Az alábbi beszélgetés abból eredt, hogy mindhárom fiunk informatikus. Meglett emberek negyvenes éveikben: a gimnáziumban ezt a „nyelvet” még újdonságként tanulták. Kamaszkoruk óta szeretik, mint mi valamikor az indián-regényeket. Az egyetemen felső fokon mélyedtek el benne - jómagam viszont messze ötvenen túl tanultam meg email-ezni, szöveget szerkeszteni, számlákat otthonról intézni, honlapomat kezelni – de ma sem vagyok úgy otthon a digitális világban, mint ők. Van köztük program-fejlesztő, céges mennyiségű adathalmaz „felhőbe” telepítésének szakembere, s olyan is, aki előadásokat tart vállalkozóknak a Mesterséges Intelligencia (AI) lényegéről és cégfejlesztési használhatóságáról. Amit magam e világról egyáltalán tudok, azt tőlük tanultam - nemrég még az AI-t is ők telepítették laptopomra.Az alábbi szöveg egy – részemről tapogatózónak indult – beszélgetés leirata, amit a Mesterséges Intelligenciával folytattam. Sok megalapozatlan gondolat kering az Artificial Intelligence (AI) felől pro és kontra – itt „első kézből” tanulmányozhatjuk természetét, akár hívő szemmel is. Kezdetként egy lexikális kérdést tettem föl számára – amiből azonban egy magamnak is meglepő beszélgetés kerekedett.
Ravasz Boriska dolgozatát 1935-ben adták ki Budapesten, a dolgozatot a Magyar Királyi Pázmány Péter Egyetemen védte meg, ahol korábban, 1932-ben latin-történelem szakos tanári oklevelet szerzett....
A négyszáz esztendeje született Apáczai Csere Jánost (Apáca, 1625. június 10 – Kolozsvár, 1659. december 31.) nem véletlenül tartjuk ma is a magyar pedagógia (azon belül a magyar református pedagógia) első kiemelkedő személyiségének; nevét kitüntetés, ösztöndíj, utcák, iskolák viselik mind a mai napig. Hogy mivel érdemelte ki a megtiszteltetést, azt megpróbálom az alábbiakban részletesen is kifejteni.
A Nemzeti Örökség Intézete Szabó Lőrinc születésének 125. évfordulója alkalmából megemlékezést tartott a Fiumei úti sírkertben, 2025. március 31-én.
Köszöntőt mondott Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója. Ünnepi beszédet tartott: Kulcsár Szabó Ernő irodalomtörténész, az MTA rendes tagja.
A megemlékezésen közreműködött Dóczy Péter Jászai Mari-díjas színművész. A megemlékezés végén a tudományos-, a kulturális- és a társadalmi intézmények képviselői koszorút helyeztek el a nagy magyar költő síremlékén. A Confessio képviseletében Tenke Sándor szerkesztő helyezte el a megemlékezés virágait.
Az alábbiakban közreadjuk Kulcsár Szabó Ernő ünnepi megemlékezését.
A Magyarországi Református Egyház 2025-öt az Ifjúság Szolgálatának Évévé nyilvánította, melynek célja a fiatalok életének megújulása és a gyülekezetek ifjúsági munkájának erősítése. Az igei vezérfonal: „Betölti javaival életedet, megújul ifjúságod, mint a sasé” (Zsolt. 103,5).
Ennek megfelelően folyóiratunk következő számai TÉMA rovatában is az ifjúságra fókuszálunk.
Szeressék a fiatalokat! – ezt helyezné lelkésztársai szívére Ablonczy Áron, a Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatala Ifjúsági Osztályának vezetője. Az Ifjúságépítők nevű, ifivezetőket segítő szervezet alapítójával arról beszélgettünk, mik a fiatalok gyülekezetből való lemorzsolódásának legfőbb okai, s hogy ezekre milyen válaszokat kínál az egyházunk által meghirdetett Ifjúság Szolgálatának Éve.
„Vagy nem tudjátok, hogy testetek a bennetek levő Szentlélek temploma,
akit Istentől kaptatok, és ezért nem a magatokéi vagytok?
Mert áron vétettetek meg: dicsőítsétek tehát Istent...