A kommunikáció: egyházat formáló erő

A Confessio körkérdése: Miben kell megújulnia egyházunknak és keresztyénségünknek Ön szerint? Mit kell tenni, tennem ennek érdekében?

Miben kell ma megújulnia keresztyénségünknek és egyházunknak Ön szerint? Sokszor beszélünk arról, hogy nehéz megszólítani azokat, akik családjuk, környezetük vagy bármilyen más oknál fogva a református (pl. vallásos) szellemiség hiányában szocializálódtak. Véleményem szerint ennek egyik oka, hogy a rólunk alkotott kép nem feltétlenül pozitív, vagy inkább úgy fejezném ki magam, semleges. Az egyik alapkérdés, hogy a református egyháznak van e egységes víziója, amit magáról kommunikálni szeretne, és ezt a kommunikációt vajon részleteiben kidolgozta e valaki és annak tartalmát tekintve van e egység az egyház szervezetében? Tekintve, hogy évszázadok óta működő szervezetről és kutatott területről van szó, én most úgy veszem, hogy az előbb feltett kérdéseimre mind igen a válasz, bár aktív reformátusként el kell mondanom, hogy én magam sem tudnám megfogalmazni azokat az egyszerű üzeneteket, amelyeket mi mint közösség sugározni szeretnénk magunkról.

A probléma ettől még adott: mit gondol rólunk, keresztyénekről, reformátusokról a ‒ sajnos immár ‒ többségi társadalom. Első lépésként jónak tartanám, ha szembenéznénk ezzel a problémával, és akár egy közvéleménykutatás, vagy egy panelkutatással megvizsgálnánk, kikből áll a jelenlegi gyülekezetek bejövő növekménye, és kik hagyják el a gyülekezeteket. A fenti fejtegetést folytatva fontos lenne azt is megvizsgálni, hogy a társadalomban milyen kép él rólunk, reformátusokról. Mindezt nem azért, hogy másoknak megfeleljünk, de elgondolkodtató lehet megérteni, hogy az a kép, amit mi magunkról sugározni szeretnénk, pontosan hogyan is jelenik meg a nem reformátusok fejében… Ha megértjük, hogy milyen kép alakult ki rólunk, az egyértelmű visszajelzés lesz arról, az elmúlt időszak kommunikációja mennyire volt sikeres, miben kell esetleg változtatni. Ennek megértése nélkül nem hiszem, hogy van esélye az egyháznak hatékony kommunikációt folytatni a 21. században, ezt a kiindulópontot nem lehet megkerülni.

Persze az egész kérdéskör megfogalmazható másképpen is: felfogja-e az egyházi szervezet, hogy a kommunikáció a 21. sz. társadalomban olyan erős társadalomformáló erő, amely új kapukat nyithat meg az egyház előtt, de egyben évszázadok munkáját, fejlődését tehet néhány évtized alatt zárójelbe…

Mit kell tenni/tennem ennek érdekében? Úgy gondolom, hogy egy nagyon egyszerű dologgal ‒ a fentiek szellemében ‒ mindenki hozzátehet egyházunk napi életéhez: azokat az élményeket, amelyeket mi nap mint nap tapasztalunk az együttléteink során, osszuk meg másokkal, kommunikáljunk róla. Én személy szerint még személyes célomként tűztem ki, hogy ezt a kommunikációt megkönnyítsem, segítsem hívőtársaimat megismertetni azokkal a lehetőségekkel, ahol élményeiket megoszthatják másokkal is, illetve teremtsek egy olyan platformot a helyi közösségben, amely megkönnyíti az egymás közötti és a közösségen kívüli irányban történő kommunikációt. Sok élményt generálhatunk mi magunk is, mely vonzóvá, természetessé teszi a vallásos közösség illeszkedését a mindennapokba, legyen az egy kirándulás szentjánosbogarak rajzását megnézni, vagy egy robotbemutató gyerekeknek…

Janositz Balázs
közgazdász

Hasonló anyagaink

Református vagyok

A Magyarországi Református Egyház  Zsinati Elnöksége  a népszámlálás előtt felkért tizenegy református személyiséget – akik hivatásuk/foglalkozásuk alapján többé-kevésbé reprezentálják a társadalmat –, hogy népszerűsítsék, tá...

Református vagyok

A Magyarországi Református Egyház  Zsinati Elnöksége  a népszámlálás előtt felkért tizenegy református személyiséget – akik hivatásuk/foglalkozásuk alapján többé-kevésbé reprezentálják a társadalmat –, hogy népszerűsítsék, tá...

Református vagyok

A Magyarországi Református Egyház  Zsinati Elnöksége  a népszámlálás előtt felkért tizenegy református személyiséget – akik hivatásuk/foglalkozásuk alapján többé-kevésbé reprezentálják a társadalmat –, hogy népszerűsítsék, tá...