Búcsúbeszéd Bolváry Gyula hamvai fölött

Dr. Bolváry Gyula 1932. szeptember 12-én született Budapesten, Zuglóban nevelkedett fel két testvérével együtt. 1960-ban házasságot kötött Pölöskey Mártával, halála előtt egy héttel lett volna a 60. házassági évfordulójuk. A budapesti jogi egyetem elvégzése után több munkahelye is volt, de 1969-től 23 éven keresztül a Hungagent Részvénytársaságnál szakjogászaként dolgozott, ahonnan osztályvezetőként ment nyugdíjba, ahol külkereskedelmi tevékenysége során világcégeket képviselt Magyarországon. Nyugdíjazása után tovább dolgozott, és több civil szervezet munkájába kapcsolódott be. Az Erdélyi Szövetségnek az alelnöke volt, amelyet a Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriumában és a Magyarok Világszövetségében is képviselt. A Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület és a Budapesti Székely Kör munkájában haláláig aktívan részt vállalt. 2020. július 23-án, életének 88. évében hunyt el.
    Az alábbiakban dr. Kis Boáz, a Lakatos Demeter Kulturális Egyesület elnöke búcsúbeszédét közöljük, amely 2020. augusztus 6-án, a Pasaréti Református Gyülekezetben hangzott el.

Gyászoló Család!

Megszomorodott szívű Gyülekezet!

A Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület nevében veszünk búcsút a 88 éves korában elhunyt dr. Bolváry Gyulától.

A ravatalánál a 2Timótheus 4,7 versével köszönünk el földi viszonylatban Gyula barátunktól, társunktól. Az Ige így szól: „Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam. Végezetül eltétetett nékem az igazság koronája!”

Úgy gondolom, hogy az idézett Pál apostoli sorok teljesedtek be dr. Bolváry Gyula életében is, amiért hálát adhatunk a Gondviselés Istenének.

Elköltözött atyánkfia igen sokoldalú ember volt. Az a korszak, amelyben élt – a majdnem kilenc évtized – sok harci helyzetet adott a számára. Itt természetesen, most a lelki harcokra gondolunk, amelyet személy szerint meg kellett vívnia azokért, akiket különösen is a szívében hordozott. Illyés Gyula írja egy helyen: „Minden népet meg kell becsülni, hirdetjük, s a magyart – csak a magyart – nem becsüli senki”.

Gyula barátunk pedig különösen is odafigyelt azokra a tényekre, amelyek ilyen hátrányosan különböztetik meg a csángómagyarokat. Ő a csángómagyarokért vívta a harcát, ami egyben szolgálat is volt. Ez a küzdelem, harc mindig is szívügye volt Dr. Bolváry Gyulának.

Ezt a munkát a Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesületben mindig is temperamentumosan, de főleg áldozathozatallal végezte, sajátos jogászi logikájával. Magam is jól ismerem a leginkább segítségre szoruló magyar közösség, a csángómagyarok helyzetét és az a véleményem, hogy a Kárpát-medencében ők azok, akik a legrosszabb körülmények között élnek. Csángóföldön igazából csak az öregek, a gyerekek és az asszonyok élnek, mert a férfiak Nyugat-Európába vagy éppen Dél-Afrikában keresik meg az otthoni élethez a pénzt.

[[paginate]]

Elvi harcokat is vívott Gyula bátyánk, amikor azért harcolt egyik közgyűlésen, hogy a közösség által megalkotni kívánt csángómagyar címernek és zászlónak milyen hátrányos következményei lehetnek a Csángóföldön élő csángómagyarok számára – a többségi nemzet részéről. Dr. Bolváry Gyula a már említett temperamentumos magatartásával, meggyőző habitusával, jogászi gondolatvilágával a végsőkig képviselte a csángómagyarok ügyét.

Áldozathozataltól sem húzódott vissza, hiszen a mai napig ismert két kötetes Lakatos Demeter verses összeállítást ő maga és Örs nevű fia anyagi hozzájárulásával lehetett kiadni 2001-ben és 2003-ban. Budapesti egyesületünk nevét Lakatos Demeterről kapta, s Gyulának ezért is fontos volt a kötet megjelenése.

Dr. Bolváry Gyula életében megvalósult az az emberi sors, amely mindenkinek az életében bekövetkezik, amiről Lakatos Demeter így ír:

„Bengerednek az esztendük
igazán,
Közölödünk a temetűhöz
szaporán…”
 

Az anyagi áldozathozatalban mindig is élen járt. Akkor is, amikor leégett a külsőrekecsini, három fiúgyermekes család háza.

Nem sorolom tovább a csángómagyarokért végzett harcát dr. Bolváry Gyulának, mert más jellegű tevékenységet is végezett akkor például, amikor személyesen vállalkozott az oda-vissza 2000 km-es csángóföldi útra, hogy személyesen is tudja bátorítani a távol élő csángómagyarokat, a kitartó, küzdő, s szülőföldjükön maradó csángómagyarokat.

Ezzel teljesítette életében azt az utazást, amelyről Pál apostol azt mondja, hogy elvégezte a futást. Pál is sokat utazott, amint tudjuk, miközben harcolt a keresztyén hitért. Gyula barátunk személyesen rótta le kegyeletét Szabófalván, Lakatos Demeter költő sírjánál. A hosszú út kényelmetlenségét legyőzve, többször megtapasztalta – amire másokat is buzdított – hogy a csángómagyarokat nagyon is kell segíteni.

Pál apostol azt mondja, hogy a hitet megtartotta. Nem véletlenül vagyunk itt, a pasaréti reformátusok templomában, mert dr. Bolváry Gyula is a hit megtartása által végezhette el azt a küldetést, amit Isten elrendelt számára. Láthatjuk, hallhatjuk, hogy milyen sok minden belefér ebbe az életbe, de csak azért, mert a fundamentuma Gyula életének a hit megtartása volt.

Az igazság koronáját is említi Pál apostol, aminek elnyerése a legfontosabb az ember számára. Úgy gondolom, hogy dr. Bolváry Gyula a földi életében már az előzetes igazság koronáját az által nyerte el, hogy példa-emberré vált mind azok számára, akik ismerték és szerették, s akik szintén szívükön hordták – s hordják ma is – a magyarság sorsát a Kárpát-medencében és mindenhol, ahol magyarok élnek.

A Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület tagjainak szívében így él dr. Bolváry Gyula példaadó emberként. Az ő harca, futása, hite a mi örökségünk és ezt az örökséget tovább adjuk az utánunk jövőknek. Úgy, ahogy Áprily Lajos írta versében:

„Ha nem leszek, nem fogja tudni senki
sorsomnak mennyi furcsa titka volt.
A hűlt sorok, megannyi érc-koporsó,
s a könyv, a könyvem gránit-kripta bolt.
 

De túl romon, ha perce jő csodának,
a mély megkondul, mintha vallana,
s a bolt alól harang-tisztán kicsendül,
s magasra száll az ember dallama!”
 

Kis Boáz

Hasonló anyagaink

In memoriam Tarr Kálmán (1947-2020)

    „A végtelen jóságú Isten akaratában megnyugodva tudatjuk, hogy Tarr Kálmán református lelkipásztor, a Kálvin Kiadó nyugalmazott igazgatója és a Magyar Bibliatársulat korábbi főtitkára 2020. szeptember 15. napján, életének ...

A megnyert és az elnyert szabadság

2020. november 14-én Szőcs Géza családja, pályatársai, tisztelői és a piliscsabai református gyülekezet végső búcsút vett az életének 68. évében elhunyt Kossuth-díjas erdélyi magyar költőtől, korábbi kulturális államtitkártól, Orbán Viktor kormány...