Ernst Jenni

(1927–2022)

Vajon hány teológus van Nyugat-Európában, aki magyarul is ért? Ernst Jenni bizonnyal egy volt közülük, és pedig nem (csak) azért, mert sok magyar diákja volt. Saját elmondása szerint 1967-ben tanult meg magyarul, amikor a debreceni Jubileumi Zsinatra a baseli egyetem küldötteként eljött. Ne hízelegjünk magunknak: nem extra teljesítmény volt ez részéről, hanem átlag rutin, hiszen Ernst Jenni nyelvzseni volt, s akárhova ment, mindenütt megtanulta a nyelvet – emlékszem, amikor én is lábainál tanulhattam, éppen egy koreai diákja volt, akinek a kedvéért ezt a nyelvet is elsajátította. Azt is nehezen tudom elfelejteni, amikor kissé szokatlanul az akkoriban frissen megjelent Baseldeutsch-Grammatik kapcsán fordultam hozzá: ő mosolyogva mondta, hogy milyen érdekes annyi nyelvtan után egy olyan könyvet venni a kezébe, ami saját dialektusát tárgyalja. Mondtam, hogy azért az utcán mi nem így beszélünk… Igen – válaszolt –, ma már Baselban is inkább kevert dialektust beszélnek, de higgyem el, hogy ez az igazi, régi baseli nyelvjárás. Hiába, a nyelvtan és az élő nyelv kapcsolata dialektikus…

Ernst Jenni a kor legnagyobb hebraistájánál, W. Baumgartnernél tanult Baselban, majd korán indult karrierje. Saját említése szerint nagy hatással volt rá a párizsi asszíriológus, René Labat, de a hebraista Paul Joüon, vagy a qumranológus André Dupont-Sommer is. 1952-ben az ólám szó vizsgálatával doktorált, majd a próféták jövendöléséről habilitált (1956), így 1958-ban elnyerte a baseli ószövetségi tanszéket, s a nagy előd nyomdokaiba lépett. Idáig úgy tűnhetett: gyorsan bejárta a szokványos utat, ami az elismerést is meghozta E. Jenninek. Ám 1968-ban kitűnt, hogy személyével lépést váltott a hebraisztika tudománya: ekkor jelent meg könyve a héber piél igetörzsről, ahol nem csak a szerző páratlan tudását csodálhatjuk meg a sémi nyelvek körében, hanem a modern nyelvészet legtisztább alkalmazását is láthatjuk a héber nyelvre. Az igetörzs-rendszer újszerű magyarázatát adja ez a könyv, amit később még további cikkek is követtek a nifal vonatkozásában.

[[paginate]]

A legjobb döntés volt, ha 1971-ben a Chr. Kaiser müncheni, ill. a TVZ zürichi kiadó a gondozására bízta a Theologisches Handwörterbuch zum Alten Testament kiadását. Ez a lexikon mindmáig vonatkozási pont mind nyelvészeti, mind teológiai vonatkozásban az ószövetségi héber szavak vizsgálatában. Az 1990-es évek újabb lépésváltást hozott a tudományban, s E. Jenni ismét az úttörők közé tartozott: a számítógép elterjedésével a lexikális anyag kezelése sokkal könnyebb lett. Ekkor jelennek meg a computer támogatta tanulmányok a héber elöljárószókról. Köztudott, hogy minden nyelvben problémát jelentenek a prepozíciók – miért lenne a héber kivétel? Eligazítást Jenni könyvei jelentenek mindmáig.

Mi talán hajlamosak vagyunk Magyarországon, hogy csak a csúcsteljesítményekre figyeljünk; viszont nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy ezek szükségszerűen és mindig széles alapokon nyugszanak. Én is meglepetéssel hallottam, amikor Jenni professzor arról beszélt, hogy diákkorában ugyan Barth Károlyt hallgatta, mégis E. Brunner dogmatikája volt rá nagy hatással. Azt már inkább természetesnek vettem, hogy amikor H.-P. Müllerrel együtt megindították a Zeitschrift für Althebraistik folyóiratát, E. Jenni mindig kisegítette a kollégákat egy-egy cikkel, ha a szerkesztőség zavarba jutott. S végül a tudatosság: egyik találkozásunk alkalmával mondta, hogy már elérte a nyugdíjas kort, de még marad, mert attól tart, hogy a város leépítené a tanszéket – megvárja, amíg ez a veszély elmúlik. Az intézmény iránti felelősség is hozzátartozott a tudományhoz!

A kimagasló tudós ugyanakkor végtelenül kedves ember is volt, s finom humorral áldotta meg őt ősei svájci öröksége. Mindenki széles mosollyal nyugtázta, amint 2001-ben, az International Organisation for the Study of the Old Testament baseli ülésén a klasszikus héber udvariassági formuláit tárgyalta, majd az egyetem fogadására a meghívást a héber formulák imitálásával tolmácsolta a jelenlévőknek. Számtalan volt tanítványa hiányolja személyét és tanulmányait; csupán Magyarországon három egyetemi tanár mondhatja magát Jenni-tanítványak. S bár személye hiányzik, művei révén a halhatatlanok körébe lépett. A baseli ószövetségesek híres sorát a XX. század második felében ő kerekítette le: B. Duhm, A. Bertholet, W. Eichrodt, W. Baumgartner, ill. a kortárs H.-J. Stoebe, K. Seybold neve fémjelzi ezt a sort. S ha e sort Ernst Jenni neve most megkoronázza, úgy a köszönet mellett csak arra gondolhatunk, hogy Urunk hozzá is így szólt: „menj be a te Uradnak örömébe”.

Karasszon István

 

Hasonló anyagaink