Szemelvények a mai Y generációról

Felgyorsult világunkban egyre rövidebb idő alatt váltják egymást a generációk is. Egyre több generáció tagjai élnek, dolgoznak együtt, és bizony sokszor azt tapasztaljuk, hogy kiéleződnek a különbségek, nehéz az együttműködés, a közös hang megtalálása számukra. A fiatalabb generáció új, friss lendületet, megújulást, de számtalan nehézséget is hozhat egy cég életében, amit kutatási eredmények is alátámasztanak.

Ha generációkról beszélünk, gyakran felmerül a kérdés, hogy valóban generációk közötti különbségekről van szó, vagy csupán életkori sajátosságok erősödtek fel? Hogy van-e jogosultsága annak, hogy generációs különbségekről beszélünk?

Jelen korunk felgyorsult tempója, a folyamatos online-offline jelenlét, a fogyasztói társadalom és a fordított szocializáció (amikor a fiatalabbtól tanul az idősebb, a fiatal válik mentorrá) jelensége mind abba az irányba mutat, hogy a mostani fiatalokkal szembeni kihívások nemcsak korukból fakadó, hanem a megváltozott világ is ráerősít erre. Nem éltünk még olyan korban, ahol ekkora gyorsulás lenne a fejlődésben, a tempóban, az információk áramlásában, a generációk is sokkal gyorsabban váltják egymást. Sok esetben jól jön egy kis segítség, hogy ne az elkerülés, elzárkózás, hanem az együttműködés, szinergia erősödjön. A másikat megismerve, jobban rálátva, már könnyebb lehet az elfogadás, és az a tudat, hogy csupán azért viselkedik úgy, ahogy, mert egy olyan környezetben szocializálódott, ami az általa mutatott viselkedést erősítette meg benne, és nem azért mert nekem akar rosszat tenni.

Amikor generációkról beszélünk, fontosnak tartom, hogy tisztázzuk mindig a korosztályokat és a határokat, hogy közös legyen a kiinduló alap.

[[paginate]]

Tisztelet a generációk között

A Coaching Team 2014-ben készült GEN HoRizont kutatás adatai alapján (N=712 fő), amely az együttműködés, a bizalom és a tisztelet területeket vizsgálta, annak generációs vetületeit is megnézve, azt tapasztalhatjuk, hogy a legmagasabb értéket kapó tényezők esetében kicsi különbség van abban, hogy mi vált ki tiszteletet a különböző korosztályoknál.

Azonban, ha megnézzük az alacsonyabb értékeket kapott tényezőket, akkor látható, hogy ott már erősebben megmutatkoznak a generációs különbözőségek.

Látható, hogy a fiatalabbak ugyan tisztelik a kort, mert még sokan megkapták szüleiktől azt az üzenetet, hogy tiszteld az idősebbet, de már egyáltalán nem úgy teszik ezt és nem olyan természetszerűen, megkérdőjelezhetetlenül, mint ahogy tették ezt az idősebbek, ahol ez fel sem merült kérdésként. A fiatalabbak könnyebben rámondják erre, hogy a kor egyfajta adottság, amivel nem tudnak mit kezdeni, sokkal fontosabb számukra, hogy ki mit tett le az asztalra, milyen teljesítmény áll a háta mögött, és ha az az ő szemükben kiemelkedő és értékes, akkor sokkal inkább megadják az adott személynek a tiszteletet, mint csupán az évek száma miatt. És ha ebbe belegondolunk, akkor bizony könnyen belátható, hogy ez akár a munkahelyen, akár az élet más területén is sok konfliktus forrása lehet, hiszen az idősebbek elvárják a nekik automatikusan kijáró tiszteletet, és amikor ezt nem kapják meg a fiatalabbaktól, akkor ennek bizony erősen hangot is szoktak adni.

De hát gondoljunk csak bele, hogy miért is történhet mindez? Mi áll ennek a hátterében? Ezek a fiatalok azt hallották szüleiktől, hogy „Állj ki magadért!”, „Képviseld az érdekeidet!”, „Legyél sikeresebb, mint én!”, „Ne hagyd magad!” stb. Az iskolában is kemény versenyhelyzetek elé vannak állítva, és már nagyon korán szinte több időt töltenek a padok és a különórák körében, mint a szülők a munkahelyükön. Gyorsabb tempóban képesek megoldani feladatokat, gyorsabban tudnak reagálni a történésekre. Úgy érzékelik, hogy náluk a friss tudás, éppen ezért nekik „jár” a jó munkahely, a pozíció, a gyors előléptetés. Sokan közülük már nem szeretnék megmászni a hierarchia létráját, hanem rögtön ott kezdenének, ahol ők képzelik magukat. Nem adnak maguknak időt sem a fejlesztésre, sem a megértésre, megérésre. A helyzetet külön nehezíti, hogy az általuk megcélzott székekben még a negyvenévesek ülnek, akik köszönik szépen, jól érzik magukat, és még eszük ágában sincs átadni a helyüket a fiatalabbaknak. Így már rögtön a munkába lépésnél egyfajta elégedetlenség, kudarcok sorozata fogadhatja a friss pályakezdőket. Ami, ha nem elég erős a belső hite, önbecsülése, bizony, könnyen depresszióhoz is vezethet. Sokan becsapva érzik magukat, hiszen az iskolában ők voltak az ügyesek, akik jó jegyeket, sok dicséretet kaptak, az életbe kilépve pedig folyamatosan az elutasításokkal, a nemekkel találkoznak.

[[paginate]]

Sokszor rásütik a fiatalokra, hogy olyan magabiztosak, „nagy mellénnyel” közlekednek a világban. Ilyenkor én szeretem feltenni a kérdést, hogy biztos ez? Ez valóban egy egészséges magabiztosság, vagy pedig mivel ezt várja, „jutalmazza” a társadalom, felveszik ezt a kabátot, és igyekeznek belenőni, belebújni. De mögötte egy szorongó lélek van, aki folyamatosan felteszi magának a kérdést, hogy elég jó vagyok-e, tényleg megfelelek-e, mikor fogok lebukni, hogy nem is vagyok elegendő. A fiatalok igénylik, várják a visszajelzést, hiszen az online tér erre trenírozza őket, a „like”-ok száma befolyásolja életüket. Tari Annamária mondja erre, hogy „kívül hordják az önbecsülésüket”, könnyen függővé válnak a környezet megítélésétől, és fontosabb, előrébb valóbb lesz annál, hogy ők mit is gondolnak saját magukról.

A kutatás eredményeiből bizony kirajzolódik az is, hogy a pozíció, a státusz és az anyagi háttér sokkal erősebben meghatározza a fiatalok tiszteletét. És amikor arról beszélünk, hogy ők a fogyasztói társadalom szülöttei, akkor az pontosan ezekben a tényezőkben rajzolódik ki, igazolódik be. Számukra a munkahelyválasztás is egy fogyasztói döntés, márkaválasztás. Sok esetben az is befolyásolja őket, hogy milyen kép él a cégről, nemcsak az ő fejükben, hanem a kortársaik fejében is. Hogy a baráti összejöveteleken ne legyen kínos elmondani, hogy hol is dolgoznak.

A másik tendencia, ami megfigyelhető, hogy sokkal ügyesebben bánnak a munka - magánélet egyensúlyával, mint az idősebbek. Jobban meg tudják húzni a vonalat, számukra ugyanolyan fontos a munka utáni élet is, és nem feltétlenül csak a munkahelyen szeretnének kiteljesedni. Azt gondolom, hogy ez így is van jól, ezt érdemes lenne megtanulni a többi korosztálynak is tőlük, hiszen az X generációra jellemző munkamániával jócskán felrúgta ezt, és itt volt az ideje, hogy visszabillenjen újra az egyensúly. Ez persze azt is jelenti, hogy közöttük ez potenciális konfliktusforrásként ott lebeg.

Az online tér terjedése is nagyon könnyű, szinte azonnali elérése a fiatalok számára látszólag megkönnyíti a problémamegoldást, azaz bármilyen rossz dolog éri őket, szinte azonnal meg tudják osztani barátaikkal, ismerőseikkel, családjukkal. Igen ám, de ennek ott van a veszélye, hogy a gyerekkorban nem, vagy csak kevéssé alakul ki a „coping” és a „holding” folyamata. Azaz amíg 20 évvel ezelőtt, ha bármi nehézség érte a gyereket napközben, akkor az élmény megosztásával várnia kellett délután 4-5 óráig, amikor a szülők érte mentek, és akkor tudta elmondani nekik, hogy mi történt. Ez alatt az idő alatt viszont számtalan megoldási sémát már végigfuttatott magában. Most az azonnali közléssel tulajdonképpen rögtön megszabadul ettől a tehertől, megosztja és már nem is gondolkodik rajta többet. Ez azonban később, a stressz-kezelésnél fog visszaütni, és amikor azt látjuk, hogy a mostani fiataloknak sokszor nincs valódi megoldási stratégiájuk a stresszes helyzetekre, akkor ez pont abból is eredhet, hogy kimaradtak a gyerekkori „holding” folyamatok.

Összességében úgy vélem, hogy nem szabad elsétálni a generációs kérdés mellett. Ha vesszük a fáradtságot, időt és türelmet és megpróbálunk beleülni a másik székébe, kicsit igyekszünk a másik fejével gondolkodni, kíváncsiak vagyunk a miértekre, akkor kialakulhat a generációs szinergia, amellyel sokkal előrébb jutunk akár a magánéletben, akár a munka világában, mint nélküle. Szánjunk rá időt, adjunk neki teret, tanuljuk meg egymást!

Lerf Andrea

Hasonló anyagaink

Reformáció és egyházszervezet

A reformáció 500 éves jubileuma kapcsán a reformáció szellemiségével nem lenne összeegyeztethetetlen az  önvizsgálat kérdése: vajon egyházszervezetünk jelenlegi formája mennyiben felel meg a reformátori mértéknek? Mi az oka annak, hogy a helv...

A reformáció egykor és ma – a reformáció és a társadalom

A protestáns világ 2017-ben ünnepli a reformáció kezdetének 500 éves jubileumát. A Kárpát-medence reformátussága emellett saját hitvalló közössége megalakulása 450. évfordulóját is. 2017. január 6-án a Művészetek Palotája adott otthont az eml...