Az alábbi írás nem csak a világhírű svájci teológiai professzorról, és a tatai lelkészözvegyről szól, hanem a kiváló tudós lelkipásztorról, teológiai magántanárról, a fiatalon, 48 évesen elhunyt dr. Márkus Jenőről is. Aki rendkívül rövid élete során értékes és szerteágazó tudományos munkát végzett az egyháztörténet és a dogmatika területén.
Bázeli és bécsi tanulmányai után a Pápai Teológián tett magántanári vizsgát dogmatikából, „Schleiermacher váltságtana” volt értekezésének címe. A Debreceni Egyetemen szerzett teológiai doktorátust. Az 1939-ben egyháztörténet tárgykörében megvédett dolgozatának címe: „A liberális szellem a református egyházban”. Aztán még szerzett egy vallástanári oklevelet is. Márkus Jenő munkája tátongó űrt tölt be. A Kálvin Kiadó 2005-ben jelentette meg 67 évvel azelőtt megvédett doktori disszertációját.
Márkus Jenő kivételes igehirdető volt. „Minden igehirdetésére legalább két héti készült, 150-200 oldalnyi vonatkozó irodalmat dolgozott fel” – olvashatjuk özvegyének Emil Brunnerhez írt levelében. Márkus Jenőné mindent megpróbált, hogy néhai férje igehirdetéseit megjelentesse külföldön, mindhiába. Magyarországon pedig, a levert '56-os forradalom és szabadságharc utáni közvetlen években – a bíztató ígéret ellenére – lehetetlen volt.
Dr. Márkus Mihály munkájával emlékezünk a 70 éve elhunyt – ahogy a régiek mondták – tiszteletes és tudós lelkipásztorra. És feleségére, Márkus Jenőné Pongó Lenkére, akinek fontos volt, hogy a férje munkáiból megmaradt töredékekkel tovább szolgálhasson. S mindeközben nevelte, felnevelte négy gyermeküket, akik férje halálakor 16, 12 és 6-6 évesek voltak.
Tanúság ez az írás. Lelkipásztor házaspároknak és nem lelkészi házaspároknak egyaránt. Mindannyiunknak.
2025. július 8-án 82 éves korában elhunyt M. Kiss Sándor Széchenyi-díjas történész, professor emeritus, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár Tudományos Tanácsának elnöke, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság tagja. Temetése augusztus 5-én volt a Rákoskeresztúri Új Köztemető 301-es emblematikus parcellájában lévő Nemzeti Gyászpark Központjában.
Dusicza Ferenc református lelkipásztor, folyóirat- és rádiós szerkesztő, műsorvezető 2025. május 4-én, életének 74. évében adta vissza lelkét a Teremtőjének. Temetése a budapesti Farkasréti sírkertben volt június 2-án. A ravatalnál Köntös László kommunikációs igazgató hirdette az Igét, a síri liturgiát Steinbach József püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke végezte. Az elhunyt lelkipásztor életútjáról Szabó J. Róbert, a Veszprémi Református Egyházmegye esperese emlékezett meg.
Dusicza Ferenc a Confessio Szerkesztősége tagja volt 1980-1983 között és számos írással gazdagította a folyóirat olvasóit. Az alábbiakban Köntös László igehirdetésével és Szabó J. Róbert emlékező beszédével búcsúzunk Dusicza Ferenc szolgatársunktól. Emléke legyen áldott!
„A nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam. Végezetre eltétetett nekem az igazság koronája, amelyet megad nekem az Úr, az igaz Bíró ama napon…”...
Tisztelte apját és anyját, így hosszú ideig élt a földön. Az utalás a Tízparancsolatra (ami eredeti értelmében természetesen egy népnek, nem pedig egy személynek szólt) azért fontos Jörg Jeremias esetében, mert az egyik legpatinásabb protestáns lelkészcsalád sarjaként lett ő is kiemelkedő személyiséggé, iskolaalapító professzorrá...
Az Eperjesen született (1897. március 23.) Hamvas Béla magyar írót, tradicionalista gondolkodó, esztéta és könyvtárost Szentendrén temették el. 1968 novemberében, Szentendre városa évtizedek óta minden évben - Emléknap keretében - megemlékezik az 1945-től haláláig megszakításokkal itt lakó és alkotó íróról, és megkoszorúzza a Köztemetőben (Sztarovadi utca) lévő sírját. Dr. P. Tóth Béla református lelkipásztor, pasztorálpszichológus a szentendrei sírkertben mondta el – a város felkérésére – az alább közölt beszédet.
A Confessio Szerkesztősége és Szerkesztőbizottsága tisztelettel köszönti Csanády András Munkácsy-díjas grafikus- és festőművészt, szociológus-filozófust, címzetes egyetemi tanárt 95. születésnapja alkalmából.
Isten áldását: egészséget, erőt, sok örömet és boldogságot kívánunk Neki az emberi élet végső határáig.
A Sárkányok földjén Erdély bűvöletében című életmű-kiállítása megtekinthető a Várnegyed Galériában (1015 Budapest, Batthyány utca 67.) 2025. január 18-ig.
Csohány János mind a kilenc évtizedét Isten ajándékának tartja. Isten mindig gazdagon kárpótolt a veszteségekért, mondja az idén kilencvenedik évét töltő Csohány János egyháztörténész, teológiai egyetemi tanár, újságíró, szerkesztő, aki szerint ha bezárult egy út előtte, Teremtő Ura mindig újat, gazdagabbat, sokszínűbbet, perspektivikusabbat nyitott számára.
A remény teológiájának (1964) megalkotóját, Jürgen Moltmann professzort életének 98. esztendejében, 2024. június 3-án, hétfőn Tübingenben érte a hazahívó szó. A világszerte ismert református teológusra emlékezünk.