A krízist nemcsak túlélni lehet, hanem tapasztalni, épülni, megújulni is általa – erről beszélgetett közel kétszáz hívő a Reformátusok Szárszói Konferenciáján 2024 augusztus 9. és 11. között Balatonszárszón. A négynapos találkozón a plenáris előadásokat a tavalyi gyakorlat szerint idén is kiscsoportos áhítat, majd témafeldolgozás követte, ahol a vendégek is elmondhatták meglátásaikat. A lelki alkalmakon szolgálók Illés próféta története alapján hirdették az igét, a konferenciát a szokásokhoz híven úrvacsorás istentisztelet zárta.

Isten élő Igéje hidakat épít

Mivel folyamatosan krízisben vagyunk – ez a bűnös világ természete – folyamatosan megújulásra van szükségünk. Egyetlen megújulás létezik, amely az Isten élő Igéjéből táplálkozik, és az egyházra bízott speciális szolgálat, hogy ezt az Igét kommunikáljuk – mondta Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke a Reformátusok Szárszói Konferenciáján.

[[paginate]]

A püspök emlékeztetett, hogy az Ige valóban kétélű kard, amely elválasztja egymástól az Istennek tetsző és nem tetsző dolgokat, világos utat mutat a bonyolult világban, és ezzel üdvözítő rendet teremt. Mindig az élő Igéhez kell visszamenni, ha megújulást, Isten útját keressük – jelentette ki Steinbach József. Hangsúlyozta, és ezt nevezte előadása legfontosabb gondolatának is, hogy el kell hinnünk azt, hogy nincs olyan mélység, amelyből az Isten ne adna szabadulást, megújulást. Hangsúlyozta, hogy bár szeret árnyaltan fogalmazni, de a Bibliában világosan ott van, hogy a válság végső megoldása, a szabadulás Jézus Krisztusban van. Az elmúlt időszak sokunkat megviselt, de higgyük el, hogy az Isten ezen keresztül is tisztítani, megújítani, vezetni akar bennünket! – mondta Steinbach József.

Mielőtt emberekkel találkozunk, Krisztussal kell találkoznunk, jegyezte meg Bonhoeffert idézve a Zsinat lelkészi elnöke. Bevallotta, hogy néha neki is nehéz megtalálni a csendességre az időt: este sokszor fáradt, reggel meg az új nap sok feladata elsodorja, de azt vette észre, hogy ha nem szánja rá az időt és figyelmet, akkor nincs meg a felülről való bölcsesség, és olyan dolgokat ront el, amelyeket hetekig-hónapokig tart javítgatni.

Az egyházat csak az élő Ige teremtheti és tarthatja meg. Isten Igéjét senki sem birtokolhatja, de Isten Igéje adatik – hívta fel a figyelmet Steinbach József, és így bátorított mindenkit: – Gazdagítsuk egymást, saját életünket, gyülekezetünket, egyházunkat, kultúránkat, a tudományt, a világ történéseit az élő Ige gyümölcseivel, és újra ébredjünk rá arra, hogy Isten Igéje, az abban megszólaló evangélium, valamint a Szentlélek munkája ad újrateremtést!

[[paginate]]

A keresztyénség alapjait bontják

A rendszerváltás óta nem tapasztalt nehézségekkel kellett szembenéznie a Magyarországi Református Egyháznak az elmúlt hónapokban, így az idei szárszói konferenciasorozat célja, hogy „beszélgessünk arról, milyen állapotban vagyunk” – utalt Gér András, a Magyarországi Református Egyház zsinati tanácsosa a kegyelmi ügy kapcsán kibontakozott, a közösségi médiában és az egyházi életben is éles vitákat kiváltó történésekre. Egyházunk megítélése a társadalomban az elmúlt negyven évben átalakult, a közösségi média soha nem látott mértékben befolyásolja a közvélemény egyházunkról kialakított képét. Egyes vélemények szerint belső vívódásainkat a társadalomtól és az államtól függetlenül kellene megvívnunk, mégis mindenképpen meg kell szülnünk ezeket a válaszokat a XXI. század harmadik évtizedében. De olyan, mintha meg akarnánk úszni ezt a fájdalmat, pedig elkerülhetetlen. A megújulás szükségét be kell látni, de Isten újít meg. Az egyház maga a gyülekezetei. Mert ha a gyülekezetek erősek, akkor tud az egyház is erős lenni. Az egyház – puszta létével, de bízván, hogy azon túl is – esemény, történés, dinamika. És ezt a dinamikát a Szentlélek adja bele. Ahogyan az első ember így lett élőlény, a földi Krisztus-test is így élő – hangsúlyozta a zsinati tanácsos, majd hozzátette: az egyházat nem lehet kívülről meggyógyítani, a gyógyulás csak belülről tud elkezdődni, ezért pedig imádkoznunk kell.

Az első nap délutánjának megnyitóján Wébel Zsolt, a Baranyai Református Egyházmegye esperese áhítatában arról beszélt, hogy mindig megvan a következménye annak, ha valaki elfordul Isten országától. A csoda az, hogy élő Istenünk, olyan Urunk van, aki minden körülmények között megtartja övéit – fogalmazott Wébel Zsolt. – Ebben a megbolydult világban fontos, hogy legyen egy olyan biztos pont, egy olyan fundamentum az életünkben, amelyre minden körülmények között ráhelyezhetjük az életünket. Eddig a keresztyénségnek a háza tetejét próbálták bontani, most már az alapokig értek el. Jól tudjuk, mi történik akkor, ha az alapok meggyengülnek. Maradjunk mindig, minden körülmények között az Úr szolgálatában! – buzdította az esperes a jelenlévőket.

[[paginate]]

Gyülekezeti válságkezelés

A válság nem a vég, hanem sokszor a régóta szükséges megújulás katalizátora, azaz a folytatást teszi lehetővé – mondta Esztergály Előd válságkezelő közgazdász és csömöri, valamint nagytarcsai lelkész az előadásában. Szerinte érdemes a válság szót használni más, enyhébb szavak helyett, mert ez jobban bátorít minket arra, hogy ne halogassuk a szükséges döntéseket. Úgy látja, hogy a református egyházban a sikeres válságkezelésnek a legtöbb gyakorlata hiányzik. Nem jelennek meg publikációk a válságokról, a lelkésztársadalom kerüli a témát, az esetek tanulságainak kiértékelése elmarad, maga a válság kezelése pedig ad hoc jellegű.

Hogy a gyülekezetek ne váljanak áldozatokká a nem kívánt, de az eredendő bűn miatt újra és újra bekövetkező válságokban, megújulásra van szükség. Esztergály Előd úgy véli, elemző, értelmező látásmódra van szükség, valamint arra, hogy a válságot keresztyén módon, optimistán értelmezzük, hiszen az Úristen ereje sokszor a mi erőtlenségünk által ér célba. Esztergály Előd szerint egy válsághelyzet lehet Isten jelzése is, hogy rossz irányba haladunk. A közgazdász-lelkész hangsúlyozta, hogy a válságok elkerüléséhez, kezeléséhez elengedhetetlen, hogy a gyülekezeteket rendszeresen alapos elemzésnek, diagnosztikának vessük alá. Annak a véleményének is hangot adott, hogy a lelkészek erre nem kapnak megfelelő felkészítést a teológiai képzésben.

[[paginate]]

Esztergály Előd konkrét javaslattal érkezett, kidolgozott ugyanis egy diagnosztikai módszert kifejezetten egyházközségek vizsgálatára. Ennek hét lépcsőfoka van, amelyek után a gyűjtött információk alapján meg kell állapítani, hogy funkcionális betegsége van-e a gyülekezetnek, azaz csak egy részét kell megújítani, vagy rendszerszintű gond van. Ha kétévente készítenek egy ilyen diagnosztikát, akkor az előadó szerint a gyülekezetek elkerülhetik a válsághelyzeteket. Ha pedig mégis bekövetkezne a válság, akkor is vannak olyan alapvetések, amelyeket követni lehet. Ilyen például az, hogy Isten felé kell fordulnunk, és döntéseinket az Ige igazságainak mérlegére kell tenni – vallja Esztergály Előd.

Amikor baj van, akkor sajnos meg kell ijedni – jegyezte meg a csömöri lelkész, aki szerint a közösség tagjaiban meg kell teremteni a válságtudatot, de ennek mindig az evangélium örömüzenetének fényében, hiteles személyek tolmácsolásában kell történnie. A válság kialakulásának gyökere az édenkerti bűnesetig nyúlik vissza. Számítanunk kell rá, hogy újra és újra megjelennek egyéni, egyházi, gyülekezeti, lelki életünkben. Az evangélium örömhíre, hogy ez nemcsak veszteség, hanem lehetőség a megújulásra Krisztus megváltásában, a Szentlélek vezetésével – nyomatékosította Esztergály Előd.

Szücs Péter

Az összefoglaló Emesz Lilla, Ivády Zsuzsa és Ulicza Tamás, a reformatus.hu újságíróinak írásai alapján készült. A teljes cikkek, valamint a konferencia további előadásairól, panelbeszélgetéseiről készült összefoglalók elolvashatók a https://reformatus.hu oldalon. A Reformátusok Szárszói Konferenciáján a fentebb részletezetteken kívül szó volt többek között egyházunk szervezeti struktúrájáról és működéséről; intézményvezetőink felelősségéről; a missziói és intézményes egyház határairól; a gyülekezeteinkben, egyházunkban és közösségeinkben megvalósuló és megvalósítható gyógyulásról; valamint egyházunk és a magyar társadalom viszonyáról is.