Az erdélyi magyar nemesség 1949-ben kezdődött pokoljárásának 75. évfordulóján mutatta be az MCC Magyar Összetartozás Intézete a budapesti Puskin moziban az Aranyszőnyeg című dokumentumfilmet. Az alkotás érzelemdús képet fest a református Telekiek kálváriájáról, arról, hogyan vesztettek el mindent, miként kényszerítették őket lágerekbe, vagy épp egy korábban a családhoz tartozó épület egyetlen, eldugott folyosójára több kicsi gyermekkel.

A gernyeszegi Teleki-kastély nem "csupán" a magyar művelődéstörténet kiemelt helyszíne, de a XXI. századi erdélyi főnemesi jóvátételi kálvária fontos állomása is. A csaknem fél évezredig a református Telekiek tulajdonában lévő Gernyeszeg szülőhelye volt többek között a marosvásárhelyi Teleki Tékát megalapító Teleki Sámuel grófnak, de itt született a tragikus sorsú miniszterelnök, Bethlen István is. A hasonlóképp hányatott sorsú Teleki család 1949 után végigjárta az erdélyi nemesség, hagyományőrző polgárság és a földjéhez ragaszkodó parasztság keserves útját: Teleki Mihályt, a kastély utolsó urát arra kényszerítették, hogy a Duna-delta lágerében letöltött "büntetése" után döghúst fuvarozzon egy rókatelepre. A sáromberki kastélyban élő családtagok a Teleki Téka szűkös folyosóján voltak kénytelenek élni évekig – többek között egy szekrény tetején találva alvóhelyet –, és Teleki Gemma grófnő abból tartotta fenn magát, hogy Marosvásárhely belvárosában virágot és zöldséget árult a kapualjakban.

^{Fotó: Mathias Corvinus Collegium (MCC)}

Gernyeszeg kastélya állami feladatkört kapott: volt gyermekotthon és prevenciós tüdőszanatórium, így nem érte olyan mérvű pusztítás, mint az erdélyi kastélyok többségét. Jóllehet, a második világháború végén a német, szovjet csapatok, valamint a helybeli lakosság vált vetve fosztogatott a kastélyban. Az 1990-es években, az Országos Széchenyi Könyvtárban gróf Teleki Mihállyal készült interjúból azt is megtudhatjuk, hogy miután a gróf hazatért a lágerből, felfedező körútra indult. A szomszédos házakban, itt-ott rátalált bútoraira, berendezési tárgyaira. Egy alkalommal, egy étkezőasztalnál ülve nagyapja életnagyságú festményének egyik felét is felfedezte, viaszos vászon asztalterítőnek használták. A bútorok közül többet vissza tudott kérni, de a festményt ott hagyta, mondván: „Mit csinálok én egy fél képpel...” Nemrégiben a Belgiumból részben hazatelepülő Teleki Kálmán és családja igényelte vissza az épületet, hogy napjainkban nagy erőfeszítéseket téve igyekezzenek visszaadni annak régi pompáját és funkcióját. A tizenkét elkobzott Teleki-kastély közül ma már csak a gernyeszegi és a sárpataki van a Teleki-család birtokában. A gernyeszegi kastély körül korábban megtalálható mintagazdaság szántóföldjeiből azonban a Román állam egy barázdányit sem adott vissza.

A Telekiek kálváliájáról Major Anita és Margittai Gábor Aranyszőnyeg címmel készített dokumentumfilmet. Az alkotást február 28-án, az erdélyi magyar nemesség 1949-ben kezdődött pokoljárásának 75. évfordulóján mutatta be az MCC Magyar Összetartozás Intézete a budapesti Puskin moziban. Az 52 perces alkotásban a gyönyörű erdélyi tájak és a hangulatos zene társaságában megszólal gróf Teleki Kálmán és felesége Földváry Nicole, gróf Teleki Julianna, gróf Haller Béla, Marosi Ildikó irodalomtörténész, és Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója is. Az alkotók és a riportalanyok társaságában bejárhatjuk a Telekiek történetének fontosabb helyszíneit, természetesen Gernyeszegre koncentrálva. A dokumentumfilm hatalmas pozitívuma a Teleki Mihállyal készült interjúból látható bejátszások. A földi poklot megjárt grófból áradó hihetetlen erő és élni akarás még a képernyőn keresztül is tisztán érezhető. Humor, szomorúság, könnyek, életkedv, és a történelem viharai által teremtett helyzetbe soha bele nem törődő tartás. A film lendületes, érzékenyen játszik a néző lelkével. A képsorokat nézve és a hihetetlen történéseket átélő interjúalanyokat hallgatva, gyakran merül fel bennünk a kérdés: hogyan lehetett ezt egyáltalán ép ésszel túlélni. És vajon azok a magyar, román, és még ki tudja hányféle nemzetiségű látogatók, turisták, akik ma Gernyeszegre látogatnak értik-e, érzik-e a mindössze néhány évtizeddel ezelőtt családok életét kettétörő borzalmakat?

(Az Aranyszőnyeg című dokumentumfilmet a Nemzeti Audiovizuális Archívum online felületén, a https://nava.hu oldalon néztük meg. A lehetőséget ezúton is nagyon szépen köszönjük!)

Szücs Péter