Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!
Tisztelt Dr. Jókay Károly Úr!
Tisztelt Elnök Urak, Tisztelt Főigazgató Asszony, Tisztelt Polgármester Urak!
Tisztelt Emlékező Közönség!

Nagy megtiszteltetés számomra, hogy ma itt állhatok Önökkel az írófejedelem, Jókai Mór születésének kétszázadik évfordulóján. Jókai a XIX. század legtermékenyebb és legsikeresebb magyar írója, lényegében a magyar próza megteremtője volt. Szerb Antal írta róla: Irodalmunk nagy korának, a XIX. századnak ő a legszeretetreméltóbb alakja. /…/ El nem apadó mesélő kedvével ma is ott ül betegek ágya mellett és szívesen dől a gyötrődő székének karjára a jóbarát Jókai.

[[paginate]]

Tisztelt Emlékezők!

A „Jóbarát Jókai” nemcsak síremlékének központi elhelyezkedése miatt, de az itt nyugvó személyekkel ápolt kapcsolatai révén is ezer szállal kötődik a Fiumei úti sírkerthez. Ha csak itt, ezen a téren körbenézünk, láthatjuk Blaha Lujza síremlékét, akivel egymás szomszédságában élvezték Balatonfüred nyugalmát, és láthatjuk Ady Endre nyughelyét, az ifjú költőét, aki Nagyváradon üdvözölte a fiatal feleségével odaérkező idős írót.

A művészparcellák egyikében nyugszik első felesége, akivel a forradalom emblematikus szerelmespárja lettek, miután Laborfalvi Róza a forradalom napján Jókai keblére tűzte a saját jelmezéről leválasztott kokárdát, majd szájon csókolta az ifjú forradalmárt. Közel negyven évig éltek együtt. Jókainéval egy sírban nyugszik nevelt lánya, Feszty Árpádné Jókai Róza is.

Itt található nem messze Klapka György nyughelye, akinek menlevelével a szabadságharc bukása után a Bükkben bujkáló író visszatért Pestre. Itt nyugszik Kossuth Lajos, akinek temetésén Jókai beszédet mondott: „A magyar nemzet okos és nagy. Mutassa meg a magyar nemzet ez alkalommal, mily nagy tud lenni, ha senki nem emeli; milyen okos tud lenni, ha senki nem tanácsolja; milyen helyes úton tud járni, ha senki nem vezeti; saját érző szívén, saját helyes eszén kívül” – hangzottak szavai a gyászszertartáson.

Itt nyugszik Révay Mór, aki Jókai 50 éves írói jubileumára díszkötetes sorozatban jelentette meg a nagy író műveit. És itt nyugszik Irányi Dániel is, aki a világosi fegyverletétel után a Felvidék erdeiben, majd Baradlán rejtőzködött, unokaöccse, Jenő nevén. Távollétében halálra ítélték, ekkor István bátyja – hogy öccse életét megmentse – Dánielnek vallotta magát. Állítólag ez a regénybe illő esemény ihlette a Baradlay-testvérek történetét Jókai A kőszívű ember fiai című művében.

[[paginate]]

Tisztelt Emlékező Közönség!

A Jókaihoz kötődő, és itt nyugvó személyeket még sokáig sorolhatnám. Nem véletlen, hogy a Nemzeti Örökség Intézetében gyakran mondjuk, hogy itt, a Fiumei úti sírkertben azok a személyek megkerülhetetlenek, akiknek a sírja megkerülhető. Láthatják, a nagy mesélő síremléke tökéletesen megkerülhető — Jókai Mór pedig abszolút megkerülhetetlen személye a magyar kultúrtörténetnek.

Első fejfája saját kívánsága szerint házának kapufélfájából készült, de nem illett a temető legdíszesebb részéhez. Születésének századik évfordulóján pályázatot írtak ki síremlékének megtervezésére, amit Kismarty-Lechner Jenő és Füredi Richárd nyert meg. Az 1928-ban elkészült építmény tervezői tiszteletben tartották az író kérését, és sírhantjára nem került kőlap, helyette virágoskertként öleli körül a növényi motívumokból alkotott kőfal.

Tisztelt Emlékezők!

Arra biztatom Önöket, járják körbe az író síremlékét, a megkerülhetetlen Jókai Mórét, az őt idéző szavak kíséretében, amik a síremléken állnak: „Ami bennem lélek, veletek megy. Ott fog köztetek lenni mindig. Megtalálsz virágaid között, mikor elhervadnak; megtalálsz a falevélben, mikor lehull; meghallasz az esti harangszóban, mikor elenyészik, s mikor megemlékezel rólam, mindig arccal szemközt fogok veled állani”.

Köszönöm, hogy meghallgattak!

Móczár Gábor

 

^{Jókai Mór síremléke a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben
(wkimedia)}