Képzeletünkben hatvan évet forgatunk vissza, emlékezünk 1956-ra, Magyarország szabadságküzdelmére, a hősökre, az áldozatokra, a lelkész vértanukra. De 2016-ban az 1956 EMLÉKÉV kapcsán emlékezünk Nt. Sass Kálmán lelkészünkre, vértanunkra, az Érmellék Messiására is.
Arab szövegeket fordít magyarra, arab nyelvet és iszlám kultúrát tanít főiskolásoknak, egyetemistáknak, vallástörténettel foglalkozik. Hogyan lett a református lelkész egy másik kultúra szakértője?
Ha keresztyén identitásról beszélünk, akkor lehetünk nagyon egyszerűek: keresztyénnek lenni azt jelenti, hogy Jézus Krisztusban hiszek és őt követem – a keresztyén lét ilyen szempontból...
A modern ember mintha szeretne üldögélni, magában, virágokat szaglászni, minden következmény nélkül. Aztán ha valaki máshogy viszonyul a virágos réthez, mint mi magunk, az felkavar, kimozdít a komfortzónából, és jobb esetben arra késztet, hogy átgondoljuk helyünket a világban.
Az alábbiakban Hankiss Elemér könyvéből: Az ezerarcú Emberlét a fogyasztói civilizációban (Helikon Kiadó, 2015) közlünk egy részletet (418-430. p.). A jegyzetek eredeti számozását meghagytuk. Ahol nincs feloldva a teljes hivatkozás a jegyzetben, a hivatkozott mű bibliográfiai adatai megtalálhatók a könyv Irodalomjegyzékében (561-640. p.).
(− A Szerk.)
Hogy Európa bajban van, az ma már mindenki előtt világos. Magyarországról nézve talán meghökkenve szembesülünk a problémákkal, hiszen soha nem gondoltuk volna, hogy a földrész nyugati fele ennyire...
Mi, európaiak vagyunk a felelősek azért, hogy a migrációs válság itt tart. Nekünk kell tehát lépnünk. Testtartásunk és jogrendszerünk ugyanis nemhogy csillapítaná, hanem kifejezetten katalizálja az eseményeket. Ha nem lépünk valamit, a mostani válság nemcsak az Európai Unión belüli szabad mozgáshoz való jogot, hanem a legtöbb uniós vívmányt dominóként fogja felborítani.
Szászvári Lajos ny. ezredest, egykori miniszteri főtanácsadót Európa jövőjéről kérdeztük az illegális migráció és a terrorizmus kontextusában. A 2004-es madridi, a 2005-ös londoni merényletek után a terroristák 2015-ben két ízben csaptak le Párizsra. Január 7-én a Charlie Hebdo szatirikus hetilap szerkesztősége került muszlim szélsőségesek célkeresztjébe, majd bekövetkezett Franciaország szeptember 11-éje. A százharminc ártatlan civil életét követelő november 13-i támadások után alapjaiban rendült meg az emberek biztonságtudata.
Az Európai Unió hezitáló, halogató migránspolitikája következtében napról napra sérül az európai léthez, identitáshoz, az Európa-tudatos értékelvűséghez és értékközösséghez való jog. A jövőről felelősen gondolkodók féltik Európát, amely több, mint geográfiailag körülhatárolható képződmény – civilizációs, kulturális örökségünk.
Nyugat-Európa meghatározó politikusai szerint a szekularizáció jelenti az egyetlen lehetséges kiutat a vallások és kultúrák között feszülő ellentétekből, hiszen olyan semleges közeget alakít ki,...