Új állandó kiállítás a Ráday Múzeumban

A kulcsra zárt szoba titkai
Muraközy János élete és festészete

Önarckép  - 1840-es évek eleje (olaj, vászon 78x63 cm) j.n.

Kiállításunkon a 19. század egy kevésbé ismert festője, a kismesterek közé sorolt Muraközy János (Kecskemét, 1824 – Kecskemét, 1892) festői életművének leismertebb darabjait, valamint életének tárgyi emlékeit mutatjuk be.

Muraközy János kecskeméti művész. Nemcsak családi kötődése és születése okán, hanem művészi tevékenységének, festészetének jelentős darabjai is a hírös városban születtek, s ő is kecskeméti polgárnak vallotta magát. Hagyatéka nagyobb része leszármazottainál, családjánál őrződött meg. Közgyűjteményekben (KJM, MNG) őrzött munkái csak ritkán voltak láthatók. A hátrahagyott életmű tulajdonosai, rokonai-leszármazottai, Kecskemét városával együtt úgy döntöttek évtizedekkel ezelőtt (1973), hogy a Muraközy-hagyaték (festészeti, grafikai munkák és személyes használati tárgyak) értékes és bemutatásra méltó.  Ennek érdekében a család tulajdonát átadta a városnak múzeumi célú hasznosításra. Kecskemét városa az eltelt idő alatt a Katona József Múzeum különböző szervezeti egységeiben (Katona József Emlékház, Cifrapalota Kiállítóhely) mutatta be az életmű darabjait. Az utolsó forma, a Muraközy Emlékszoba, a Cifrapalotában már több éve bezárt.


Tanulmányfej a gerillakapitány búcsúja című képhez (a gerillakapitány)
1850-es évek eleje (olaj, karton 53x42,5 cm) j.n.

[[paginate]]

2017-ben Kecskemét Megyei Jogú Város kulturális vezetése és a Muraközy-család képviselője arra kérte fel a Ráday Múzeumot, hogy rendezzen kiállítást Muraközy János életművének rendelkezésre álló darabjaiból. A kiállítás aktualitását az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kerek évfordulója (170 év) adta, hiszen Muraközy műveinek egy része és főként a művész életútja erőteljesen kapcsolódik 19. századi történelmünk dicső napjaihoz.  A helyszín választása sem kevésbé jelentős. A Ráday Múzeum épülete, a kecskeméti református Ókollégium volt ugyanis az az iskolaépület, ahol Muraközy János – Jókai Mórral együtt – megkezdte jogi tanulmányait, s szereztek barátokként életre szóló emlékeket 1842 és 1844 között.

A Muraközy-család kötődése a református egyházhoz pedig évszázadok óta töretlen – így a Dunamelléki Református Egyházkerület fenntartásában, az Ókollégium épületében működő Ráday Múzeum természetes közeg Muraközy János festészetének és hagyatékának bemutatására. Azt is mondhatnánk, az életmű darabjai hazataláltak.   

Kiállításunk elsősorban képzőművészeti: festészeti, grafikai. A fellelhető művek közönség elé tárását az a tény indokolja, hogy a művész munkássága kevéssé ismert, noha az életmű – többek (Lotz Károly, Lyka Károly, Jólesz Márta, Telepy Katalin, Sümegi György stb.), többször hangoztatott és megerősített véleménye szerint – ennél jóval többet érdemel. Muraközy Jánosnak, festőként történő bemutatkozásra életében egyetlen egyszer nyílott lehetősége: 1855-ben egy képét – hogy melyiket, nem tudjuk – mutatták be Pesten. Halála után, 1914-ben Dombi Lajos, a református kollégium rajztanára rendezett az összegyűjtött művekből Muraközy-kiállítást az Újkollégiumban. Dombi Lajos így írt a művekről Lyka Károlynak: „Meglepően szép dolgok vannak közöttük s a múlt század közepének legjava munkái közé sorozhatók /…/ Az ugyanazon időbeli Lotz stb. kortársak képeivel nemcsak felveszi a versenyt, de némely szempontból felül is múlja azokét”. Sajnos – Dombi hadba vonulása és a háborús viszonyok miatt –, az 1914 pünkösdjén nyílott kiállítás anyagának egy része elveszett, közte a fontos forrásértékkel bíró, Garzó József által készített életrajz is. Az életmű sorsa tehát meglehetősen viszontagságos volt. Közönséghez juttatása, meg- és elismertetése pedig elég sikertelen. Lotz Károly Muraközy halála alkalmával így fogalmazott: „Elhagytál bennünket te, ki közöttünk a legkülömb valál”. Lotz szavait a feltétlen tisztelet és elismerés hatja át. A szép mondatból nem derül ki pontosan, hogy tisztelete elsősorban a festőnek szól-e vagy az embernek. Azonban, ha festőtárs mond ki ilyen szavakat, az azt jelenti, hogy saját szakmájában, a festészetben is sokra becsüli a méltatottat.

Vázlat a gerillakapitány búcsúja c. képhez.
1850 táján (olaj, karton 36 × 45,5 cm) j. n.

[[paginate]]

Lotznak Muraközyről alkotott véleményét leginkább egy, a kiállításunk középpontjába helyezett festménye fejezi ki, melyet két másik közös festő barátjukkal, tanulótársukkal – Than Mórral, Markó Andrással – közösen festettek a bécsi bújdosás idején Muraközyről, a szabadságharcos gerilláról. A festmény lóháton ábrázolja a daliás katonát. Muraközy ugyanis a szabadságharc kezdetén nagy létszámú gerillacsapat kapitányaként szolgálta nemzetét és városát. Később lett a reguláris csapatok századosa.  A Lotzék festette kép emblematikus: kifejezi azt a kettősséget, mely Muraközy életének sajátja volt: művészi munkásság és a kisebb-nagyobb közösségért végzett – becsületből kötelező – feladatok. Telepy Katalin írja 1971-es emlékkiállításának katalógusában: „Személyében összefonódott a hazafi és a művész egyénisége. /…/ Hálánkat épp úgy leróhatjuk a hazáját védő hős kapitánynak, majd városa jólétét emelő tanácsnoknak, mint a magyar festészet korai művelői közé számító, immár megbecsült művésznek.”  

Lotz Károly, Than Mór és Markó András: A gerillakapitány

Ezt a hálát szeretné most a Ráday Múzeum leróni Muraközy Jánosnak, állandó bemutatkozást teremtve életműve egybegyűjtött darabjainak. Kiállításunk címében (felhasználva Hegedűs Géza: Kulcsra zárt szobában című, Muraközy Jánosról írt regényének címét) arra utalunk, hogy immár mindenki számára megismerhetők művészi munkásságának titkai, melyeket önmaga is rejtegetett a világ elől.   

[[paginate]]

Önarcképei, portréi 19. századi magyar festészetünk hangulatos-hatásos darabjai, ugyanakkor ábrázoltjai a magyar kultúra és közélet ismert alakjai (Jókai, a Gyenes családról készült portrék). Tájábrázolásban követi a romantika festői módozatait (Hajók, Hajótörés, egyéb tájképek). A Gerillakapitány búcsúja  című műve és annak vázlatai pedig egészen kiemelkedő művek. Sümegi György művészettörténész úgy fogalmaz: „ha csak (ezek) maradtak volna csupán az utókorra, akkor is számon kellene őt tartanunk, mint a romantika hazai ágának jellegzetes kismesterét”.  Arra törekedtünk, hogy megteremtsük a lehetőségét a felfedezett–elfeledett­–ismét felfedezett festői pálya minél teljesebb megismerésének. Muraközy János műveinek bemutatása Kecskeméten azért is indokolt és jelentőséggel bíró, mivel a 19. századból, annak első feléből városunk nem bővelkedik művészettörténeti jelentőségű emlékanyaggal. Ez a festői életmű, az Ókollégium épülete (a megvalósítás helyszíne) és a Nagytemplom sorolható csak ide.  


Kovács Mária portréja

 A képzőművészeti kiállítást gazdagítottuk olyan tárgyi anyaggal is, amely festőnk életére utal, annak tanúja volt. Prezentáljuk a hagyatékban lévő emlékanyagot, relikviákat: Muraközy János bútorait, tárgyait, melyek jó részét a szabadságharc résztvevőjeként használta.  

Fogarasi Zsuzsa

A kiállítótér

Hasonló anyagaink

Fotókiállítás

Beszélgetés Gyukics Péterrel az „Ég és föld találkozása a korszerű templomépítészetben” c. kiállítása kapcsán Válogatás az 1945 utáni hazai keresztyén templomépítészetből. Gyukics Péter művészi fotóinak kiállítása a Párbeszéd Házá...