30 éves a Károli Gáspár Református Egyetem
2023. február 24-én tartotta a Károli Gáspár Református Egyetem és a Magyarországi Református Egyház az Egyetem alapításának 30. évfordulóját a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében. Az ünnepség nyitánya volt az október elsejéig tartó megemlékezés sorozatnak. Ez idő alatt magyar és idegen nyelvű konferenciákkal, jubileumi kötettel és számos programmal emlékeznek az Intézmény történelmi évfordulójára.
A Magyarországi Református Egyház Zsinata 1993. február 24-i ülésén döntött a Károli Gáspár Református Egyetem megalapításáról. Az Országgyűlés 1993. október elsejei hatállyal fogadta el azt az előterjesztést, amely az Egyetem megalapítását kodifikálta. Az Egyetem megalapításában döntő szerepet játszott dr. Hegedűs Loránt lelkipásztor, a Dunamelléki Református Egyházkerület akkori püspöke, egyben a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke és az egyetemi rangú budapesti Református Teológiai Akadémia, valamint a nagykőrösi Tanítóképző Főiskola tanári kara, amelyek – vezetőik eltökéltsége következtében – támogatták a püspök javaslatát. A református egyetemi oktatók egy részének ellenállása miatt előbb szűk, majd egyre szélesedő összefogásnak és szakmai támogatásnak köszönhetően született meg – a Bölcsészettudományi Karral kiegészülve – a Károli Gáspár Református Egyetem.
A 30 éves évforduló nyitóünnepségén Hit és Tudomány címmel köszöntők és emlékbeszédek hangzottak el. Az emlékünnepséget Molnár János, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának presbiteri elnöke nyitotta meg, majd Balla Péter hitéleti rektorhelyettes igeolvasással, imádsággal szolgált.
A rendezvényen Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke; Trócsányi László rektor; Karasszon István, a Hittudományi Kar professzora; Vékás Lajos, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke; Ádám Veronika Széchenyi-díjas orvos, az MTA rendes tagja; valamint Vizi E. Szilveszter kétszeres Széchenyi-díjas orvos, ny. egyetemi tanár mondott ünnepi beszédet. Az emlékünnepségen felszólalt még Szabó András, a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar professor emeritusa és Pap Ferenc, a Pedagógiai Kar dékánja.
Az ünnepség után került sor az Egyetem Reviczky utcai épületében a tíz éve elhunyt Hegedűs Loránt püspök-professzor emléktáblája avatására.
Az alábbiakban Trócsányi László rektor beszédét adjuk közre, fejet hajtva az egyetemalapítás egyháztörténelmi tette előtt.
[[paginate]]
Főtiszteletű Püspök Úr!
Kedves Elnök Urak, Elnök Asszonyok!
Kedves Testvérek, Kedves Barátaim!
Egy egyházi egyetem fennállásának harmincadik évfordulója alkalmából számot kell vetnünk feladatul szabott küldetésünk útjával; honnan indultunk, hol tartunk és milyen jövő irányába törekszünk. Mint az Egyetem rektorának öröm és megtiszteltetés, hogy ma, e jeles gyülekezet előtt szólhatok.
Az évforduló nemcsak ünneplésre és örömre, hanem együtt gondolkodásra is hívja egyetemünk vezetőit, tanárait. A magyar református oktatás több évszázados hagyományra vezethető vissza. A református kollégiumok, jogakadémiák – hasonlóan más egyházak intézményeihez – meghatározó szereplői voltak a magyar felsőoktatásnak, nemzetünk építésének, híres tudósaink szerepvállalására mindenkor tisztelettel kell tekintsünk. Hagyományainkhoz, eszményeinkhez akkor vagyunk hűek, ha tudjuk, hogy múltunk hogyan táplálhatja jelenünket és jövőnket. Gyökér nélkül nincs gyümölcs, ezért is fontos, hogy harminc éves évforduló kapcsán megemlékezzünk a református felsőoktatás gazdag történetéről is.
A Károli Gáspár Református Egyetem megalapítása szorosan összefonódik a rendszerváltozással. A kommunista időszakban az egyház társadalmi szerepvállalása erősen korlátozva volt, így az egyházi felsőoktatás kizárólag a lelkészképzés területére korlátozódott. Az 1990-es évek szellemi pezsgésének, az egyetemalapításhoz szükséges törvények módosításának köszönhetően az egyházon belül is megindult a vita hogyan nézzen ki a református oktatásügy. Jogi értelemben vett önálló egyeteme soha nem volt a Magyarországi Református Egyháznak. Az első komoly eredmények közé tartozott, amikor az Országgyűlés 1990. március 20-án a Budapesti Teológiai Akadémiát, a Debreceni Református Teológiát, a Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi, az Evangélikus Teológiai Akadémiát és a Budapesti Rabbiképzőt egyetemmé nyilvánította. A közoktatás területén a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvény (1991. július 22.) előrelépést jelentett, a református egyház is visszaigényelhette a kártalanítás nélkül államosított ingatlanjait, iskoláit, amennyiben az épületeket eredeti funkcióiban használja tovább. Ennek köszönhetően számos református általános és középiskola kezdhette meg országszerte a működését.
[[paginate]]
Ezzel egyidőben dr. Hegedűs Loránt püspök, a Zsinat lelkészi elnöke felismerte, hogy történelmi viszonylatban is egyedülálló lehetőség nyílik több karból álló, az állandó fejlődés lehetőségét magában rejtő, illetve a társadalmi küldetést és a kiválasztottság kötelességét vállaló református Egyetem létesítésére. Ezúton is szeretném külön köszönteni a körünkben megjelent Hegedűs családot, különösen Zsuzsa nénit. Lóri bácsi elkötelezett hitvallásán, valamint segítőinek, így elsősorban Barátossy Jenőnek, a Dunamelléki Egyházkerület elnökségi tanácsadójának, a Szabadság téri gyülekezet presbiterének soha nem fáradó munkavállalásának köszönhetően jöhetett létre a Károli Gáspár Református Egyetem. Szeretném köszönteni Barátossy Jenő bácsi lányát, Editet is. Jenő bácsi későbbi visszaemlékezése szerint egy 20-25 fős előkészítő biztosság és egy 5 tagú szervező bizottság indította meg az előkészítő munkálatokat. Ennek eredményeként a Zsinat 1993. február 24-i ülésén döntött az Egyetem megalapításától, amelyet az Országgyűlés 1993. október 1-jén törvényileg megerősített.
Az Egyetem a Hittudományi Kar, a Nagykőrösi Hitoktató és Tanítóképző Főiskolai Karral, majd a Bölcsészettudományi Karral alakult meg. Az Egyetem első rektora Benda Kálmán akadémikus volt. Hirtelen halálát követően a rektori feladatokat Ujfalussy József akadémikus vette át. Az Állam- és Jogtudományi Kar – a szegedi József Attila Tudományegyetemmel történő kecskeméti képzést követően – 1998-ban Budapesten kezdte meg működését. A Szociális és Egészségtudományi Kar alapítására 2020-ban került sor, a Kar 2022 óta Gazdálkodási, Szociális és Egészségtudományi Karként működik.
Harminc év alatt az Egyetem megizmosodott, elismertséget szerzett. Jónevű, elkötelezett tanárok oktatói munkája mellett közel 8000 hallgató népesíti be termeit. Minőség és Közösség az Egyetem jelszava, és e szavak küldetésre utalnak.
Az Egyetem emberi szóra tanít, tudományra, diszciplínákra. A Károli Gáspár Református Egyetemnek kettős arculata van. Egyrészt keresztyén értékrendet képvisel és közvetít, másrészt átadja azokat a tudományos ismereteket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy diplomásaink képesek legyenek helytállni a szakmai életútjuk során. Az Egyetem olyan universitas, amely mindenki számára értéket és tudást biztosít, az igazság keresésének szemléletét és szeretetét adja át. Az Egyetem egyszerre mély és tágas, mint a tenger. A tudomány mélységeit igényesen tárja fel és teszi érthető módon közkinccsé a hallgatók számára.
[[paginate]]
Egy keresztyén egyetem az előtte álló kihívásnak és feladatoknak csak akkor tud eleget tenni, ha szilárd értékrendje és világnézete alapján utat tud mutatni a hallgatók számára, akik a mai globalizálódó, digitalizálódó, rohamosan változó világban keresik önmagukat és saját helyüket, szerepüket a társadalomban. Szükség van az ideálok állócsillagaira.
Az egyik nagy, új kihívás az összhang megtalálása egyfelől a nemzeti hagyományok, identitás, másfelől az egyetemes értékek között. A Károli Gáspár Református Egyetemnek olyan egyetemnek kell lennie, amely képes megtalálni és továbbadni a nemzeti identitás és az egyetemes értékek közötti természetes összhangot.
Úgy kell megőriznie a nemzeti elkötelezettséget és patrióta gondolkodást, hogy közben legyen nyitott a világra, az új felfedezésekre, a hallgatók pedig az egyetemi csereprogramok révén külföldi tanulási lehetőségeikkel gazdagítani tudják tudásukat és formálni szemléletüket.
A test és lélek egysége pedig akkor biztosítható, ha a szellemi tudás gyarapítása mellett a lélek ápolása is biztosított. Az egyetemi lelkészség és a lelkigondozói szolgálat aktív szerepvállalása, valamint az egyetemi sportolási keretek biztosítása azt a célt szolgálja, hogy testben és lélekben erősek legyenek a hallgatók.
A Károli Gáspár Református Egyetemnek társadalmi felelőssége, hogy ne csak jól képzett technokratáknak adjon diplomát, hanem olyan önállóan gondolkodó értelmiségieket képezzen, akikben egyszerre van jelen a biztos szakmai alapokon álló gondolkodás és kritika, de főként önkritika, vízió és felelősség. Tudásukat képesek és készek a jó értelemben vett szolgálatra áldozni, közösségeikért, a hazáért és a társadalomért felelősséget vállalni.
A harmincéves évforduló bizonyítja, hogy az Egyetem hajója biztos vizeken halad annak ellenére, hogy a jövő bizonytalanságai között erős hullámok érhetik. Erős kormányosra, hitre van szükség, ezért kell mindenkor az Ige szavaira gondolnunk: „Figyelj arra a szolgálatra, amely osztályrészed lett az Úrban, hogy azt betöltsd” (Kol 4,17).
Trócsányi László