– F. Andor: Hogyan látják a fiatalok a református egyház jövőjét? Tiétek a szó!

– S. G.: Így folytatódjon, ahogy van.

– B.P.: Hát… Elég nehéz elképzelni az egyház jövőjét, mert elég sok helyen nagyon rendezett, és egy-egy helyen pedig túlságosan összevisszaság van. Ezek a területek – hogy hol van rendszer és hol van rendetlenség – így nagyon durván, hónapról hónapra változnak. Kicsit káosznak érzem az egészet, mert ugyan központilag rendszerezettnek látszik az egész, de így leosztva sokszor nagyon fura, nem világos, hogy ki mit csinál, hogy vannak leosztva a dolgok, és így nem igazán lehet belelátni.

– F. Andor: Nem látsz bele az egyházak jelenébe és jövőjébe, ugye?

– B. P.: (bólogat)

– F. Andor: Hogyan látjuk az egyházunk, a református egyház jövőjét?

– K. Á.: Szerintem, többé-kevésbé jó irányba halad. Lehet még többet fejlődni az ifjúsági munka terén, de azért vannak hiányosságok, amit pótolni kell.

– B. P.: Szerintem, igazából azon fog eldőlni, hogy az egyház mibe akar fektetni: az ifjúsági munkába, az épületekbe, a lelkészekbe, az idősebb gyülekezetek megtartásába. Igazából, hogy mire szánjuk az időt meg a pénzt, ezen fog eldőlni az egész.

– F. Andor: Az Erdélyi Református Egyháznak milyen missziói víziója van? Rögtön ugrok a következő kérdésre: Milyen egyházat, gyülekezetet képzelsz el? Most rólunk van szó. Székelyudvarhelyen, ha itt maradsz, itt leszel felnőtt, milyen egyházat képzelsz el?

– S. G.: Semmilyen politikai párt és dolog ne befolyásolja az egyházakat.

[[paginate]]

– F. Andor: Politikamentes egyház. Még valaki?

– S. B.: Szerintem az, hogy összetartó közösség legyen.

– F. Andor: Közösség és összetartó.

– L. Zs.: Az, hogy meglegyen az összhang, ugyanúgy a fiatalok, a középkorúak és az idősek között is. Ne legyen szakadás, hogy ugyanúgy egy rendezvényen el tudjon férni az egész gyülekezet és ugyanúgy lehessen számítani mindenkire.

– F. Andor: Korosztályok közötti különbség, ízlés és hitmegélési forma?

– L. Zs.: Nem az ízlés és nem a hitmegélési forma, hanem az, hogy az idősek nem fogadják el azt, amit a fiatalok mondanak – most nem magunkra gondolok, hanem a szüleink korosztályára –, de annyira a szüleink korosztálya se fogadja el azt, amit az idősek mondanak. Így a kettő között kéne valami középút.

– F. Andor: Egymásra hangoltság. Még valaki?

– L. B.: Szerintem ez a kreativitás maradjon meg. Sokszor hallom, például barátnőmtől is, hogy olyan unalmas, vagy hogy nincs meg a rugalmasság az ifi órákon, hogy nincsen kedvük jönni ifire, mert nem érdekes. Például én azért jövök ide, mert jó beszélgetések vannak.

– F. Andor: Igen, tehát élő. Mondhatjuk így? Élő.

– K. Á.: Együttműködő egyházat akarunk, félretéve felekezeti különbségeket. Szeretnénk, ha a különböző egyházak együttműködnének, akárcsak egy hitvalló napon is. Mindenki maga akarja megoldani ezt a problémát, de lehetne közösen is.  Most csak egy hét van erre, az ökomenikus hét, ahol együtt vannak a különböző felekezetek tagjai.

[[paginate]]

– F. Andor: Keresztyénség közösen. Már csak két kérdés van csak. Mit kellene másképp csinálni az egyháznak? Itt mikor egyházat mondunk, akkor értsd a gyülekezetedet.

– L. Zs.: Nekem az ülésrend, ami nagyon szúrja a szememet! De a családban is mind így vagyunk ezzel, hogy külön a nők s külön a férfiak, de hogyha eljössz a családoddal, közte két gyerekkel, akkor hova ültök le? S akkor felültök a karzatba, a gyerekek nem figyelnek az istentiszteletre, mert távol vannak az igehirdetőtől. Ezért most külön ülünk, de amúgy jó lenne együtt. Tehát, amikor egy házaspár, egy idős házaspár elmegy együtt a templomba és külön leülnek, olyan mintha nem is együtt lennének. Ugyanazt hallgatják, de nincsenek egymás mellett. Jó lenne átvenni a Magyarországi Református Egyház szokásait, ahol már nemcsak a városi gyülekezetekben, hanem falun is egymás mellé ülnek a családtagok.

– F. Andor: Ezen a ponton, ha most ti lennétek a legfelső zsinat, és el kéne dönteni, hogy a családok egymás mellett üljenek vagy üljön férfi ide, nő oda, gyerek oda. Ki szavazna az mellett, hogy a családok egymás mellett üljenek? (mindenki jelentkezik)

Egyöntetűen 25 ember arra szavazott, hogy egymás mellett üljenek a családok. Én is így gondolom ezt. Mit kellene még változnia az egyháznak?

– K. B.: Mamám falujában nincs ilyen élő közösség, és ennyi program, mint nálunk. Az istentiszteletek is laposak, állítólag ezért kísérik figyelemmel a miénket.

– Ny. Cs.: Legyenek inkább interaktív istentiszteletek, lehessen kérdezni az istentisztelettel, a témával kapcsolatban.

– S. G.: Vannak a viszonylag gazdagabb egyházak itt Erdélyben, most nem tudom, Udvarhely mennyire gazdag, de viszonylag népes gyülekezet, míg vannak Dél-Erdélyben falvak, például voltunk most Vízaknán egy istentiszteleten és úgy, hogy ez úrvacsorás istentisztelet volt, tehát mindenki ott volt, de úgy is 45-en voltak a templomban helyiek. Nagyon-nagyon ramaty állapotban volt a templom, a gyülekezeti ház…

[[paginate]]

– F. Andor: Röviden: a nagy segítse a kicsit.

– S. G.: Hát igen. Legyenek pénzügyileg tagszámtól függetlenül…

– F. Andor: Az egyháznak ki adja a pénzt?

– S. G.: A hívek.

– B. P.: Lehet, hogy nem hangzik jól, de igazából csak pénzelni kéne a fiatal missziókat. Általában a legnagyobb hátulütője az összes ilyen programnak, az az, hogy nincsen pénz, és sokszor emiatt nem valósul meg. A másik, hogy kéne újítani, mert akármennyire jó programot találnak ki, hogyha egy bizonyos alkalom után az már megszokott lesz, és az már nem fog akkora érdeklődést kiváltani a fiatalságból, hogy eljöjjenek, de hogyha valamit újítanak, akkor eljönnének, szerintem.

– F. Andor: Az egyház tehát szánjon pénzt az ifjúsági misszióra, programokra.

– S. V.: Lehetnének bizonyságtételek is az istentiszteleteken, szerintem ez hozzáadna nagyon, ha különböző emberek megvallják a hitüket. És még az énekeken lehetne változtatni. Mondjuk nekem elég rossz élmény, hogy mindig úgy fejeződik be az istentisztelet, hogy az a…

– L. Zs.: A 90. zsoltár. Igen, igen! (nevet)

– S. V.: Olyankor szinte sírok, hogy volt egy jó istentisztelet és az egészet lehúzták a rosszul választott énekek.

– L. Zs.: Vagy csak vegyék ki a 90. zsoltárt.

– Sz. K.: Vagy egy kicsit fiatalosabb legyen a dicsőítés, ne csak orgonával.

– S. V.: Igen, gitárral, zongorával.

[[paginate]]

– F. Andor: Most ifjakat kérdeztem meg, de ha az időseket kérdezném, akkor biztos, hogy… Egyszer maradt el a Te benned, „Mi az, hogy elmaradt?”. Magyarul, az ő értelmezésében semmit nem ér, ha az nem volt. Ez a jövő kihívása Erdélyben.

És utolsó kérdés: Mivel tud ehhez hozzájárulni az ifi csapat?

– S. V.: A zenélésben tudunk segíteni, bizonyságtételben is akár. A pénzben nem.

– F. Andor: Még nem.

– Sz. K.: De akár most is, mert mostanában a közösségi médiával sok mindent el lehet érni, szponzorációkat.

– L. B.: Vannak pályázatok, például most is van a Fuss neki! nagykövet, és ezzel lehet támogatásokat gyűjteni. Például futunk vagy biciklizünk, ezekben is vegyünk részt, az interaktív pénzgyűjtésben.

– S. G.: A közösségi médiához kapcsolódóan, én szívesen elvállalnám, hogy leszek az egyház influenszere!

– F. Andor: Fantasztikus! Még valaki?

– L. Zs.: Igazából, nem feltétlen a pénzzel van baj, inkább a pénz felhasználásával.

– F. Andor: Tehát a pénzt megfelelő módon kéne felhasználni. Ezzel a gondolattal tud hozzájárulni az ifjúsági csoport az egyház anyagi kérdéséhez. Köszönöm a beszélgetést!

Ferkő Andor