Nekünk, reformátusoknak Szenci Molnár Albert neve elsősorban egyet jelent a 150 genfi zsoltár lefordításával, amelyeket a mai napig éneklünk templomainkban. Professzoroknak és kutatóknak pedig egy kifogyhatatlanul gazdag témát, de talán közülük is kivételt képez Petrőczi Éva és Szabó András, akik a házasságukat Isten rendeléséből éppen Szenc szülöttének is köszönhetik. Ebből a szép „házasságtörténeti háttérből” született meg most egy négykezes, két hangon szóló könyv, Szenci Molnár Albert születésének 450. évfordulójára.

A Szenci Molnár Albertről – két hangon című kötet Petrőczi Éva és Szabó András közös munkája, amely Szenczi Molnár Albert életművét és jelentőségét vizsgálja több szempontból. A szerzőpáros személyes és tudományos rokonszenve Szenci Molnár iránt évtizedekre nyúlik vissza, és ezt az elmélyült kutatói kapcsolatot az olvasó egyértelműen érezheti a kötetben. A mű több szempontból közelíti meg a reformátor és tudós alakját, a történeti hátteret, a személyes vonatkozásokat, valamint Szenci Molnár irodalmi és teológiai örökségét is tárgyalja. A könyv külön érdekessége, hogy a szerzők egymás munkásságát erősítve és kiegészítve vizsgálják a témát, a „két hang” pedig egymásra rezonálva erősíti a főhős alakjának és életművének összetettségét, s változatos színeit.

[[paginate]]

Szabó András első tanulmánya, a Szenci Molnár Albert 450 éve, Szenc szülöttének élettörténetére és a reformációban játszott szerepére fókuszál. A szerző megvilágítja, hogyan járult hozzá Molnár Albert az egyetemes protestáns gondolkodás fejlődéséhez, és milyen hatása volt a magyar reformációra, kulturális életre, s a magyar irodalmi nyelv fejlődésére. Ezen tanulmány különösen az élettörténet és a korabeli társadalmi háttér összefüggéseit boncolgatja, bemutatva, hogyan formálódott sokoldalú alkotóvá a nem-intellektuális családból származó egykori , Pozsonyhoz közel született kisfiú, és milyen jelentősége volt és van is mindmáig a magyar hitéletben és művelődésben.

A Szenci Molnár Albert a Dunántúlon című tanulmány egy újabb szempontból vizsgálja a reformátor munkásságát. Szabó András professzor emeritus itt részletezi, hogy Szenci Molnár a távoli Felvidék szülötteként hogyan integrálódott a Dunántúl vallási és kulturális közegébe, és hogyan hatott munkássága erre a régióra is. E tanulmány által betekintést nyerhetünk abba, hogyan működtek a reformáció központjai és az akkoriban zajló vallási átalakulások, amelyek kedvező irányba vitték a magyar nyelvű irodalom helyzetét is.

A harmadik írás, a Szenci Molnár Albert elveszett (?) levelezéskötetei a levéltári anyagok és dokumentumok sorsát vizsgálja. Szabó tanár úr azokat az elveszett levelezéseket és kéziratokat elemzi, amelyek Szenci életének és kapcsolatainak részletesebb megértéséhez nyújthatnának segítséget. E fejezet nemcsak történeti érdeklődést vált ki az olvasóban, hanem érzékelteti a kutató személyes fájdalmát is, amikor jelzi, hogy az ilyen értékes anyagok az idő martalékává váltak, válhatnak...

[[paginate]]

Petrőczi Éva tanulmányai mély szakirodalmi és ugyanakkor szépirodalmi érzékenységgel közelítenek Szenczi Molnár személyéhez. A kötet Szenci Molnár Albert és az angol puritán művek magyarországi „honosítása” című fejezetében azt vizsgálja, hogyan fordította és adaptálta Szenci Molnár, igaz, németből, tehát „közvetett tolmácsként” Lewis Bayly The Practice of Piety (A kegyesség gyakorlása) című, méltán világhírű angol puritán életvezetési könyvének egy részletét. E tanulmány megvilágítja Szenci Molnár önzetlenségét is, hiszen ő volt az, aki egy generációval ifjabb reformátor-társa, Medgyesi Pál figyelmét felhívta e könyvre, s természetesnek tartotta, hogy a vele ellentétben angolul jól tudó, Cambridge-ben tanult pályatársa tegye ezt a hatalmas művet hazai puritánus sikerkönyvvé.

A Szenci Molnár Albert és a Biblia című írás arra a kérdésre keresi a választ, hogyan viszonyult Szenci Molnár Albert a Bibliához és annak magyarra fordításához. A tanulmány bemutatja, hogy ő nem csupán fordítóként, hanem teológusként és hittudósként is mélyen elkötelezett volt a bibliai szövegek megismertetése iránt. Petrőczi ebben a fejezetben Szenci Molnár Biblia-fordítói tevékenységének részleteit tárja fel, és azt a szellemi elhivatottságot, amellyel igyekezett a magyar nyelvet és kultúrát gazdagítani.

A következő fejezet, a Szenci Molnár Albert, mint „irodalmi hős”, Albertus Molnár színes és sokoldalú egyénségének számos szépirodalmi ábrázolását mutatja be. Petrőczi itt összegyűjti és elemzi, milyen irodalmi képek születtek Szenci Molnárról a magyar irodalomban 1915-től napjainkig. A tanulmány érdekfeszítő bepillantást nyújt e történelmi-egyháztörténeti személyiség irodalmi feldolgozásába, a különböző korok és szerzők által ráruházott jelentéstartalmakba. Ezek a feldolgozások változatos, sokszor idealizált, de mindenképp tiszteletteljes képet nyújtanak egy olyan reformátorról, aki a magyar történelem és irodalom kiemelkedő alakja.

[[paginate]]

A kötet záró szakaszában Petrőczi Éva olyan, magyar és angol nyelvű versei kapnak helyet, amelyek közvetlenül kapcsolódnak Szenci Molnár Albert életművéhez és alakjához. E versek lírai megközelítésből ragadják meg a történelmi és szellemi nagyságot, személyes, érzelemdús, de pontos többletet nyújtva az olvasónak. Petrőczi költészete azokat az időtálló emberi értékeket ünnepli, amelyeket Szenci Molnár Albert is képviselt: az Isten- és emberszeretetet, a tudomány iránti elhivatottságot és az életörömöt. E költemények méltón zárják a kötetet, hiszen kiegészítik az előző tanulmányokat azzal, hogy e lírai műfajon keresztül az olvasó személyes, belső tapasztalatokon keresztül közelebb kerülhet Szenci szellemiségéhez. A versek közül hetet az anglisztikában is elismert szerző Albion nyelvére is lefordított, így e könyv (és számos angol nyelvű Petrőczi-tanulmány, angol és kétnyelvű tanulmánykötet) külföldiek számára is ízelítőt ad magyar reformáció értékeiből, jelentőségéből.

A Szenci Molnár Albertről – két hangon nem csupán egy akadémiai jellegű emlékkönyv, hanem egyben személyes tiszteletadás is, amelyben Petrőczi Éva és Szabó András kettős perspektívából, saját szakmai és személyes élményeikből kiindulva mutatják be Szenci Molnár Albert munkásságának jelentőségét. A könyv nemcsak a 450 éve született reformátor egyházi és irodalmi tevékenységét helyezi új megvilágításba, hanem érzékelteti, hogy művei és eszméi ma is megszólító erejűek. Szenci Molnár életműve, azon túl, hogy vallási és irodalmi jelentőséggel bír, a szerző-páros számára egész életük és munkásságuk állandó kísérője, s egyik fő vezéregyénisége, mondhatnánk úgy is, egyik személyes lelki vezetője.

Benedek Ildikó Julianna