Magyarország köztársasági elnöke 2025. március 15-e alkalmából Széchenyi-díjat adományozott Vásáry István történész, orientalista, turkológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának és Takaró...
Az alábbi írás nem csak a világhírű svájci teológiai professzorról, és a tatai lelkészözvegyről szól, hanem a kiváló tudós lelkipásztorról, teológiai magántanárról, a fiatalon, 48 évesen elhunyt dr. Márkus Jenőről is. Aki rendkívül rövid élete során értékes és szerteágazó tudományos munkát végzett az egyháztörténet és a dogmatika területén.
Bázeli és bécsi tanulmányai után a Pápai Teológián tett magántanári vizsgát dogmatikából, „Schleiermacher váltságtana” volt értekezésének címe. A Debreceni Egyetemen szerzett teológiai doktorátust. Az 1939-ben egyháztörténet tárgykörében megvédett dolgozatának címe: „A liberális szellem a református egyházban”. Aztán még szerzett egy vallástanári oklevelet is. Márkus Jenő munkája tátongó űrt tölt be. A Kálvin Kiadó 2005-ben jelentette meg 67 évvel azelőtt megvédett doktori disszertációját.
Márkus Jenő kivételes igehirdető volt. „Minden igehirdetésére legalább két héti készült, 150-200 oldalnyi vonatkozó irodalmat dolgozott fel” – olvashatjuk özvegyének Emil Brunnerhez írt levelében. Márkus Jenőné mindent megpróbált, hogy néhai férje igehirdetéseit megjelentesse külföldön, mindhiába. Magyarországon pedig, a levert '56-os forradalom és szabadságharc utáni közvetlen években – a bíztató ígéret ellenére – lehetetlen volt.
Dr. Márkus Mihály munkájával emlékezünk a 70 éve elhunyt – ahogy a régiek mondták – tiszteletes és tudós lelkipásztorra. És feleségére, Márkus Jenőné Pongó Lenkére, akinek fontos volt, hogy a férje munkáiból megmaradt töredékekkel tovább szolgálhasson. S mindeközben nevelte, felnevelte négy gyermeküket, akik férje halálakor 16, 12 és 6-6 évesek voltak.
Tanúság ez az írás. Lelkipásztor házaspároknak és nem lelkészi házaspároknak egyaránt. Mindannyiunknak.
2025. július 8-án 82 éves korában elhunyt M. Kiss Sándor Széchenyi-díjas történész, professor emeritus, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár Tudományos Tanácsának elnöke, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság tagja. Temetése augusztus 5-én volt a Rákoskeresztúri Új Köztemető 301-es emblematikus parcellájában lévő Nemzeti Gyászpark Központjában.
Dusicza Ferenc református lelkipásztor, folyóirat- és rádiós szerkesztő, műsorvezető 2025. május 4-én, életének 74. évében adta vissza lelkét a Teremtőjének. Temetése a budapesti Farkasréti sírkertben volt június 2-án. A ravatalnál Köntös László kommunikációs igazgató hirdette az Igét, a síri liturgiát Steinbach József püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke végezte. Az elhunyt lelkipásztor életútjáról Szabó J. Róbert, a Veszprémi Református Egyházmegye esperese emlékezett meg.
Dusicza Ferenc a Confessio Szerkesztősége tagja volt 1980-1983 között és számos írással gazdagította a folyóirat olvasóit. Az alábbiakban Köntös László igehirdetésével és Szabó J. Róbert emlékező beszédével búcsúzunk Dusicza Ferenc szolgatársunktól. Emléke legyen áldott!
„A nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam. Végezetre eltétetett nekem az igazság koronája, amelyet megad nekem az Úr, az igaz Bíró ama napon…”...
A Magyarországi Református Egyház 2025-öt az Ifjúság Szolgálatának Évévé nyilvánította, melynek célja a fiatalok életének megújulása és a gyülekezetek ifjúsági munkájának erősítése. Az igei vezérfonal: „Betölti javaival életedet, megújul ifjúságod, mint a sasé” (Zsolt 103,5). Ennek megfelelően folyóiratunk ez évi 3. száma TÉMA rovatában is az ifjúságra fókuszálunk.
Szamborovszkyné Nagy Ibolya: Nagybereg krónikája. Ahogy a viharos 20. század pusztítása után fennmaradt források feltárni engedték, az Úrnak 2024. évében befejezve | Szamborovszkyné Nagy Ibolya (szerk.): Jubileumi évkönyv a Nagyberegi Református Líceum fennállásának 30. évfordulójára
Színház a mozivásznon, Oscar-díjas rendező a londoni Nemzetiben, sztárparádés szereposztás szerepcserével – mindez egy tizenöt éves előadásban, amelynek a mai napig világszerte megvan a közönsége. Újranéztük a modern kor Prométheusz-legendáját, a Mary Shelley rémregényéből készült Frankensteint a National Theatre előadásában – ezúttal a kanapénk kényelméből.