Magyarország első népszavazását 1921-ben, Sopronban tartották. A tét: Magyarország területén marad-e a város és környéke, vagy Ausztriához csatolják. A Trianoni békeszerződés nagypolitikai játszmáinak árnyékában Sopron lakói és diákjai megmutatták, mit jelent a hűség. A történtekről dokumentumfilm készült.
Hazánk első népszavazását 1921 decemberében tartották Sopronban és környékén, melynek értelmében Nyugat-Magyarország központja, valamint a várost körülvevő nyolc település Magyarország része maradt. A helyi magyarság, továbbá az évszázadok óta a régióban élő németek és horvátok többsége döntött úgy ekkor, hogy az 1919-ben Ausztriához csatolt terület mégis Magyarországhoz tartozzon.
A népszavazás a nagypolitika árnyékában jött létre, több hazai és nemzetközi diplomáciai bravúrra is szükség volt ahhoz, hogy Sopron ma Magyarország része lehessen. Az osztrákok ugyanis az első világháború lezárultával, nagyhatalmi státuszuk megszűnésével a recesszióból egy kiutat láttak: összeolvadni Németországgal. Az európai politikai színtér főszereplőivé vált franciák ugyanakkor mindenképp szerették volna az Anschlusst elkerülni, többek között ezért is engedték át a nyugat-magyarországi területet osztrák sógorainknak. Mivel azonban ez a lépés nem enyhítette Ausztria étvágyát, a franciák úgy döntöttek, rákoppintanak a sógorok orrára. Ehhez olyan lépésre volt szükség, amely nem keltett nagy felháborodást Párizs közép-és dél-kelet-európai szövetségeseinek körében, egyben talán növelte Magyarország szimpátiáját is Franciaországgal szemben. Erre alkalmasnak mutatkozott Sopron és környéke visszajuttatása Magyarországnak.
Az Akik a hazára voksoltak – Sopron 1921 című film az 1919–1921 közötti eseményeket tárgyalja, így szó esik a soproni tüntetésekről, a második ágfalvi csatáról, az összecsapásban elesett Machatsek Gyula hallgatóról és a népszavazás előkészítésének menetéről is. Az alkotók számos olyan dokumentumot, kéziratot használtak fel a film készítése során, melyek korábban egyáltalán nem vagy csupán a kutatók körében voltak ismertek. A stáb forgatott a Soproni Múzeumban, a Soproni Egyetem Központi Könyvtár és Levéltárban, valamint az MNL Országos Levéltárában és a Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltárában is.
[[paginate]]
A film korabeli források alapján egy selmeci-soproni főiskolás, ifjabb Krug Lajos történetén keresztül tárja a nézők elé a városban uralkodó hangulatot, a helybéliek szellemiségét és motivációit, valamint az akkori politikai színtér összetettségét. Többek között például azt a magyar diplomáciai bravúrt, hogy bár egészen nyilvánvaló volt, hogy a magyar kormány az égvilágon semmit nem tesz a szervezkedések ellen, sőt a magyar csapatok fegyverhez jutását is segíti, ez végül mégsem eredményezett nemzetközi konfliktust. Mondhatjuk úgy is, hogy a hivatalos szervek paplan alatt támogatták az irreguláris csapatokat, nyíltan azonban nem vállalhattak közösséget a felkelőkkel.
„Ez a dokumentumfilm egyfajta vallomás a hazaszeretetről” – nyilatkozta Bárány Krisztián, a film rendezője a Magyar Nemzetnek 2022 júniusában. Ezt a nagyjából ötven perc végignézése után mi is meg tudjuk erősíteni, hiszen a történészekkel készült, dokumentarista részeket játékfilmes motívumokkal egészítették ki az alkotók. Ezek a jelenetek pedig többször teszik libabőrössé a nézőt, még némi büszkeség-féle is feszülni kezd mellkasunkban.
A film mindemellett történetileg is precíz, szakértő történészek – Ujváry Gábor, Tóth Imre, Sarkady Sándor, Dominkovits Péter, Fiziker Róbert, Krisch András – közreműködésével, eredeti dokumentumok alapján mutatja be azt a rögös utat, amely az elcsatolásra ítélt Sopronból a leghűségesebb városba vezetett.
Szücs Péter
(Az Akik a hazára voksoltak – Sopron 1921 című film jelenleg a Nemzeti Audiovizuális Archívum honlapján (https://nava.hu) tekinthető meg.
Forrás: magyarnemzet.hu, multkor.hu, archivum.mtva.hu)