A Ráday Múzeum 2018. februárban nyitotta meg azt a vándorkiállítást, amely 21 darab roll-up technikával készült lapon mutatja be Ravasz László püspök életét és munkásságát.
Mit tudunk Kondor Béláról? Ki volt ő? Mi jellemezte a munkásságát? Milyen volt az élete? Hogyan tudott szinte máig megfejthetetlen önálló művészi világot teremteni? Ilyen és ehhez hasonló kérdések kavarognak bennem, amikor belépek a Testőrpalota ajtaján.
Debrecen, Hódmezővásárhely és Szentendre után, még a kolozsvári kiállítás előtt, 2017. március 31. és július 2. között a budapesti Várkert Bazár északi (testőr)palotája adott otthont Kondor Béla gyűjteményes kiállításának. „Azt szeretnénk, hogy új lendületet adjon Kondor Béla életművének feldolgozásához és létrejöjjön egy új, fiatal generáció, amelyik már – nem érintve a személyességtől – másfajta objektivitással nyúl ahhoz” – ismertette Fertőszegi Péter művészettörténész, a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány kuratóriumi elnöke a legutóbbi kiállítás célját annak megnyitóján.
A Biblia Múzeum (1092 Budapest, Ráday utca 28) legújabb időszakos kiállítását a Szentírás előtti tiszteletadás jegyében rendezte meg. A 2017. június 3-ig látható anyag „Most töredékes az ismeretünk” címmel azt mutatja be, hogy a Biblia milyen helyet foglalt el a 20. századi magyar képzőművészetben. A 26 magyar művész alkotásait felvonultató tárlat - festmények, grafikák és kisplasztikák - bizonyságot tesz arról, hogy a téma mennyire fontos volt abban a korban is, amelyet a történelem gyakran csak vérzivataros századnak nevez. Isten írott igéje azonban erőnek és vigasztalásnak bizonyulhat azok számára is, akik először így találkoznak az Ó- és Újszövetség embereivel, vagy magával a Könyvvel. A reformáció 500. évfordulóján pedig különösen fontos szerepet kap a Bibliáról való gondolkodásunk, amelynek nemzeti nyelvekre fordítását és a hívők kezébe adását – a könyvnyomtatásnak is köszönhetően – a reformáció indította el.
Szalay Lajos, Gulácsy Lajos, Bálint Endre, Derkovits Gyula, Tóth Menyhért, Udvardi Erzsébet, Kondor Béla, Molnár C. Pál vagy Egry József, Szőnyi István, Borsos Miklós, Karátson Gábor neve is azt mutatja, hogy a legkiválóbbakat is mélyen foglalkoztatta a Szentírás. Köszönet illeti azokat a gyűjteményeket, múzeumokat, magángyűjteményeket, amelyeknek jóvoltából, a kulturális tárca anyagi támogatásával a kiállítás megvalósulhatott. A „Most töredékes az ismeretünk” kiállítást március 9-én Bogárdi Szabó István püspök nyitotta meg. Megnyitó beszédét az alábbiakban adjuk közre.
(A Szerkesztőség)
Fogarasi Zsuzsa, a Ráday Múzeum igazgatója a centenárium alkalmából rendezett kiállítást megnyitó beszéde. Elhangzott 2015. szeptember 18-án, az Újkollégiumban.