Dr. Csohány Jánost, a református egyháztörténet debreceni professzorát 90. születésnapján 41 szerzős, 651 oldalas tanulmánykötettel köszöntötték 2024. június 25-én. A szerzők közül tízen kettő vagy több írással is szerepelnek.

A Kazinczy Ferenc Társaság, melynek tagja az ünnepelt professzor úr is, már a 75. éves születésnapjára megjelentetett egy tisztelgő kötetet. A mostani ugyancsak a Magyar Nyelv Múzeuma igazgatójának és a Kazinczy Ferenc Társaság elnökének, dr. Nyíri Péternek az előszavával, a Társaság kiadásában látott napvilágot.

A könyvből megismerhetjük Csohány János professzor életútját, dr. Fekete Károlynak – a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökének – az életrajzából, a családjának történetét és családfáját dr. Szilágyi Zsolt egyetemi tanár tollából, s a Csohány-ősök armálisának latin szövegét és annak magyarítását dr. Szabadi István levéltárigazgató fordításában.

Külön beszámolót olvashatunk Csohány János iskoláiról a vele Laczkó András által készített interjúban, amelyből megérthető, milyen rögös út vezetett a tanulásra termett értelmiséginek a célig a kommunista diktatúra időszakában.

Dr. Beke Albert irodalomtörténész a tudós egyháztörténészt méltatja; Bojtor István ny. református lelkész pedig a professzor úr nyugdíjazását követő, miskolci tanítási éveinek állít emléket. Fábián Tibor partiumi református lelkipásztor és író a Csohány-interjújában arról szól, hogy miként látja a világot napjainkban az idős, de fizikailag és szellemileg egyaránt friss professzor, aki maga is bemutatkozik igehirdetésével, amit a 69. érettségi találkozójukon tartott.

[[paginate]]

Nem hiányzanak innen a születésnapi köszöntések dr. Molnárné Ötvös Tünde, Hadházy Csabáné könyvtáros, klubvezető, Fábián Tibor, Tányér József könyvtárvezető részéről és az áldáskívánás Nagy Sándortól, a Rákóczi Szövetség debreceni elnökétől valamint a köszönet szava a mellette való kiállásért Novák Katalin köztársasági elnök asszonytól.

Többen a saját szakterületük időszerű tanulmányával jelentkeztek: A magyar őstörténet és az online családkutatás kapcsolatáról írt és Meggyesi Pálnak – a református fejedelmek udvari lelkipásztorának – a leszármazottaival készített interjút Kiss Endre József, a sárospataki kollégiumi nagykönyvtár ny. igazgatója. Olvashatjuk Bojtor István tanulságos önéletírását; Buczkó József ny. múzeumigazgató tanulmányát Csohány professzor származási helye – Hajdúnánás – zsidó lakosságának a sorsáról. Arról, hogy a választott nép hogyan szerepel dr. Czeglédy Sándor professzor munkásságában, dr. Pótor Áron református lelkipásztor tudósít. Dr. Fazekas Csaba miskolci történész Harsányi Pál kiadatlan vallásügyi röpiratát közli 1841-ből; dr. Filep Tibor lelkész pedig az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc képeit villantja fel. A református főnemes – Lónyay Gábor – gazdasági tevékenységét vázolja Csoma László felvidéki református lelkész; s az 1857-ben hadbíróság elé idézett lelkészek emlékét eleveníti fel dr. Zakar Péter szegedi történész.

Dr. Szathmári Judit, a budapesti Ráday Levéltár igazgató témája a XIX. századi vallási közöny terjedése egy vidéki lelkész feljegyzéseinek alapján; míg dr. Hörcsik Richárd debreceni tanszékvezető egyetemi tanár és országgyűlési képviselő Magyarország és az Európai Közösség megállapodásának harmincadik évfordulójáról emlékezik.

A kötetben döntően egyháztörténeti tanulmányok sorakoznak: Az imádság teológiáját közvetíti hozzánk dr. Sándor Balázs református lelkész munkája, összehasonlítva a világvallások vonatkozó teóriáival. Bécs és Debrecen akadémiai kapcsolatairól ír Schwarz K.W. bécsi professzor „Szoboszlai Pap Istvántól Csohány Jánosig” címmel. A Dunamelléki Református Egyházkerület múltjáról és püspökéről, Ravasz Lászlóról szól P. Szabó György református lelkész; a Prágában tanuló teológusokról dr. Csoma László; a hajdúnánási református lelkészek külföldi peregrinácójáról pedig dr. Hermán M. János hollandiai magyar lelkipásztor.

[[paginate]]

Id. Révész Imréről, a debreceni újortodoxia vezető személyiségéről értekezik dr. Kovács Ábrahám tanszékvezető egyetemi tanár, a Selye János Egyetem és a Debreceni Református Hittudományi Egyetem professzora; Dr. Kállay Kálmán professzor munkásságáról dr. Pótor Imre lelkipásztor; az új istentiszteleti formákról dr. Márkus Mihály egyháztörténész, ny. dunántúli püspök; s a posztmodern ember megszólításáról dr. Krasznai Andrea repülőtéri lelkész.

A hasonló könyvek rendszerint művelődéstörténeti adalékokkal színesítik tartalmukat. A református templomépítészetről osztja meg a gondolatait dr. Lőrincz Zoltán (Kőszeg); a magyar nyelvi örökség és a református nyelvújításról ír dr. Gaál Botond teológiai tanár (Debrecen); a XVII. századi úrasztali kannák sajátos értékeit emeli ki dr. Molnárné Ötvös Tünde lelkész, gimnáziumi tanár, iparművész; az egyháziasság és a szórakozás kérdését veti fel dr. Kovács Teofil, a Debreceni Kollégium Tudományos Gyűjteményeinek munkatársa; s a két háború közötti, hazai filmforgatásról tudósít dr. Mudrák József (Debrecen). Dr. Tenke Sándor (Budapest) ny. egyetemi professzor tanulmányában arra adott választ: Hogyan történt a Debreceni Református Kollégium pénz- és vagyonkezelése a XVIII. században. A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnöke – Dukrét Géza – három évtizedes munkásságukat összegzi, melynek eredményeit több mint 120 kötetben gyűjtötték össze és adták ki.

Végül – de nem utolsó sorban – böngészhetjük dr. Csohány János írásainak az életművéről is plasztikus képet mutató bibliográfiáját, melyet dr. Molnár Sándor Károly állított össze.

A kötetet névmutató és idegen nyelvű rezümék zárják. (Az itt közölt szöveg a kötet magyar nyelvű rezüméje.)

Kiss Endre József