A könyv Somossy Károly rendkívüli munkájáról és életéről szól, aki a XIX. század végén – többek között – a budapesti Nagymező utca 17. sz. alatti épületet is emeltette. Ez a ház ma is áll, mint a Budapesti Operettszínház épülete. A kötet azonban sokkal többről szól. „Somossy volt, aki a fővárosban megalapozta a hazai minőségi szórakoztatást” – írja róla Kiss B. Attila főigazgató, a kötet előszavában. A kötet szerzője és egyben kiadója Somfai Péter, a színházpalota műszaki igazgatója, aki alaposan utánajárt sok érdekességnek, így a kötet nem csupán a ház műszaki- és történeti adatairól szól, hanem kortörténet, szakmatörténet, továbbá a nagyváros születésének izgalmas eseményei és egy zseniális személy élettörténete is föltárul az Olvasó előtt.

Ki volt Somossy Károly? A szerző Mágusnak nevezi, innovatív zseninek, aki életében volt kávéházi pincér, cirkuszi kikiáltó, porondmester, pénzügyi vezető, művezető és kávéház tulajdonos. A szabadtéri színpad koncepciójának kitalálója és megépítője. Ő emeltette a Somossy Orfeumot, de a hazai filmvetítés első megszervezője is ő volt. Somossy Károly 1828-ban született Győrben. 1880-ban megvásárolja a Nagymező utca 17. sz. alatti telket, ahol három évvel később már szórakozóhelyet, afféle ős-orfeumot nyit.

1873-ban Pest, Buda és Óbuda egyesül – Budapest néven. Hatalmas lehetőség kapujában áll a főváros. Lakóinak száma gyorsan növekszik, a Kiegyezés, majd a Honfoglalás ezeréves évfordulója is hozzájárul a gyors fejlődéshez. Építkezések, munkahelyek, vállalkozások éltetik a gyarapodó nagyvárost, megjelenik a színvonalas szórakoztatás, ezen belül a magyar nyelvű színház igénye is. A zseniális Somossy nem maradhatott ki ebből. Közben az Olvasó megtudhatja, hogy a főváros építkezéseiben milyen vállalkozások vettek részt, hogy például az Oetl Antal-féle vasöntöde és gépgyárból milyen – még ma is álló – öntöttvas csodák kerültek ki.

[[paginate]]

A Mágus zsenialitását mutatja, hogy miközben bankokkal tárgyalt, hiteleket vett föl és csoportosított át, nagy adományozó is volt. Az első előadások bevételét felajánlotta a Magyar Közművelődési Egyesület és a Magyarországi Hirlapírói Nyugdíj-Egylet- és Otthon javára. Így elérte, hogy írjanak róla, sőt csak jót írjanak róla. A sajtóval jóban kell lenni, ezért képviselőit, az újságírókat külön meghívta az 1894. március 17-én megnyílt Somossy Orfeumba, amely az első perctől kezdve teltházzal üzemelt. Ebben zseniálisan ötvözte a színpadot és az éttermet, az utóbbi bevételéből sokat fordított a magyar nyelvű színházi előadásokra.

Az Olvasó azt is megtudhatja, hogy ez a színházpalota volt az első középület, amely kizárólag elektromos világítással működött Budapesten. 1894-et írtak tehát ekkor, és ez a műszaki újítás hihetetlen újdonságnak számított. És az ellentábora is hihetetlen volt! Gondolnánk ma, hogy a gázipari cégek hatalmas ellenállása a piacvesztéstől való félelem miatt az egész világon lassította a villamosság elterjedését? Érdekes fejezete a kötetnek a villamosvilágítás magyarországi története is – a váltóáram (Tesla) és az egyenáram (Edison) harca.

A kötet a vetélytársaknak is külön fejezetet szentel, mélyebb bepillantást nyújtva a kor szórakoztató iparába meg a közönség elé kerülő darabok megíratásába, színpadra állításába is. A Csárdáskirálynő című – legismertebb – magyar operett első felvonása például a Somossy Orfeumban játszódik. A Mágusnak így is örök emléket állítva.

A kötetben Somfai Péter szerzőnek köszönhetően rengeteg eredeti tervrajz és sok fotó is megjelenik. Különleges kordokumentum ez a mű, 154 oldalon, a Budapesti Operettszínház 100 éves évfordulójára, emléket állítva egy olyan embernek, aki szenvedélyesen szerette a munkáját és maradandót alkotott.

Ebben az évadban a Budapesti Operettszínház Az Orfeum mágusa címmel nagyoperettel emlékezik Somossy Károlyra. A Bozsik Yvette-rendezte előadás a fenti kötet alapján született.

Gimesi Zsuzsa