Albert Zsuzsa és Albert Gábor irodalmi munkássága

Magyar Örökség-díjazottak

A Magyar Örökség-díjat 1995 óta ítélik oda azon személyeknek, csoportoknak, intézményeknek vagy teljesítményeknek, akik vagy amelyek a magyar nemzet erkölcsi- szellemi felemelkedéséhez hozzájárulnak.  A díjazottak teljesítményükkel a magyarság láthatatlan szellemi múzeumát gyarapítják. Nem csupán kortárs értékekre, hanem visszatekintve az időben, egészen a 20. század elejéig lehet magyar állampolgároknak javaslatot tenni a díjazásra. A bíráló bizottság kizárólag ezek közül választhat. A javaslatokat az Ezüstkönyvben regisztrálják, míg a díjazottak az Aranykönyvbe íratnak be, egyidejűleg pedig felvétetnek a Magyarság Láthatatlan Szellemi Múzeumába. A díjat jelenleg a Magyar Örökség és Európa Egyesület gondozza. Évente négy alkalommal ítélik oda, alkalmanként hét díjazott részére, ünnepélyes keretek között, kulturális műsorral egybekötve. Az ünnepségnek a Magyar Tudományos Akadémia adott helyet, székházának dísztermében, 2016. december 17-én. A díjazottak között volt Albert Zsuzsa és Albert Gábor. A díjátadón elhangzott laudáció közreadásával tisztelgünk előttük.

(A Szerkesztőség)

„Szükségben egység, kételkedésben szabadság, de mindenben szeretet.” Szent Ágoston szavai pontosan kifejezik Albert Zsuzsa József Attila- díjas költő, a Magyar Rádió irodalmi szerkesztője és Albert Gábor Kossuth-díjas író, szerkesztő életének és írói életművének lényegét. Az irodalmi élet – csakúgy, mint a tudomány és művészet birodalma - tudjuk nem egyenlő alkotók köztársasága. Hercegei, fejedelmei vannak, s ahogy nemzeti határaink igazi őrzői a János vitézek és Toldi Miklósok, úgy életünk, értelmiségi viselkedésünk, a nemzet sorsáért felelősséget vállaló magatartásunk alakítói azok a szellemi emberek, akiknek szavaira odafigyelünk, mert látjuk, hogy képzett életalakítók. Ők a Wilhelm Röpke által „nobilis naturalisnak” ‒ természetes nemességnek nevezettek. A nemzeti őrszellemet, -erkölcsöt és színvonalat őrző példa-emberek, akik éppen másokat segítő életútjukkal válnak követendő példává.


Fotó: Burkus Szandra

Marek Zsuzsanna és Albert Gábor fiatalon találtak egymásra, 1954-ben kötöttek házasságot, s immár 62 éve két gyermek, hat unoka és két dédunoka aranyozza napjaikat. Ketten több mint 170 évesek, személyesen éltek át mindent a XX. század második felétől az irodalom és közéletünk világában. Albert Zsuzsa a Magyar Rádió Irodalmi Osztályának 40 éven át szerkesztője, száznál több kiváló íróról, művészről ‒ a legnagyobbakról ‒ közel félezer emberrel beszélgetve készített izgalmas műsorokat. A Legendás irodalom 1994. Szindbád kiadó, a Hétkrajcár kiadó, majd 1999-től Irodalmi legendák, legendás irodalom (Pro Pannonia kiadó) 11 kötetébe szerkesztve és megjelentetve – valóban igazi irodalmi szenzáció volt, az utókor számára felbecsülhetetlen ajándék. Szubjektív irodalomtörténet ez a finom hangú lírikustól, aki költőként Weöres Sándort, Rába Györgyöt, Csorba Győzőt tekinthette mesterének.

Az író férj századokat visszalépve a magyar múlt, évezredeket az emberiség nagyjaihoz – teremtett önálló világot szépíróként és gondolkodóként. Tellér Gyula szerint Albert Gábor egy olvasónaplót tesz elénk köteteiben, amelyben a XIX és XX. század irodalma, magyar közélete, a konfliktusrendszerek, döntési problémák, s ezeken keresztül a magyar társadalomnak, a magyar nemzetnek közéleti gondjai is megjelennek. Albert Gábor családjával az osztályidegen értelmiségiek életét élte. A Kőszegi katonai alreál után a pécsi gimnázium, majd egy-egy félév a Pedagógia Főiskola, a Református Teológia, a Jogtudományi egyetemen. 1954-ben az ELTE bölcsészkarán magyar-könyvtáros szakon szerez diplomát. Az Országos Széchényi Könyvtárban 10 évig, majd az MTA Bartók Zenei Archívumában húsz évig dolgozott. 1986-ban a Magyar Írószövetségben tartott nagyhatású beszédének ihletője a közösség iránt érzett felelősség és aggodalom. A Református Egyház Értelmiségi Konferenciáinak (Szárszó Soli Deo Gloria) egyik szervezője ‒ Merétey Sándorral, Tenke Sándorral, Tőkéczki Lászlóval. Az Evangéliumi Színházat Udvaros Bélával szervezi. Legismertebb szociográfiája az Emelt fővel a bukovinai székelyek kálváriájáról szól (1983). Az Új Magyarország c. napilap alapító főszerkesztője 1991-ben. Tagja a Magyar Művészeti Akadémiának, a Százak Tanácsának.

Életműsorozatát a PONT Kiadó gondozza igen szépen - eddig 6 kötet regény és 6 kötet novella jelent meg náluk. 1956-os regényét (Hol vannak azok az oszlopok?) jelenleg fordítják angolra. Belső monológok, lírai látomások jelennek meg egyetemességre törekvő műveiben. Népi és urbánus, nemzeti és globalista vitázók között Albert Gábor egy európai magyar, független értelmiségi, aki tudja, hogy a kultúra egy nemzet igazi alkotmánya. Őrlelke ennek a népnek, szolgáló örököse Németh László, Illyés Gyula, Keresztury Dezső, Kós Károly nemzetépítő munkájának.

Albert Zsuzsa a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjének, Albert Gábor a Magyar Érdemrend Tiszti keresztjének kitüntetettje. A hivatalos közösségi elismerések mellett sok évtizedes barátságok, evezőstársak, olvasóinak, tisztelőinek növekvő tábora őrzi töretlen munkakedvüket. Albert Gábor húsz éve írta: „Spirituális lelki megújulás, új átfogó etika, egy a Cluny kolostor vagy a reformáció mozgalmát idéző szellemi áramlatra van szükségünk. Ez adhatja vissza öntudatunkat, ez tehet bennünket képessé arra, hogy a veszélyérzettel felvértezve egy magyarságában is egyetemes jövőképet alakítsunk ki, s azt váltsuk valóra.” (Jóslás és mementó, 1997).

Megtisztelő, hogy szólhattam Róluk.

Szijártó István

Albert Zsuzsa költő, szerkesztő és férje, Albert Gábor író, szerkesztő, mindketten évtizedek óta a Confessio Szerkesztőbizottságának tagjai. Munkásságukkal – egész életművükkel – hozzájárultak református egyházunk és az egyetemes magyarság szellemi értékeinek emeléséhez.

Hasonló anyagaink

Múltmentés – Soos Emese emlékezése Szüleire

Dr. Soos Gézának – az 1940-es évekbeli Soli Deo Gloria-mozgalom legendás vezetőjének, egykori magasrangú kormánytisztviselőnek – az egyik lánya, a már őszülőfélben lévő Emese újra szülővárosába látogatott. Vörös Éva írása.

A robotos

Bogárdi Szabó István, az MRE Zsinatának lelkészi elnöke búcsúzik Tőkéczki Lászlótól.