„Igen, a kapcsolat megszakadt, és szükségünk van eszközökre, hogy újra összekapcsolódjunk. Ez az újra-összekapcsolódás ugyanolyan hiányos és tökéletlen, mint az általunk használt eszközök.” – Enyedi Ildikó.

Enyedi Ildikó Csendes barát című filmjét nézve gyakran jutott eszembe Michelangelo Ádám teremtése című freskója, illetve elsősorban az az elemzés, amelyet korábban hallottam róla. Az eszmefuttatás számomra legfontosabb része az volt, hogy bár a kép alapján nincs kapcsolat éppen Ádám és Isten között, az arra való törekvés egyértelműen érzékelhető a képen, ráadásul, ha Ádám megértené, hogy csak ki kellene nyújtania a mutatóujját Isten felé, rögtön össze is kapcsolódhatnának fizikailag is. Kapcsolat, illetve annak hiánya, valamint az arra adott reakciók. Küzdelem a meg nem értettséggel, a félreértelmezéssel, annak a mellkast összeszorító nyomása, hogy ha el tudnám úgy mondani, hogy a velem szemben álló is megértse, mennyivel szebb hely lenne a világ.

[[paginate]]

Bár a Csendes barát valódi főszereplője egy fa – egész pontosan egy, a kihalás szélén álló, hatalmas ginkgo biloba fa – a filmben látható Gretet (Luna Wedler), Hannest (Enzo Brumm) és Tony-t (Tony Leung Chiu-wai) a megértésre vágyó, a világgal és környezetükben élőkkel kapcsolatot kereső küzdelmükben éppen ez a fa kapcsolja össze. A filmben rengeteg történelmi és filozófiai eszme mosódik egybe. Grete a 19. század férfiak uralta egyetemi világának első, női hallgatójaként elképesztő szexizmussal és kirekesztéssel találkozik. Hannes parasztfiúként a hetvenes évek egyetemi környezetében keresi saját magát és a kapcsolatot gyönyörű lakótársával, egyben a viszonyulást is a diáklázadásokhoz és a hippi ideológiához. Tony pedig a COVID-19 világjárvány idején külföldön ragadt, és a kutatások leállítása miatt feladat nélkül maradt idegtudós egyszerre küzd a magánnyal, a zárkózott, német gondnok Tony által megjelenített keleti kultúra iránti értetlenségével és ebből fakadó félelmével, az unalommal és a számára erősen idegen világba való beilleszkedés kényszerével. A filmben megjelenő ideológiai és filozófiai sokszínűség ugyanakkor „csak” egy keret, amelybe Enyedi érdeklődésének valódi tárgya beágyazódik.

Enyedi erről így mesél: „Számomra mindig inkább az az érdekes, hogy melyik szereplő mit kezd a saját izoláltságával. Grete valóban dönthetne az aktivizmus mellett – válaszként az őt érő szexizmusra, bicskanyitogató igazságtalanságokra [a szerk.] –, dacolhatna vagy bizonyíthatná, ér annyit, mint a férfiak, de ehelyett valami számomra nagyon szimpatikusat választ: egyszerűen nem érdekli. Megy tovább és követi a kíváncsiságát. Számomra nagyon fontos volt, hogy ne készüljön olyan aktivista film, amitől mindenki rosszul érzi magát; inkább csak néhány példát akartam mutatni a kapcsolódásra”.

[[paginate]]

Az egyszerre három idősíkon mozgó történetet a német botanikuskert – amely a film egyetlen helyszíne – teszi átfoghatóvá. Így a 19., a 20. és a 21. századi történetszál könnyen érthetővé, felismerhetővé, összekapcsolhatóvá válik. Érzékeljük azért a különbséget, és ez nem véletlen, hiszen az alkotók filmes eszközökkel szándékosan elkülönítik a három kort. A 19. századi jelenetek fekete-fehérek, a 20. századiak bár már színesek, de a hetvenes évekre jellemző szemcsésség egyértelművé teszi a közel ötvenévnyi távlatot. A néhány évvel ezelőtti jelenetek gyönyörű, éles, szép rajzolatú képei pedig ismerős közelségbe helyezik le hozzánk Tony történetszálát. Mint azt Enyedi elmondta: „Bármit is forgattunk, feljegyeztük az optikát, a kamera pozícióját, valamint a kamera magasságát is, hogy egy másik évszakban egy másik szereplővel visszatérhessünk ugyanarra a helyre, és megmutathassuk, mennyire más lehet ugyanaz a kert egy másik perspektívából, egy másik kulturális környezetből nézve. És természetesen a celluloid és a digitális kamera megválasztása is aláhúzta ezeket a különbségeket”.

A Csendes barát a szó legnemesebb értelmében művészfilm. Hosszú snittek, az úgynevezett slow cinemára jellemző megoldások. Hangok, zajok, zörejek. Szuperközeli és nagytotál snittek. Mind-mind a néző érdeklődése felkeltésének eszköze, gondolatébresztő huzavona. Az emberek a filmben nem egymáshoz kapcsolódnak, hanem a növényekhez, ehhez az öreg ginkgo fához. A film érzéki élményeket kínál, erős hangulatokat, képpel, hanggal – nem sztoricentrikus. Ugyanakkor messzemenőkig tervezett. Minden apró részletnek értelme, célja van a filmben. A rendező egészen elképesztő tudatossággal használja a tereket, a perspektívákat, a színeket, hangokat.

[[paginate]]

Ahogy arra Enyedi utal: „Pálos Gergely operatőrrel azt terveztük, hogy nagyon közel kerülünk Grete-hez, hogy egy kicsit belelássunk a lelkébe. A kamerával, a kiváltott érzelmekkel és a hangkulisszával is azt akartuk elérni, hogy a nézők is belelássanak a lelkébe, az elméjébe, az érzelmeibe. Hannesra pedig, a 70-es években, szerintem egy nagyon kedves és nagyon empatikus tekintet vetül, de megfigyeljük őt. Megfigyeljük a gondjait, önmaga keresését, a kapcsolat keresését ezzel a fiatal lánnyal, és ezen keresztül a növények felfedezését és az újra megtalált kapcsolatot a növényekkel. Így a tekintet kicsit távolabbi, és valahogy a természet a főszereplő, az emberi szereplő kisebb a természetben. Tony epizódjában pedig egy apró ember van egy hatalmas térben, mindig hatalmas terekben látjuk. Tehát a film során nagyon tudatosan változnak az arányok.”

Mindez pedig hatása alá vonja a nézőt, magával ragad bennünket a film teljes egészében. Ordítanánk az idióta professzorokkal, akik nem veszik észre, mekkora kincs ül Grete személyében előttük a vizsgán. Szaladnánk segíteni Hannesnak abban, hogy ugyan valljon már szerelmet, de a morcos német gondnokot is erősen megszidnánk, amikor csak azért teszi tönkre Tony kísérletét, mert nem érti azt és emiatt fél tőle egy kissé. Mindezekért pedig Enyedi Ildikó Csendes barát című filmjét csak ajánlani tudjuk. Napjaink történetközpontú, percenként több vágással operáló, gyors, lendületes, zajos, agyzsibbasztó filmjeinek világában unikum.

Enyedi Ildikó a Velencei Nemzetközi Filmfesztivál programjában több díjat – köztük a nemzetközi filmkritikusok FIPRESCI-díját és több zsűridíjat is – nyert filmje megtekinthető a Cinego (https://cinego.hu) felületén.

Szücs Péter