizottsági tagja előtt.
2022. május 26-án, Budapesten, a II. kerület, Bimbó utca 3. számú épületére elhelyezték - egykori lakhelyén - Albert Gábor író (1929-2017) emléktábláját, aki 1974-1995-ig élt itt családjával: Feleségével, a költő és szerkesztő Albert Zsuzsával és két gyermekével. Az emléktábla Majoros Áron Zsolt szobrászművész alkotása, amely újszerű, Albert Gábor fejét formázva, kiemeli markáns arcélét.
Ünnepi beszédet mondott: Ács Margit író, esszé- és tanulmányíró, műkritikus, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, Darkó Jenő történész, ny. egyetemi tanár és Juhász Judit közgazdász, az Antall- és a Boross-kormány szóvivője, a Magyar Katolikus Rádió alapítója, egykori vezérigazgató-helyettese, a Magyar Művészeti Akadémia sajtófőnöke. A felemelő ünnepség méltó lezárása volt Albert Gábor elhangzott gondolatai Oberfrank Pál színművész előadásában.
A Confessio Szerkesztősége és Szerkesztőbizottsága Mindhármuk beszédének közreadásával tiszteleg Albert Gábor író, esszé- és tanulmányíró, a folyóirat egykori szerkesztőbizottsági tagja előtt.
2022. május 26-án, Budapesten, a II. kerület, Bimbó utca 3. számú épületére elhelyezték - egykori lakhelyén - Albert Gábor író (1929-2017) emléktábláját, aki 1974-1995-ig élt itt családjával: Feleségével, a költő és szerkesztő Albert Zsuzsával és két gyermekével. Az emléktábla Majoros Áron Zsolt szobrászművész alkotása, amely újszerű, Albert Gábor fejét formázva, kiemeli markáns arcélét.
Ünnepi beszédet mondott: Ács Margit író, esszé- és tanulmányíró, műkritikus, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, Darkó Jenő történész, ny. egyetemi tanár és Juhász Judit közgazdász, az Antall- és a Boross-kormány szóvivője, a Magyar Katolikus Rádió alapítója, egykori vezérigazgató-helyettese, a Magyar Művészeti Akadémia sajtófőnöke. A felemelő ünnepség méltó lezárása volt Albert Gábor elhangzott gondolatai Oberfrank Pál színművész előadásában.
A Confessio Szerkesztősége és Szerkesztőbizottsága Mindhármuk beszédének közreadásával tiszteleg Albert Gábor író, esszé- és tanulmányíró, a folyóirat egykori szerkesztőbizottsági tagja előtt.
A Nemzeti Örökség Intézete 2022. március 25-én emlékezett Hugonnai Vilmára, az első magyar orvosnőre, halálának 100. évfordulója alkalmából a Fiumei Úti Sírkert Nemzeti Emlékhelyen.
Az emlékezőket Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója köszöntötte. Majd beszédek hangzottak el: Batthyány-Schmidt Margit, a Magyar Női Unió elnöke, Kiss Gábor alezredes, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Levéltára vezetője és Réthelyi Miklós professzor, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnöke részéről. Az ünnepélyes alkalmat Csenki András református lelkipásztor imádsága zárta.
Az alábbiakban Réthelyi Miklós professzor beszédével tisztelgünk a Doktor Grófnő emléke előtt.
Sajátos mérföldkőhöz érkezet napjainkban a koronavírus járvány révén az emberiség történetének az a szakasza, amely 500 éve a reformációval indult el, majd 250 éve az ipari forradalom révén lépett gyorsuló szakaszba.
„Áldott minden szó, minden betű, tett és példa, melyből a magyarság erkölcsi megújhodása fakad. Áldott, mert belső béke, nyugalom és bizakodás, erő és csönd fakad a nyomán. Áldott, mert...
„ Izráel fiai pedig szaporodtak, gyarapodtak, megsokasodtak, nagyon-nagyon megerősödtek, és megtelt velük az ország. Új király került azonban Egyiptom élére, aki már nem ismerte Józsefet, és ezt mondta népének: Lám, Izráel fiainak népe nagyobb és erősebb, mint mi. Gyertek, bánjunk csak okosan vele, nehogy még jobban megsokasodjon! Mert ha háború támad, ő is ellenségeinkhez csatlakozik, ellenünk harcol, és kivonul az országból. Ezért munkafelügyelőket rendeltek föléjük, hogy kényszermunkával sanyargassák őket. Raktárvárosokat kellett építeniük a fáraó számára: Pitómot és Ramszeszt. De mennél jobban sanyargatták őket, annál inkább sokasodtak és terjeszkedtek, úgyhogy félni kezdtek Izráel fiaitól. Ezért kegyetlenül dolgoztatták az egyiptomiak Izráel fiait. Kemény munkával keserítették az életüket: sárkeveréssel, vályogvetéssel és mindenféle mezei munkával; mindenféle munkával kegyetlenül dolgoztatták őket.” (2Móz 1,7-14)
A budapesti Városliget, amely természeténél fogva mindig is a városban élők közösségi parkja volt, egyúttal kulturális- és szórakoztató szerepet is betöltött. A legnagyobb építkezés a Millennium idejé...
Péter
Lukács 22,54-62
Hamuszín holt napok egén megírva volt,
hogy elkerülhetetlen tagadásom,
sebem nem oldja csend. S nem oltja forrás
magába fúló forrongó világom.
Kőfalra dőlve sírok ott...
Ez a kérdés nem a történelmi szójátékhoz kapcsolódik, ami a reformáció hazai elterjedésének hajnalán a másik felekezetekhez tartozókat a gúnyosnak szánt „pápista”, „kálvinista”...
Balogh Klára – Hézser Gábor – Krasznay Mónika: Beszélgetések a családról. Gondolatok, tapasztalatok, kérdések családterápiáról és –lelkigondozásról
Bölcsföldi András: Húsvét közelében – Magyar írók novellái böjttől pünkösdig
Bagdán Zsuzsanna: Az asszonyokat nem lehetett megszüntetni – Életutak és emlékképek a Magyarországi Református Nőszövetségből
Csoma Judit Margit: Megszelídített szorongás. A szorongás jelenségének teológiai és pasztorálpszichológiai szemlélete a 20. században
Pompor Zoltán (szerk.): Történetek a Bibliából – Stories from the Bible
Új? Nem kellene ezt (is) olvasnunk a kötésen? És ott látnunk a zászlós Bárányt, egyházunk címerét? Vagy egyházunk kiadójának emblémáját?
Eltér a hét évtizede megszokottól a majd’ egy...
2020 őszén jelent meg a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) és a Matthias Corvinus Collegium (MCC) közös kiadásában a „Magyar hősök – elfeledett életutak a 20. századból” című...