Hol vagytok, reformátusok?

Az Ars Sacra szervezőcsapata idén úgy mutatja be a rendezvényt, hogy az elérte nagykorúságát. Idén ugyanis 18. alkalommal rendezték meg országosan a fesztivált, és néhány határon túli helyszín is bekapcsolódott. Az ünnepélyes megnyitónak a Magyar Nemzeti Múzeum adott otthont szeptember 13-án, ahol köszöntőt mondott dr. Zsigmond Gábor a múzeum főigazgatója, Nagy Zsuzsanna a köztársasági elnök felesége, aki egyúttal a fesztivál világi fővédnöke (egyházi fővédnök Erdő Péter bíboros) és Veres Pál Miskolc polgármestere.

Az Ars Sacra Fesztivál központi gondolata minden évben a művészet és az egyház kapcsolatára mutat, a szent ügyre, amely az egyetemes művészet alapja kell, hogy legyen. Minden évben egy választott Ige kíséri a rendezvényeket, idén „Az igazság békét teremt” (Ézs 32,17) igeverset választották.

A programok a nyitókoncerttel indultak, Bogányi Gergely Kossuth-díjas zongoraművész erre az alkalomra írt művének ősbemutatója a Budapesti Gazdagréti Plébániatemplomban volt. Megtartották a hagyományos Keresztkoncerteket is, amelyek lényege, hogy egy-egy felekezet templomában, egy másik valláshoz tartozó együttest látnak vendégül, így erősítve a keresztyénség ökumenikus jellegét. A Kálvin téri református- a Deák téri evangélikus- és a Belvárosi Nagyboldogasszony főplébánia templom mellett, a budapesti Istenszülő Oltalma görög katolikus templom voltak a Keresztkoncertek helyszínei. A kilenc napot tehát ezek foglalták keretbe, azzal a zárókoncerttel együtt, amelyen a Mátyás templomban „Venite adoremus– jöjjetek, imádjuk jelmondattal, a Gemma énekegyüttes különféle korokból motettákat adott elő.

[[paginate]]

Egyik legsűrűbb csoport, ahová a legtöbb gyülekezet jelentkezett, a Nyitott templomok napja volt, leginkább egyházi zene- és énekelőadásokkal. Itt lehetett néhány református egyházközséget is fölfedezni, akik megnyitották templomukat a közönség előtt. Az Ars Sacra összességében több száz rendezvényt ölel föl, de éppen úgy, mint a korábbi években is – sajnálatosan kevés református rendezvénnyel.

A legtöbb alkalmat római katolikus gyülekezetek szervezték, a protestáns felekezetek idén is jócskán lemaradtak.  Dicséret illeti azokat a református egyházközségeket, akik vagy egyedül – saját templomukban – vagy a helyi, többnyire a római katolikus közösséggel összefogva rendeztek alkalmakat, így is hangsúlyozva az ars sacra, a szent művészet ökumenikus jellegét.

A programfüzeben megjelent református rendezvények közül említsük meg például a fényeslitkeit, ahol sajátosan hirdették meg a Nyitott templomok napját. Összefogva a helyi római- és görög katolikus közösséggel, templomtúrára, illetve toronytúrára hívogattak.  A debreceniek szintén ökumenikusan szervezték meg  Templomok éjszakája rendezvényüket,  református, baptista, római- és görög katolikus közösségekkel közösen. A veresegyházi reformátusok és római katolikusok egymást követően rendeztek templomukban hangversenyt. A székkutasi reformátusok a Szegedi Ökumenikus Kórust látták vendégül. A budapesti Hold utcai reformátusoknál Horváth Zsolt adott Bach orgonakoncertet. A budapesti Szilágyi Dezső téri reformátusok kitettek magukért, hiszen több rendezvényt is szerveztek. A Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar hangversenye mellett, föllépett templomukban a Praetorius Kamarakórus, majd Pál István Szalonna és Bandája. Külön alkalom volt a templom 1899-ben épített Rieger orgonájának bemutatása. Az orgonát éppen fölújítják, és a látogatók a felújítás munkálataiba is betekinthettek. Szokolyán, Schubert vonósnégyesek szólaltak meg, a Dunakanyar vonósnégyes előadásában. A Külső-józsefvárosi Református templomban Felragyogás címmel Szabadi Katalin festményeit állították ki. A taksonyi református missziói egyházközség „Közös utakon” címmel népzenei kapcsolódások Kelettel  tárgyban – mutattak be műsort. Egyéb témákban is lehetett a szent művészet gyökereihez nyúlni. Az uszódi reformátusok például a helyi római katolikus közösséggel közösen, a fesztivál igei mottójáról mondták el ünnepi gondolataikat, és rendeztek fotópályázatot „Vallásom az én szememmel” címmel.

[[paginate]]

A témák persze nagyon változatosak. Szakrális ábrázolások például a síremlék művészetben, vagy a zsinagógák, templomok hittudományi és építészeti ikonográfiája, séták a templomkertekben, szakrális séta a budai Várban, egy-egy értékes úrvacsorai edény vagy hangszer bemutatása, vagy bibliai növények ismertetésétől a bibliai étkekig még számos téma adódhat. A szervezésbe be lehet vonni egy közeli múzeumot, az önkormányzatot, kulturális egyesületeket és más keresztyén közösségeket, iskolákat is.

Az Ars Sacra Alapítvány nyár közepéig várja az egyházközségek jelentkezését a következő, őszi rendezvényre. Elérhetőségük az on-line térben olvasható. Az Alapítvány, bevételi forrásait a népszerű városi sétákkal próbálja biztosítani, amikoris a város rejtett szépségeit, szakrális építészetét, történelmi és kulturális emlékeit igyekszik bemutatni az év során. Önkéntes segítőket, jó ötleteket is szívesen fogadnak. Elgondolva református közösségeink missziói szükségét, bizony jó lenne jobban kihasználni az Ars Sacra  nyújtotta lehetőségeket. Kitárni a templomajtókat a világ előtt, megmutatni értékeinket azoknak is, akik még csak keresik az igazságot, a lelki békét, a reménységet. Az Ars Sacra minden rendezvénye a megszólítás jó eszköze lehet.

Gimesi Zsuzsa

 

 

Hasonló anyagaink