A Dictionary of Asian Christianity figyelemre méltó könyv, amely jelentős hivatkozási alap az ázsiai keresztyénség tanulmányozásához. A kötet 1260 szócikket tartalmaz a szakterület vezető tudósaitól, és naprakész információkkal szolgál a térség politikai, társadalmi és vallási mozgalmairól. A szótár két igény kielégítésére jelent meg. Először is, az ázsiai tudósoknak tudományos információforrásra volt szükségük referenciaként más kontinensek kutatói számára. Másodszor, a rasszizmus és a nacionalizmus kérdései Ázsia nagy részét érintették, és bár bizonyos országok tudósai végeztek feltáró kutató munkát, ez Ázsia egészére nézve nem adott kitekintést. A szingapúri Trinity Theological College oktatóinak 1990-ben tartott kis összejövetelével kezdődően különféle konzultációkat kezdeményeztek, szerkesztőket neveztek ki, és megszerkesztették a cikkeket. Nagyrészt ennek gyümölcse ez a kötet.

Általában az olyan együttműködési projektekkel, mint ez, az a probléma, hogy gyakran jelentős különbségek vannak a cikkek színvonalában. Lenyűgözött a kötetben található szócikkek állandó magas minősége, amely nyilvánvalóan a gondos szerkesztés eredménye. A tárgyalt témák között szerepelnek emberek, országok, felekezetek, vallások és filozófiák. Jelentős cikkek vannak az anglikán egyházról, a buddhizmusról, a főiskolákról és egyetemekről, Kínáról, Indiáról, a nacionalizmusról és a teológiai oktatásról. A rövidebb cikkek gazdag forrásanyagot tartalmaznak kevésbé ismert témákról. Például a 322. oldalon olvashatunk Hendrik Hamelről (1630–1692), aki egy holland legénység tagja volt, és írásaival bemutatta Koreát Európának. A 429. oldalon van egy cikk a körülbelül egymilliós kachinokról, akik a felföldeken élnek Kína, India, Mianmar és Thaiföld találkozásánál. A 640. oldal leírja az észak-szumátrai parmalim szinkretista mozgalmat a batákok körében. A kötet tehát azonnali és pontos információforrást jelent a tudósok és érdeklődők számára.

[[paginate]]

De nem csak egy referenciakönyvet veszünk a kezünkbe, ha belelapozunk. A szerkesztők ugyanis beépítettek egy egyszerű kereszthivatkozási rendszert is a könyvbe. Például, ha valaki a Kínáról szóló fő cikkre hivatkozik, kereszthivatkozásokat találhat a nesztoriánusokról, a zoroasztrizmusról, Rubrucki Vilmosról, a jezsuitákról, Xu Guangqiről. A szótár arra a sajátos vallástörténeti fejlődésre épül, ami szerint a keresztyénség a sajátos helyi kontextusokkal párbeszédben fejlődött ki, terjedt el Ázsiában is. Ezért megpróbálja megvizsgálni azokat az erőket, amelyek az egyházat formálták az adott országban. Pakisztánban például az iszlám volt a legnagyobb befolyással. Ezért nem csak a keresztyénség történetére hivatkozik az országban, hanem olyan nemzeti kérdésekre is, mint Zia-ul-Haq tábornok 1977-ben megkezdett iszlamizációs folyamata és az istenkáromlás szigorú elítélésének törvénye.

A kötet jelentős gazdagítást visz bele a könyvtárak kínálatába is. Fontos hivatkozási forrás mindazoknak, akik érdeklődnek az emberiség Ázsiában élő fele iránt. Biztos vagyok benne, hogy folyamatosan hivatkozni fogok én is erre a könyvre. Eddig is megtettem, amikor összeállítottam Krisztus és Kálvin Kínában c. elektronikus könyvemet (elérhető: https://flippingbook.com/account/online/123115655/1).

A híres amerikai kiadó, az Eerdmans által megjelentett alapmű még egy fontos célt is szolgálhat: a vallásközi párbeszédet. Bizonyára nem ez volt az elsőrendű célja a kiadónak, s a több, mint 500 szócikk szerzőjének, akik többségükben ázsiai teológusok, hitoktatók, egyháztörténészek. 2000 évet ölel magába a kötet információrendszere a keresztyénségről Pakisztántól Japánig, Mongóliától Indonéziáig. Az információk az egyes ázsiai országokról, életrajzokról, missziós rendekről, egyházalapításokról, régi és új keresztyén mozgalmakról, továbbvezető gazdag irodalmi utalással igazi szellemi-vallástörténeti, vallásismereti virtuális utazás.

[[paginate]]

A keresztyén vallást konfrontálják a szerzők a legkülönfélébb ázsiai közösséggel, ezek históriájával (nesztoriánusok, ortodox egyházak, római katolikus missziós rendek, metodisták, presbiteriánus-reformátusok, anglikánok, evangélikálok). A politikai tényezők is bekerültek a szócikkekbe (vallásháborúk, kolonializmus, anti-kolonializmus, millenarizmus, kommunizmus). A nagy ázsiai vallások karakterológiája és befolyásuk a keresztyénségre szintén témája a kötetnek (buddhizmus, konfucianizmus, sintoizmus, az ősök szellemének tisztelete, iszlám, sámánizmus, az új hindu vallási mozgalmak). És persze a fordított szellemi mozgásokat is bemutatják, a keresztyénség befolyását a vallásokra és kultúrákra (a bibliafordításokét, az orvosi ellátásét, az írástudatlanság ellenesség szerveződésését, a gyülekezeti munkával bezárólag). Más kiadvánnyal szemben többlete ennek az enciklopédista kötetnek, hogy a különféle ázsiai keresztyén egyházalapításokról és jelenkori keresztyén mozgalmakról is a közölt hiteles források alapján tájékozódhatunk (Koreai Ébredési Mozgalom, Ashram Mozgalom, Iglesia Filipina Independente = Fülöp-szigeteki Független Egyház, Kínai Katolikus Kulturális Társaság, Japán Evangélikál Baráti Társaság, Indiai Független Egyházi Mozgalmak, Karizmatikus Mozgalmak, Bennszülött Vallásos Gyülekezetek). Ez a mű valóban nélkülözhetetlen alapkönyv mindazoknak, akik az Európán kívüli keresztyénség iránt érdeklődnek.

A kötet szerkesztő-szerzője Scott W. Sunquist, a Hamilton Massachusetts-i Gordon-Conwell Teológiai Szeminárium elnöke és a missziológia professzora. Gordon-Conwelli kinevezése előtt a Fuller Teológiai Szeminárium Interkulturális Tanulmányok Iskolájának dékánja volt (2012-2019). Még korábban 17 évig a Pittsburgh Teológiai Szeminárium professzora. Sunquist és felesége, Nancy a Presbyterian Church (USA) misszionáriusai voltak a Szingapúri Köztársaságban, ahol egyháztörténet, ökumenika és ázsiai keresztyénség oktatói voltak a Trinity Theological College-ban (1987-1995). Ez idő alatt a szingapúri Covenant Presbyterian Church (Szövetség Presbiteriánus/Református Egyház) lelkipásztoraként is szolgált.

Békefy Lajos