A Tiszák

Beszélgetés és virtuális tárlatvezetés Gáborjáni Szabó Botonddal

Nemzeti zarándokhely és református egyházi központ: a geszti Tisza-kastély

A magyar állam Nemzeti Kastélyprogramja és Nemzeti Várprogramja keretében 30 műemlék – 18 kastély és 12 vár – újul meg. Köztük a református Tiszák ősi fészke: a geszti kastély. A kastély felújításával párhuzamosan már folyik a nagyszabású kiállítás előkészítése, mely által megtörténhet az épület szellemi újjászületése.

A geszti kastély kiállításának kurátora: dr. Gáborjáni Szabó Botond történész, a Tiszántúli Református Egyházkerület ny. gyűjteményi igazgatója és az Országos Református Gyűjteményi Tanács korábbi elnöke. E monumentális kiállítás megálmodása-megtervezése komoly felkészülést igénylő műfaj. Ezért is esett a kurátorválasztás Gáborjáni Szabó Botondra, aki közel 80 oldalas forgatókönyvet írt a kiállítás megvalósításához. Egy kiállítási útvonalon 16 helyiségen keresztül ismerheti meg a látogató a kínált mondanivalót. Az egymást kiegészítő, látványos, gazdag és tartalmas anyagot bemutató helyiségek mellett több multifunkcionális tér (konferenciaterem, szobák kiscsoportos foglalkozásokra stb.) is szolgálja a szórakozva tanulást. A kurátor vezetésével – várhatóan – 2023 első felében nyitja meg kapuit a rendhagyó bemutató.

Megkértük dr. Gáborjáni Szabó Botond kurátor urat, hogy mutassa be a nem mindennapi – több vonatkozásában egyháztörténeti – vállalkozást.

- A közvélemény viszonylag gyakran értesül a Nemzeti Kastély- és Várprogram eseményeiről, a megújuló épületek átadásáról. Mi történik jelenleg Geszten?

- A Kastély- és Várprogram lényege a magyar múlt felbecsülhetetlen értékeinek mentése, adósságaink törlesztése, azaz „bús düledékeink” helyreállítása. Ezúttal nem csupán a szándék, de az anyagi erő is adott értékmentő célokra. Ha sikerül visszaadnunk nagy történelmi családok hajlékainak régi fényét, és ezeknek az épületeknek vonzó funkciót találnunk, akkor ezek a felújítások nem évekre szólnak majd – mint egy épületrestaurálás – hanem hosszú távon is esély marad állapotuk fenntartására. 2023 elejére várható a geszti épület megújítása – ezután kezdődhet a kiállítások építése –, de egy-egy falszakasz restaurátori feltárása mindig tartogathat váratlan, időigényes feladatokat.

[[paginate]]

- Milyen vonzó funkció kínálkozik Geszten és hogyan kötődik a kastély a Református Egyházhoz?

Tisztáznunk kell egyrészt a család jelentőségét a református egyház történetében, a funkciót illetően pedig arról is szólnunk kell, hogy miért válhat nemzeti zarándokhellyé a geszti Tisza-kastély. Az utóbbinak több komoly oka van: voltak évtizedek, amikor Magyarország sorsfordító kérdései a geszti szalonban és miniszterelnöki dolgozószobájában dőltek el. Tisza Kálmán kormányzásához köthető az újkori magyar történelem talán legvirágzóbb időszaka: Budapest ekkor növekedett modern metropolisszá, ekkor épültek szimbolikus épületei. (Az Operaház, a Nyugati és a Keleti Pályaudvar, az Andrássy út, két híd a Dunán, elkészült a Parlament épülete és még hosszan sorolhatnánk.) Mindebben egy másik Tiszának is jelentős szerepe volt: 1870-től (a későbbi szegedi gróf) Tisza Lajos volt a Fővárosi Közmunkák Tanácsának vezetője és a vasútépítési láz idején több kormány közlekedési minisztere.


A geszti kastély ábrázolása a XIX. század végén

A következő „geszti” miniszterelnök Tisza István nemzetközi viszonylatban is bámulatot keltett képességeivel, Ő a történelmi Magyarország megmentéséért folytatott küzdelmével hatott. Élet-halál harc volt ez: az államtanács egyedüli tagjaként ellenezte a világháborút, mégis „háborús bűnbakként” végezte. Meggyilkolása – a legerősebb vezető kiiktatása a közéletből – a közeli kortársak tudatában összeforrt a történelmi Magyarország végzetével. (Mi lesz velünk? Hová megy Tisza? Van valahol tán egy telefon, ahonnan a királlyal vagy Vilmos császárral beszél? Megbízható katonaságot rendel Pestre és majd mindenkit felköttet, aki itt a rendet megbontotta?”– kérdezte Krúdy Gyula – „Mit gondol Tisza? Hol van Tisza? – vibráltak bennünk a kérdések, mintha egyetlen férfit tudnánk, aki vállalja és bírja is a felelősséget Magyarország sorsáért a történelem földrengései közepette.”) Következésképpen joggal számíthatjuk a kastély majdani potenciális látogatói körébe azt a réteget is, amely a mai napig érzékeny a trianoni problematikára. De nyilvánvalóan ide sorolható minden olyan iskolatípus, ahol a magyar történelmet tanítják.

[[paginate]]

Ráadásul nemcsak történelmünkről van itt szó: a geszti házitanító Arany János kultusza, Nagyszalonta közelsége, és a Tiszáknak a magyar irodalom legnagyobb alakjait is megérintő hatása emelni fogja a látogatottságot. Bizonyára kevesen tudják, hogy Jókai Mór A Kőszívű ember fiai c. regényének címszereplőjét Tisza Lajosról mintázta, „Biharország” vezető személyiségéről, a szabadságharcos Baradlay fiúkat viszont az ő három fiáról, a leendő miniszterelnök Kálmánról, Lászlóról és Lajosról, a szegedi grófról. Meglepetést okozhat, hogy „vad geszti bolond”-dal perlekedő, csupán haragvásairól ismert Ady Endre nemegyszer írt le hasonló sorokat: „Évente egyszer lóverseny van Nagyváradon. Hosszú évek óta legnagyobb ékessége ennek Tisza István gróf, mert a könyvbúvó embernek látszó tudós a gyepen egyike a legjobb lovasoknak és úrkocsisoknak. Valóságos univerzális tehetség. Délelőtt elnököl ármentesítő társulatok ülésén, gazdasági egyesületekben tart közgazdasági beszédeket, délután pedig megveri kardvívásban a vívómestereket és megelőzi a versenygyepen a többi úrlovasokat”. (Ady Endre, Nagyváradi Napló, 1901. október 24.)

A felekezeti ellentétek enyhítésére törekvő Tisza család tettei és jelentősége folytán mindenkié. De tagjainak egyházi szerepvállalására tekintettel a református gyülekezetek és a református iskolarendszer részéről fokozott érdeklődésre számíthatunk. A kastély emellett egyházi konferenciák helyszíne és a lelkésztovábbképzés bázisa is lehet Kelet- és Délkelet-Magyarországon. Huszonhét hektáros parkját az 1880-as években a budapesti Margitszigethez hasonlították, szépségéből sokat megőrzött és ez igényes munkával feltámasztható. (Platánjainak törzsét nem éri körül három felnőtt!) E parkban létesült Magyarország egyik legkorábbi teniszpályája, de volt itt kuglipályája is. A projekt része egy 40 személyes vendégház, amely konferenciák mellett osztálykirándulások befogadására is alkalmas. Mivel egy új határátkelő megnyitása is része az elképzeléseknek, igény lesz kerékpárok bérlésére, különös tekintettel a tíz kilométeren belüli Nagyszalonta közelségére. Iskolák számára érdemes teljes körű szolgáltatást biztosítanunk – a pedagógusok így megszabadulnak a szervezés terheitől – egy csomag tartalmazza majd a szállást, az étke­zést, a sportolási lehetőségeket, és legfőképpen a Tisza család történelmi szerepének felfedezését múzeumpedagógiai élmények segítségével, játékos megoldásokkal kiegészítve.

[[paginate]]

 - Mit érdemes „beharangozásként” elmondani a Tiszák és a református egyház kapcsolatáról?

- Ez ugyanolyan gyönyörű történet, mint a család és a magyar irodalom kapcsolata. A Tiszák nagy mecénásaink, templomépítőink, és folyamatosan viseltek választott egyházi tisztségeket. Tisza Kálmánnak még a politikai karrierje is egyházi téren indult: neve 1859-ben, a protestáns autonómia melletti kiállásakor vált országosan ismertté. A család súlyát jelzi, hogy 1867 után az ország öt református egyházkerületéből egyszerre háromban is a Tisza testvérek voltak főgondnokok.

- Megismerhetnénk a leendő kiállítás tematikáját?

- Talán egy virtuális tárlatvezetés mondaná el leghűségesebben, hogy mi mindennel találkozik majd a kastély látogatója. Tervezett utunk során váltogatják egymást az irónia és a dráma, élclapok karikatúrái és beszédes régi fotók. Megmutatkozik a derű, az anekdota és a tragédia, végül mindez egy kultusz és mítosz születéséig vezet bennünket. Mint Jan Assmann (A kulturális emlékezet c. művében) megfogalmazta, az utóbbinak az a jelentősége, hogy egy közösség, amennyiben még közösségnek tekintheti magát, „megalapozó történetek igézetében él, ezekből meríti cselekvése rendjét és irányát.” Az első helyiségben, a „Nagyebédlőben” ismerjük meg a Tiszák szerepét, múltját, az ősök címereit, portréit, köztük eredeti Barabás Miklós festményeket is. Érintőképernyős program készül a családfán szereplő személyekről, de vetítési lehetőség is lesz: két animációs filmet láthatunk a család történetéről és életviteléről. Grófi címerükben korántsem véletlenül szerepel a latin persevero ige, amely kifejezi törekvéseiket. Jelentése: valami mellett rendületlenül kitartok, nem hagyom, nem engedem.

[[paginate]]

A „Nagyszalon” funkciója a Tiszák bensőséges családi és társasági életének, vendégkörének, sportkedvelő, puritán, de a dzsentri világhoz mégis kapcsolódó életmódjának érzékeltetése. A kulcsmondat itt Jókaitól származik: „Rám nézve pedig holtomig feledhetetlenek maradnak a geszti otthonban töltött édes napok. Ott láttam az igaz magyar családi életet, zavartalan boldogságot a maga tökéletességében. /…/ Soha eszményibb együttélést, együttérzést nem képzelhettem magamnak.” A látogató minden helyiségben emlékezetes történetekkel találkozik: a biliárdasztal, a pipatórium és a kártyaasztal közelében értesülhetünk pl. a négy éves Tisza István rendkívül éles megfigyelő képességéről, aki úgy leste el a felnőttek lábainál a tarokk szabályait, hogy egyetlen szó magyarázatot sem kapott. Mély értelmű történeteket még a parkban is megismerhetünk, de a büfé helyiségei is a családról üzennek, sőt itt még a söralátétek is Tisza-anekdotákat közvetítenek majd. (A vasutassztrájk idején például egy brassói szász kereskedő naponta táviratozott a miniszterelnöknek: „Mikor vége lesz a sztrájknak?” A címzett bosszankodott, majd a sztrájk végén választáviratot küldött: „A sztrájknak vége van, minthogy próféta nem vagyok, előbb nem értesíthettem. Tisza”)

A fotó baloldalán a gyermek Tisza István, Nagy Ferenc házitanító társaságában.
Részlet a kiállítás neveltetést bemutató helyiségeiből.
Porubszky Helga látványtervének egyik eleme.

A kastély emeletére és a női szalon felé haladva ismerjük meg a család tagjainak neveltetését, melyet a hit és a tudás, a sportok és a szellemi igénybevétel harmóniája, kiváló idegennyelvi képzés, természettudományos és humán műveltség jellemzett. Puritán szemléletükre utal, hogy Tisza Kálmán két testvére az asztalos szakmát is kitanulta, és a miniszterelnökök fiainak takarítaniuk kellett saját szobáikat. A külföldi tanulmányútra is küldött házitanítóik nemzedékük legjobbjai közé tartoztak, többen közülük akadémikussá, egyikük a Természettudományi Társulat országos elnökévé, gyakran egyetemi tanárrá, rektorrá, mások nagy költővé – mint Arany János – vagy református püspökké lettek, mint Baltazár Dezső. A Tisza Domokost Egyiptomba kísérő Kovács János házitanító volt az első képzett magyar természettudós, aki eljutott Afrikába. Az ő barlangászati kutatásaiból származó őslénycsontokat, az általa preparált emlősöket, madarakat, krokodilt, a piramisok belsejében fogott denevéreket és Bihar-megyei gyűjtésének eredményeit szemlélve juthatunk Degenfeld Ilona dolgozószobájába.

[[paginate]]

Ismét Krúdyt idézve, „Az öreg Tiszáné, bár Dégenfeld kontesz volt, külsőségekben nagyon szerette az egyszerű, falusi kálvinista papnékat utánozni /…/ Ha Gesztről Szalontára ment kocsiján, kalapot tett ugyan a fejére, de a kalapot fekete fejkendővel kötötte le.” Pedig Tisza Kálmánné Degenfeld-Schomburg Ilona egyik testvérét Odescalchi herceg, a másikat Károlyi  gróf, a harmadikat Podmaniczky báró vette nőül, így a Tiszák a Telekiek után a hazai arisztokrácia több befolyásos családjával rokonságba kerültek. A hazafias geszti légkörre jellemző a gyermek Tisza Domokos rigmusa: „Alig ver gyökeret a magyar nyelve / Máris elnyomja a német elme…”

Ez az otthon: erő, akarat és szeretet forrása volt. A női szalonban megtapasztaljuk, hogy a Tiszák asszonyai meghatározó szerepet játszottak a kastély szellemiségének alakításában. Vállalták a férjek kéziratainak, közéleti beszédeinek, illetve azok visszhangjának gyűjtését és rendezését. Zenei műveltségükről díszes klavikord, gyógyító tevékenységükről a gyógyszeres szekrény, a higiéniáról egy oldalhelyiség berendezése tanúskodik. Gróf Teleki Júliáról hálás szemtanúként emlékezett Arany János: „Áldás poraira, áldást fog mondani minden ismerője, az egész vidék, a szegények, akikkel jót tett, kiket maga ápolt, és minden, ki valaha forgott a nagy míveltségű, nemes szívű úrnő körében.” Az sem véletlen, hogy a köztudomásúlag „Generális”-nak nevezett Tisza Kálmán feleségét – egy női jótékonysági egylet elnökét – „Jó Szív” néven ismerte az egész ország. Támogatták a rászorulókat, járványok idején bejártak a betegek házaiba, segítséget, orvosságot, felvilágosítást nyújtva.

A „gyermeksarokban” régi játékok, sporteszközök mellett fotófal tanúskodik a „gyermekuralom” pillanatairól. Ugyanitt megható levelek nagyításait találjuk, köztük Tisza István sorait egy 7 éves rokon (a tragikusan korán elhunyt) Bethlen „Etushoz,” ugyanitt az írni tanuló ifj. Tisza Kálmán öklömnyi betűit olvashatjuk – levelét „tábornok”-ként írta alá –, megígérve házitanítójának, a Református Kollégium Nagykönyvtára majdani igazgatójának, hogy „megtesszük Géresi Urat porosz császárnak”.

[[paginate]]

Tisza Kálmán dolgozószobájának rekonstrukciója az eredeti helyszínen, a Vasárnapi Újság fényképei és a kortársak leírásai alapján történik. Látogatói az 1880-as években csodálkoztak, hogy az ország sorsát ilyen szerény helyiségből irányítják. Mert az itteni alkotó légkörnek valóban jelentős szerepe volt abban a sikeres korszakban, amelyet a XX. század „boldog békeidők”-nek tekintett.

Az igaz keresztyén „… Isten akaratában megnyugodva tölti be rendeltetését, küzdi meg az élet harcát s fogadja, mit reá mér a sors” – olvashatjuk a miniszterelnöki szentenciát az „egyházi helyiség” bejáratánál. A látogató itt ismerheti meg a család mecénási szerepét, a reformáció hitvallási alapelveit és – a családtagok lenyűgöző egyházi feladatvállalásának magyarázataként – az egyetemes papság fogalmát is. Látható lesz a családi Biblia, klenódiumaik, hangzuhanyból felhangzanak templomi énekeink, sőt Tisza Istvánnak a fronton elmondott lélekemelő temetési beszéde, vagy Révész püspök nekrológja a kocsordi gróf Tisza Lajosról, „minden idők egyik leghűségesebb evangéliumi sáfáráról.” (A közel 80 oldalas forgatókönyv számos olyan üzenetet hordoz, melyeket az eredeti tárgyak varázsán túl csupán egy korszerű technika, pl. hangzuhany, holografikus vetítés és hasonló eszközök képesek maradéktalanul közvetíteni.)

í

Tisza Kálmán „nagy kvalitású ember volt, rendszere mögött nem lehet pusztán uralmi vágyat keresni”.
(Így jellemezte nagy politikai ellenfele, gróf Apponyi Albert.)

[[paginate]]

A két miniszterelnököt bemutató helyiség nem csupán politikai teljesítményekről szól, hanem két személyiségről is. Az apa, a „nagy debatter” számos méltatója szerint az időzítés mestere volt, kiváló taktikus és „hatalomtechnikus”. Tanult a Deák-párt bajaiból, egy kézben fogta össze a hatalmat. „Persze a saját kezét gondolta” – írta tisztelője, a képviselőtárs Mikszáth Kálmán. Az ő tizenöt éve alatt teljesedett ki a magyar polgári társadalom és a kapitalizmus. Már a tiszaeszlári per elcsitulta előtt törvényjavaslatot nyújtott be a zsidók és keresztyének közötti házasság engedélyezéséről, garantálta a zsidóság jogait és tulajdonát.

Tisza István nem volt sem taktikus, sem diplomata, a népszerűségtől valósággal irtózott, színlelni egy mosolyt sem tudott. Távol állt tőle minden intrika vagy alattomosság, a belülről irányított ember mintapéldánya volt. Gyűlölködés nélküli személyiségként legnagyobb politikai ellenfeleire sem ellenségként tekintett. A kiállítás érzékelteti fő céljait: Magyarország területi integritásának és a magyarság Kárpát-medencei vezető szerepének megőrzését, amelynek garanciáit a Monarchia erejében látta. Évtizedekkel mások előtt megérezte és felvázolta egy közelgő világháború halálos veszedelmeit, miközben a függetlenségiek a hadsereg magyar vezényleti nyelvét hiányolták. (A kérdést önmagában tekintve teljes joggal…) A bénító időhúzást éppen a hadseregfejlesztés érdekében kizárva – 1904. november 18-án – a parlamenti szabályok megsértésével vetett véget az obstrukciónak, melyet az ellenzék nemzetvédelmi eszköznek tekintett.

Démonizálása szinte megalapozta a későbbi merényletek sorát: „Ellensége jognak, elvnek / magyar népnek, magyar nyelvnek; /…/ És emellett kálomista / S nemzetközi cokilista…”  szólt a Borsszem Jankó c. élclap már 1903-ban. Számos filmjelenet, remek fotók, miniszterelnöki viseletek, személyes tárgyaik (mint lovagló pálca, hályog szemüveg, „cúgos cipő” és öltözeteik kortársi jellemzése) teszik élményszerűvé a látványt. Az 1912-es parlamenti merénylet revolvere mellett Szabó Ervin sajtóbeszámolóját olvashatjuk: „A képviselőházban egy becsületes ember, Kovács Gyula, rálőtt Tisza Istvánra, a gonosztevőt nem találta el...”


„Szép sudár alak Tisza István: rövidre nyírt fekete haj, kis bajusz, nyílt kék szemek.” 

Mikszáth Kálmán ezúttal a külsőre rezonál,
Bethlen István a belső tulajdonságokról szól: „[…] nem a mi korunkból való ember,
hanem félelmetes elemi erő, mely örök titokképp őrzi valódi lényegét”

[[paginate]]

A Tisza család és az irodalom kapcsolatát feltáró helyiségben nagy magyar írók (Arany, Jókai, Mikszáth, Ady, Krúdy, Kaffka Margit, Móricz, Kassák Lajos és sokan mások) mondják el élményeiket és véleményüket. A hagyományos és filmes megoldások közelében Ferraris Artúr „Históriai tarokkparti” c. híres festménye áll a látvány centrumában, amely irodalmi kiválóságokat is ábrázol a „Generális” kártyaasztalánál. A szoba közepén asztal, az érdeklődők a tarokk parti résztvevőiként, az asztal körül, digitális képkeretek előtti székekbe ülve választhatnak derűs vagy felkavaró szövegekből. A látogató dönti el, hogy az író arcmását és más illusztratív képeket nézve fejhallgatóval követi-e színművészek előadását, vagy képernyőn olvassa a szövegek illusztrált változatát.


Ferraris Artúr festménye: A históriai tarokkparti. „Nem azért nevezik pedig históriai tarokkpartinak,
mintha az együttjátszók s a nekik asszisztáló 'bíbicek' itt csinálnák ennél az asztalnál a világtörténetet;
hanem azért, hogy ennek a tarokkpartinak históriája van." (Jókai Mór)
A képen ábrázolt személyek:
Gajári Ödön (lapszerkesztő, politikus, a főrendiház tagja), Sváb Károly (képviselő, főrendiházi tag),
Nedeczky István (földbirtokos, politikus), Csernátony Lajos (újságíró, a szabadságharc idején Kossuth titkára),
Jókai Mór (író, képviselő), Tisza Kálmán (miniszterelnök), Odescalchy Gyula herceg (képviselő, főrendiházi tag),
Beöthy Algernon (földbirtokos, képviselő), báró Podmaniczky Frigyes (politikus, író, az MTA tagja),
Pulszky Károly (művészettörténész, képviselő, az MTA tagja), Mikszáth Kálmán (író, képviselő).

A férfiak szobájában a gazdálkodás, lovaglás, párbajok és párbajkódexek, vadászatok és más sportok szerepével találkozunk. A családból többen hoztak létre virágzó mintagazdaságokat, híres méneseket. Közgazdasági szakíró is akadt közöttük Tisza István személyében, aki az MTA tagja volt. Géresi Kálmán házitanító szerint Ő „következetesen gyakorolta magát abban, hogy teste feltétlenül az akarata szolgálatában álljon s testi ok a kötelesség teljesítésében meg ne akadályozza.” Ilyen akadályokba valóban nem ütközött élete során. Noha szemműtéte után hályogszemüveget is hordott, híres párbajuk alkalmával Károlyi Mihály 55 perc alatt 1 éles, 2 súlyosabb és 18 kisebb sebet szerzett, Tisza mindössze egyetlen lapos ütést kapott… Ebben a helyiségben (rögzített, mégis megfogható, kézzel tapintható) vadászfegyverek és kardok közelében pompás lovak és vadászebek ábrázolásai sorakoznak, érintőképernyőn kosztümös filmrészletet látunk egy régi falkavadászatról.

[[paginate]]

Külön helyiséget kapott a Tisza család néhány kiemelkedő személyisége. Köztük a „jussát kergető ember” (a birtok visszaszerzője), a reformkori Biharország első embere (Tisza Kálmán apja), az Erdélyben gazdálkodó Tisza László, a szegedi gróf és a kocsordi Tisza Lajos, aki református népfőiskolának engedte át kastélya egyik szárnyát. A két miniszterelnök itt csak utalásszerűen jelenik meg, annak érzékeltetésére, hogy a kor negyvennyolcas–függetlenségi légkörében a kiegyezés melletti kiállás önmagában is népszerűtlenséggel járt.

Egy kiállítás nemcsak akkor érheti el a célját, ha a közönség válaszokat talál kérdéseire. Talán még fontosabb, hogy izgató kérdésekkel a fejében távozzon. A kor legégetőbb problémáit a nemzetiségi és társadalmi feszültségek hordozták. A Tiszák jobb viszonyra törekedtek a nemzetiségekkel, mint a függetlenségi ellenzék. Annak az elképzelésüknek is volt statisztikai alapja, hogy a városi asszimiláció már középtávon – a magyar „szupremácia” megőrzése mellett is – lehetővé teszi a választójog bővítését. Volt ráció abban az érvelésben is, hogy a „mezőgazdasági munkásnak földet ígérni éppoly utópisztikus teória, mint tőkét ígérni az ipari munkásnak.” A háború utolsó szakaszában azonban egy idejében végrehajtott földosztás talán javíthatta volna a kivérzett ország önvédelmi hajlandóságát.

A kastély földszinti folyosója felidézi az I. világháború fordulatait: korabeli plakátokkal, eredeti tárgyakkal, nagyhatású fényképekkel, régi hirdetőoszloppal, híradófilmekkel. Bemutatja a magyar nagyvárosok Éljen a háború felirattal tüntető tömegeit, Ferenc József felhívását, aki mindent megfontolt és meggondolt, ezzel szemben Tisza István ellenvéleményét: „A magyarság vereség esetén mindent veszíthet, a győzelem kivívásakor semmit sem nyerhet.” Egyes történészek azt tartják a miniszterelnök legnagyobb tévedésének, hogy nem mondott le, amikor az államtanácsban egyedül maradt háborúellenes nézeteivel. Mások szerint az ő kolosszális teljesítményének tulajdonítható, hogy a háború végét még cselekvőképes államként értük meg. Mert amikor meggyőződött a hadüzenet elkerülhetetlenségéről, minden tehetségét az ország erejének mozgósítására szánta.


Az első hetek háborús lelkesedése. „Kínoz és gyötör az érzés, hogy nem adatott nekem erő
felébreszteni a nemzetet e veszélyek oly tudatára, a mint én látom ezeket…” (Tisza István)

[[paginate]]

A világháború véráldozata, borzalmai és nélkülözése 1918-ra általános kimerüléshez, éhséglázadásokhoz közeli helyzetbe juttatta az ország népét. A szociáldemokrata és Károlyi-párti propaganda (karaktergyilkosságainak sorozatában) már jóval korábban meghirdette, hogy amennyiben Tisza István „átengedné az ország irányítását a kiváló nyugati kapcsolatokkal rendelkező Károlyi Mihálynak, ő azonnal elhozná a békét”. Későbbi naiv ígéreteik is a „méltányos” békéről szóltak.

Az utolsó helyiségben ismerhetjük meg a gyilkosság körülményeit és a per tárgyalását, vetítővászon, korabeli szövegek, tárgyak, animációs film és árnyjáték segítségével. Gúlába rakva állnak a gyilkos fegyverek (három Steyr-Mannlicher M 95-ös puska), Tisza István egyik utolsó beszélgetését meghallgathatjuk egy 1910-es években használt régi telefonkészülék felemelésével. Ő ugyanis a szomszédos főispán telkén keresztül harmadik szomszédjába, a Bethesda kórházba is menekülhetett volna. Szomszédja írásban értesítette, hogy délután az életére törnek. A kórház lelkésze ekkor felkereste, hogy gondoskodni kívánnak a biztonságáról, ő azonban a predestinációra hivatkozva elhárította a menekülést.

A Katonatanács gyilkossággal kapcsolatba hozható tagjairól készült bírósági rajzok közelében olvasható a tárgyalás konklúziója: tekintettel arra, hogy Korvin Ottó népbiztos (Pogány József közreműködésével) magához vette és eltüntette a Tisza-gyilkosság nyomozati aktáit, az elkövetőkről és felbujtóikról nincsenek dokumentumértékű adataink. A periratokra alapozott következtetéseket többen cáfolták, így Károlyi Mihály jogi felelőssége a Horthy-korszak független bírósága előtt sem volt igazolható.

[[paginate]]

Bő két héttel a gyilkosság után, az Országház téren, a Magyar Köztársaság kikiáltásakor – 1918. november 16-án – a kétszázezres tömegnek repülőgépről szórták a minden társadalmi és nemzeti problémát megoldó Bolsevik Világköztársaság röpcéduláit. A magyar történelem azonban ezúttal sem ért véget: kultusz és mítosz született. Mint a miniszterelnök monográfusa Horánszky Lajos összegzi: „mindazoknak az erőknek a rombolása, melyek a nemzetet /…/ ezeréves államiságától megfosztották /…/ meghozták az elégtételt Tisza István számára is, aki megjósolta egykor, hogy mi lesz a nemzet sorsa, ha a nagy világháborúban, mely jönni fog /…/ összetartó készségével adós marad.” Ő maga a külső bomlasztó erőkkel szemben kész volt az összefogásra: halála napján is arra hívta fel híveit, hogy segítsék az ország vezetését – személy szerint Károlyi Mihályt – abban, hogy „az ország rendjét és nyugalmát helyreállíthassa, és hazánk területi épségét megóvhassa.” Ellenfeleinek azonban a hatalom megszerzése fontosabb volt mindennél.

A drámai végkifejlettől a Tiszák földi maradványait őrző sírboltig, Békés megye legnagyobb hasonló építményéig néhány perc sétával érhet el a látogató. A nemzeti zarándokhely terve az egész környék számára felemelkedést, idegenforgalmat, munkalehetőséget ígér, bekapcsolja az ország vérkeringésébe egy határ menti „zsákfalu” életét.

- Köszönjük a beszélgetést és az izgalmas tárlatvezetést!


Részlet Porubszky Helga látványtervéből. A telefonkészülék melletti vásznon a gyilkosságról
és annak bírósági tárgyalásáról készült, árnyjátékot is alkalmazó animációs film részlete látható.
A telefonkészülék kiállítási felirata: A felkelő katonák október 30-án a városparancsnokság után elfoglalták
a telefonközpontokat is, noha a telefonkezelők már ezt megelőzően csatlakoztak a Nemzeti Tanácshoz.
Október 31-én, az egész nap néma készülék Tisza István halála után igen hamar megszólalt
a Róheim villában, majd a gyilkosság után háromnegyed órával, a hadügyminiszter
írásos parancsával jelent meg egy katonatiszt, a holttest „ellenőrzésére”.

 

Hasonló anyagaink