Generáció fókuszú szolgálat

„A mai fiatalok mindenelőtt a luxust kedvelik, nem tisztelik a szüleiket, és gyakorlatok helyett fecsegni szeretnek. Ezek a gyerekek már nem szolgálják a családot, hanem uralkodnak felette… Ellenkeznek a szüleikkel, társaságban fecserésznek, falják a nyalánkságokat, keresztbe rakják a lábukat és megfélemlítik a tanáraikat.”
Szókratész (Idézi Rice, 1987)

Szókratész a fenti gondolatokat több mint kétezer évvel ezelőtt írta, mégis mennyire aktuális ez a mai napig. Generációk mindig is voltak és lesznek. Miért is olyan „hype”, trendi ez a téma akkor? Gutenberg idején attól tartottak, hogy az emberek nem fognak jóízűen beszélgetni már egymással, hanem mindenki egy csendes sarokban fog gubbasztani könyvvel a kezében. Szülőként az internet ad manapság aggódásra okot számunkra, illetve hogy a videók nézése váltotta fel az olvasást.

Mielőtt belekezdenék a generációk karakterisztikájába, hadd meséljem el saját személyes történetemet, hogy is talált meg ez a téma. 20 év körüli fiatalokból álló csoportot kezdtem tanítani, akik életvidáman zsizsegtek folyamatosan az óráimon. Eddig kizárólag ennél idősebb tanítványaim voltak, gondoltam, velük sem lesz gond egy pillanatig sem. Nem kellett sok időnek eltelnie, míg ennek az ellentétje bebizonyosodott számomra. Történt ugyanis, hogy az egyik hangos, bátor tanítványom óra közben fogta a legújabb okostelefonját, majd lefényképezte a prezentációm kivetített lapját és hangosan bekiabálta, hogy „haladjunk már tanárnő”. Megsemmisülve állva azon tanakodtam magamban, hogy akkor most hova kell nekem feljebb kapcsolnom? Ez volt az a pont, amikor szembetalálkoztam a generációkkal, pontosan az Y generációval. Meg akartam érteni, kutatni X generációsként elsősorban a fiatalabbakat. Beiratkoztam ezért egyetemre, majd egy nemzetközi kurzusra, és úgy látom, hogy nincs és nem is lesz megállás. Közben megtanultam, hogy azokat az oktatási formákat el kell felejtenem, amiket eddig használtam és meg kellett tapasztalnom azt is, hogy mindössze 2 percem van, ugyanis eddig tudnak aktívan figyelni a diákok. Felmérések szerint a ’80-as években még 25 percig tartott ez a figyelem, a ’90-es években 18 percig, ma pedig ez mindösszesen 2 perc. Ez azt jelenti, hogy egy tanárnak kétpercenként kellene új impulzust adnia a diákoknak. A Z generációt youtube-generációnak is szokták hívni, hiszen 8 mp alatt döntenek arról, hogy érdekli-e őket az adott tartalom, video vagy sem. Lehetetlen küldetés? Erre keresem, kutatom a válaszokat.

Mint X generációs írom ezt a cikket, örülve a felkérésnek, hogy hozzá tudok járulni az a református egyház értékeihez, ahogy a generációkra fókuszál. A református egyház mindig a változások, a megújulás egyháza volt, ezért is hangsúlyos hogy az együtt élő generációkat megértse, lássa, hogy tudnak együttműködni a legjobb módon. Megérteni pedig úgy lehet, hogy felismerjük egymásban az értékeket, ehhez pedig három dolog szükséges: nyitottság egymás iránt, elfogadás és a rugalmasság.

Ez pedig nem mehet másként, mint megtenni az első lépéseket egymás felé, kilépni a komfortzónákból, megtalálni azokat a csatornákat, amin eljut az üzenetünk a fiatal generációkhoz is. Merjük használni, jóra és értékteremtésre azokat a formákat, felületeket, amin meghallhatják az üzeneteinket. Mert lehet, hogy a napi igét egy applikáción (mobileszközökön futó számítógépes programok) keresztül egyszerűbb egy fiatalnak elolvasni, egy magyarázó youtube videóval, mint ezeket könyvekből elolvasni. Ha most Y, netán Z generációsként ért volna ez a felkérés, akkor valószínű egy vlog (video blog) üzenetet küldtem volna, nem több mint 5 percben összefoglalva a témát.

[[paginate]]

De mi alapján merünk generációkat egyáltalán megkülönböztetni?

Mannheim Károly, a generációskutatás atyja, szerint két markáns dolog kell a generációstudat kialakulásához. (Mannheim, Károly [1928] „A nemzedékek problémája”). Az első egy krízis mint pl.háború, gazdasági válság, politikai fordulat, a második pedig gyors társadalmi változások mint pl. új technológiák. A generációkat ez alapján veterán, baby-boom, X, Y, Z és alfa csoportokra osztjuk (ld. keretes írásban a jellemzőiket).

Mióta világ a világ, nem történt olyan technológiai fejlődés a történelemben mint az elmúlt 20 évben. Ez a gyorsaság pedig tovább generálódik, mivel az alap technológiai eszközeink 2 évente még okosabb lesznek, és az idegrendszerünk naponta átlagosan 40GB információt próbál feldolgozni, mindezt multitaskingban (két vagy több tevékenység adott idő alatt történő párhuzamos végzése).

(Forrás: Spark Institute, Budapest)

Ebben a nagy turbulenciában nehéz kapaszkodókat találni, féltjük a gyerekeinket, a környezetünket, mert amit eddig kizárólag a sci-fi filmekben láttunk, az ma már a valóságunk része. Az eddigi jól bevált válaszok, technikák, receptek nem működnek. Nincsenek kész mintáink rá és a mesterséges intelligencia is megjelenik már mindennapjainkban. A kérdések, a problémák manapság is ugyanazok mint az elődeinknél, csak a megoldások mások. Ez ad okot a bizonytalanságra.

[[paginate]]

Valljuk be, hogy a generációk egészen a múlt századig senkit nem érdekeltek. Annyira hasonló életpályát írtak le a nagyszülőktől az unokáig a családok, egymásnak adva a stafétabotot, hogy nem volt értelme bármi különbözőséget is feszegetni közöttük. Érzékeljük viszont, hogy éppen a generációs változások miatt eltűnőben vannak a nagyszülői minták. Az egyre később szülő fiatalok (30-40 évesen) számára nincs idő arra hogy a két (nagyszülő - unoka) generáció kapcsolódjon. De ha meg is érik majd az X-ek, Y-ok, hogy legyen unokájuk, aktivitásuk addigra megfogyatkozhat. Ez a jelenség tovább nehezíti a fiatalok életpályáját, hiszen nagyon sok egyedi érték, hagyomány van az életben, amit csak a nagyszülőktől tudunk megtanulni. Gyülekezeti életünkben erre a változásra is érdemes figyelmet fordítanunk.

A generációk megkülönböztetését az ipari forradalomhoz kötjük, innentől érdemes őket megkülönböztetni. Az életünk hosszának kitolódásával régen 3, ma már 6 generáció él együtt. A munkaerőpiacon egyszerre 4 generáció van jelen, akiknek napi kihívás az együttműködés. Be kell vallani, hogy ilyen mély szakadék a generációk között a munkaerőpiacon még nem volt, folyamatos konfliktusforrás. A fiatal generációk tudása és magabiztossága az internet által aggodalomra ad okot az idősebb generációknak, akik ebből kiszorítva érzik magukat.

2018-ban nagyobb tömeg lép ki a munkaerőpiacról, mint amennyien belépnek. Jönnek a Z generációsok, a legképzettebbek, és kilépnek folyamatosan a baby-boomosok. A munkaerőpiacon lévő 4 generáció létszáma 4,4 millió fő a 20-64 éves korcsoportban. A fiatal, Y, Z generációsok pedig 1,7 millióan vannak, akiknél már az első munkahely nem jelenti az utolsót is egyben. A kutatók nem győzik felhívni a figyelmet a következő munkaerőpiaci előrejelzésekre, miszerint a Z generációsok nagyrésze külföldön is kipróbálná magát, illetve az Y és Z-sek nagy csatája várható az együttműködésükben. Munkáltatók próbálják felvértezni magukat a várható történesésekre, de nincsenek jó helyzetben. Mindezek a prognózisok vetülete az egyházat sem fogják elkerülni.

[[paginate]]

Csak óvatosan a sztereotípiákkal

Egy-egy generációt hiba lenne bedobozolnunk, ráhúzni egységes jellemzőket. Azért, mert egy bizonyos csoportnak azonos a születési száma, még nem feltétlen egyformák, hiszen akár a személyiségeikben is különbözhetnek. Kijelenthetjük ugyanakkor, hogy a kutatások a közép és felső középosztályt reprezentálják. Egyszerű belegondolnunk, hogy egy borsodi településen élő közmunkát végzőnek, még ha ugyanannyi idős is, nem a távmunka megoldásán fáj a feje, mint a pesti multinacionális vállaltnál dolgozó kortársainak.

Mégis napjaink generációinak csoportosítását a technológiai változással, az infokommunikációs eszközökkel kapcsolatba kerüléstől kezdve számítjuk. Nekünk, X-eseknek, ez az időpont tinédzserként érkezett az életünkben, nagyrészt, amikor a Commodor 64 kapcsoló gombját próbáltuk megkeresni a tanórán. Az alfások pedig nem éltek internet nélküli világban, ők nem értik az offline világ kifejezést. A rendelkezésre álló információtechnológiai eszköztár, az internet mint hatalmas projekciós felület a generációkat eltérően érinti. Az X és a babyboom korosztály számára ez mindig csak eszköz marad, az Y, Z, alfa számára pedig életformává vált.

A visszajelzés kultúrája

A fiatal generáció működésének kulcsa a visszajelzés adása, alkalmazzunk bátran, mert így érhetünk csak el sikereket velük kapcsolatban. A visszajelzésre tekintsünk úgy, mint egy fogódzóra számukra, hogy bebizonyosodjanak, jó úton járnak-e. Mindezt partnerség keretein belül. Elvárják és igénylik, hogy partnereknek tekintsünk őket. Ne számítsunk rá, hogy bárkit is az életkora alapján fogják tisztelni, egyedüli fokmérő a hitelesség és az, amit letett már az asztalra. A partneri viszonyt nem csak a munkahelyen, hanem a gyülekezetben is elvárják. A jövőre nézve, nyúljunk vissza a régiekhez, akik mind tudták, hogy egymástól mindig van mit tanulni, inspirálódni, mindezt viszont csak bizalommal lehet csak. Építsünk hidakat a generációk között a gyülekezeteinkben.

[[paginate]]

Fordított szocializáció

Régen stafétaként adták át a generációk a tudást, most pedig a fordított szocializációval ismerkedünk. Mert egy új telefon beüzemelésével nem kell bajlódnunk hosszú órákon át, ha van egy fiatal generációs a közelünkben, akinek mindez csak egy pillanat műve. A világtörténelemben először fordul elő, hogy az előttünk lévő generáció okosabb lesz sok téren, mint mi vagyunk. Régen a világból tapasztalatok által, könyvekből szereztük a tudást, most pedig az internet egy gombnyomással elénk teszi mindezt.

Újgenerációs keretek

A digitális eszközös nyújtotta közösségi élmény nem helyettesítheti a személyes találkozások mélységét és örömét. A digitális eszközöktől való függőség nemcsak az emberi kapcsolataink kialakítását nehezíti meg, hanem akadálya lesz a meghittség kibontakozásában, akadály az Istennel, Jézussal való bizalmi viszony kialakulásában is. Mert sajnos könnyebb megoldást ad a virtuális világban létezés, mint a saját életünkben megélni a jelen pillanatot. Az online térben létezés ugyanakkor az érzelmi intelligencia leépüléséhez is vezethet, ez az egyik legnagyobb veszély a fiatal generációkra nézve.

Nem vitatható, hogy az internet ugyanakkor előnyöket is ad, szociálizációs hatását pedig el kell fogadnunk. Szülőként a legnagyobb kihívás, hogy ehhez nem tudunk sokszor segítséget adni a gyerekeinknek. De fordítsuk át és használjuk a javunkra őket, akár gyülekezeti facebook csoportot létrehozva, de élő bejelentkezéssel egy ünnepről, ahol a távollévők is végigélhetik a történéseket.

Tény, hogy az online térben több platformon is jelen vannak a fiatal generációsok. Napi szinten több mint 2/3-uk használja a facebookot, ezzel kisebb százalékban az Instagramot a Snapchat-et (online közösségi hálózatok). Két szűrőt lehet felfedezni azzal kapcsolatban, hogy mi érdekli őket ezeken a felületeken. Az egyik a személyes kötődés a tartalom írójához, másik a számukra izgalmas tartalom.

Fiatal generációk elérése

Hogy tudjuk átadni mégis a stafétabotot a fiatal generációk számára? Mindenekelőtt a figyelmünkkel, a rájuk fordított minőségi idővel. Hihetetlen antennákkal tudják megszűrni a hitelességet, ami abszolút prioritást élvez számukra. A Z generáció hatékony elérése a legnagyobb kihívás elé állítja nemcsak a marketing szakembereket, cégeket, hanem a lelkészeinket is. Két megoldás, amivel mégis bevonhatók, meggyőzhetők, az a közösséghez való tartozás és a személyes kapcsolatok megélése.

[[paginate]]

Közösséghez való tartozás

Z-sek a legkisebb, de a legtanultabb generáció. Bedrótozott nemzedéknek is szokás hívni őket, de ami a legaggasztóbb, hogy ők a legmagányosabbak is egyben. Az egyház által a közösséghez való tartozás érzése számukra megoldást nyújthat erre. A közösségbe való meghívást viszont személyesnek és hitelesnek kell, hogy megéljék. Fiatalokat kérdezve, hogy mi a vonzó az egyházunkban: gyakran a közösséget, a közösséghez tartozást válaszolják. Ismerjük fel ezt az óriási az igényt a fiatalokban a közösségre, és ennek létfontosságú teret kell adnunk.
A formák és keretek is megváltoztak, de a tartalom nem. A gyors információáramlást elvárják az élet minden területén. Ezért örömmel fogadják, ha bevonják őket, kikérik a véleményüket, interaktívak lehetnek az egyházi életük során is. El kell fogadnunk, hogy rövid idő alatt befogadható megoldásokat kell kitalálnunk, mert a hosszú szövegek helyett a rövid összefoglalókat és az infografikákat választják. A digitális robbanás ugyanis mindenkire hatással van, ennek eredménye, hogy a rövid távú memóriánk erősödött. Egy kutatás szerint ugyanis napjainkban egy átlagember háromszor annyi információt dolgoz fel, mint egy 1960-ban élő. Agyunk is átállt erre az üzemmódra és a digitalizáció hatására a Z és alfa generációs fiatalok idegrendszerének működése módosult: a rendszeres nethasználat hatására nagyobb rövidtávú memóriával rendelkeznek a korábbi generációkhoz képest.

Személyes kapcsolat, interaktív jelenlét

A Z-generáció tagjainak valóságos emberek kellenek, akik számára rendkívül sokat jelent az igaz szó, a meghallgatás. A megszokott keretek, formák, a tekintély nem működik már. Egyházi jelenlétük, működésük hasonló a munkahelyen tapasztaltakkal. Aktív részese próbál lenni a gyülekezetnek, az ifinek. Kérdez, részt vesz és elvárja, hogy az ő véleménye is számítson, ha nem, akkor inkább nem is vesz részt benne. Bátorítsuk őket, hogy élettel- és élményteli gyülekezeti élethez járuljanak hozzá a kreativitásukkal, lendületükkel. Ne ragadjunk bele, hogy csak meghívjuk őket a megszokott alkalmainkra, programjainkra. Bízzuk meg őket partnerként, hogy a maguk kreativitását megélve szervezzék, oldják meg a kihívásokat, feladatokat és közben találják meg a mély, sablonos válaszoktól mentes valódi tartalmat.
A személyes kapcsolat kialakításának élményét, majd a mélységét a családon és iskolán kívül, a gyülekezetben is meg kell tudniuk tapasztalni. A lelkészhez való kötődés, kapcsolódás az alapja mindennek, ezért feladat és egyben kihívás is a generáció fókuszú szolgálat.

Útravalóul

Dilemma elé állít minket a mai, gyorsan változó világunkban, hogy a stabilitás vagy inkább a rugalmasság felé érdemes-e nyitni. A lényeg, a tartalom ugyanaz, az evangélium, de a tartalomközlési keretek változhatnak.
A fiatalok kincsek az egyház életében, a lendületükkel, az új látásmódjukkal, erejükkel, vidámságukkal együtt tudjuk csak az egyházat felvirágoztatni, megújítani.

Róbert Nóra

[[paginate]]

Generációk:

1. Veteránok 1925-1945 között születtek
Háborús nemzedék. Egy új világot építettek fel, ahol értékes tudást és tapasztalatot halmoztak fel. Jellemzően már nem aktívak a munkaerőpiacon. A veterán generáció a 20. század viharai árnyékában nőtt fel és szocializálódott, az alkalmazkodás a siker záloga volt.
Számukra érték egy munkahelyen ledolgozni az életüket.
Tisztelik a kétkezi, fizikai munkát és az életkorhoz köthető tapasztalatnak nagy tekintélye van köreikben.

2. Baby-boom 1946-1964 között születtek
Tapasztalt, idősebb munkavállalók, akik fegyelmezettek, tisztelettudók és kitartók. A hagyományok erősen hatnak rájuk.
Nehéz lépést tartaniuk a felgyorsult digitális fejlődéssel.
Bejáratott sémákat kedvelik, a változásokra nehézséggel tekintenek.
Tekintély- és szabálytisztelők, feladat orientáltak. Nehezen élik meg a fordított szocializációt, a fiatalok tudásának elismerését.

3. X generáció 1965-1979 között születtek
Digitális bevándorlók. A munkaerőpiac gerincét alkotják, most vannak teljesítőképességük csúcsán, munkabírásuk elismerésre ad okot.
Vezetők nagy része X generációs.
Tudásuk, tapasztalatuk, bölcsességük, munkafegyelmük és lojalitásuk nagy érték. Éltek a rendszerváltással együtt jött kivételes lehetőségekkel, de a válság is nagy hatással volt rájuk.
Szendvics generáció is egyben, hiszen a szülőket ápolva, nevelik gyerekeiket, munka-magánélet egyensúlyát nehéz megteremteniük. X-esek a legrugalmasabbak, ők tudnak legjobban együttműködni a többi generáció tagjaival.
Lojalitás, elismerés, státusz prioritás számukra.

4. Y generáció 1982–1995 között születtek
Ezredfordulós, millenaris avagy a digitális bennszülöttek első nemzedéke.
Siker, pénz, karrier a fő mozgatórugóik.
A lojalitást, az engedelmességet nem ismerik. Ami nincs az interneten, az nem létezik. Harcias, magabiztos, energikus, kifejezetten tehetséges fiatalok.
Újítok, nagy önbizalommal kérdőjelezik meg az eddig bevált módszereket, nem ragaszkodnak az évekig bevált szabályrendszerekhez. Y generációsokra jellemző a Pán Péter-szindróma, amely arra utal, hogy a tanulmányok kitolódása által aktív munkavállalóként késleltetetten jelennek meg a munkaerőpiacon, és mellette a szülői ház nyújtotta komfortot élvezik.

5. Z generáció 1996-2009 között születtek
Szupermost vagy bedrótozott nemzedék.
A legkisebb létszámú generáció és a legoktatottabbak. Jellemző rájuk a multitasking (egyszerre több feladatot végeznek párhuzamosan). Több médium, platform felhasználói is. Erős gyakorlatiasság, problémamegoldó képesség, jó figyelemmegosztás, kiváló technikai érzék jellemző rájuk.
Nagy önbizalommal állnak hozzá az előttük álló feladatokhoz.

6. Alfa generáció (2010-től születtek)
A legfőbb érték számukra az új technológiák nyújtotta szabadság, valamint a kapcsolódás lehetősége, és minden élményüket azonnal megosztják a közösségi oldalakon.
Aggasztóan magányosak, ugyanakkor nagyon tudatosak, felkészültek lesznek. Alfák a jövő nagy átalakítói lesznek, akik képesekké válnak megoldani a világméretű problémákat.

 

Hasonló anyagaink

Globalizáció és az egyház

Van-e kiút a globalizációs zsákutcából, a globalizáció okozta elkerülhetetlen deformációkból? Sikerül-e megállítanunk a globalizációs úthengert? Ravasz Ákos írása