Szép új világ?

Két évvel ezelőtt, a Brain Bar jövőfesztivál rendezvényén a Védelmi Innovációs Kutatóintézet szakértőjének előadása olyan hatással volt rám, hogy már ott eldöntöttem, ha nem kezdek el azonnal mesterséges intelligenciát használni – és nem fizetek elő a ChatGPT-re –, akkor végérvényesen lemaradok a „szép új világról” és retro maradok. Az előadó egyértelmű képet festett: aki él ezekkel az eszközökkel, úgy hasít, mint egy Forma–1-es pilóta, aki nem, az kátyús mellékúton döcög. Nem volt kérdés, még aznap felálltam a Forma 1 virtuális rajtrácsára. A száguldást azóta is élvezem a mesterséges intelligencia eszközei révén, de a legnagyobb öröm az, amikor az egyetemi óráimon a hallgatóim felkiáltanak: „Ezt eddig miért nem mutatta meg senki?”

Éppen a napokban váltottunk a ChatGPT 4-ből 5-ös fokozatba, de ha előre tekintünk, az előttünk álló út ködbe vész, ez már a szuperintelligencia (ASI) terepe, amelynek jövőjét még maga Sam Altman (OpenAI) vezérigazgatója sem látja pontosan. Egy biztos, történelmi időket élünk, ahol minden nap új szintre lépünk technológiában, de vajon tudunk-e lépést tartani a lelkünkkel is? Ma egy nap alatt annyi impulzus ér minket, mint elődeinket a teljes életük során. A a szuperintelligencia (ASI) pedig minden területen drámaian felülmúlhatja az emberi intelligenciát, hatalmas fejlődést és nem kevés veszélyt is hozva.

[[paginate]]

Hét generáció – egy közösség a Református Egyházban

Karl Mannheim, magyar származású tudós, 1928-ban publikálta generációs elméletét, amely szerint a nemzedékeket nem csupán az életkoruk, hanem a történelmi és társadalmi közegük is formálja. Ma, 2025-ben, a mesterséges intelligencia térnyerésével megszületett a Béta generáció, így Magyarországon egyszerre hét generáció él egymás mellett.

A Béta generáció gyermekei 2025 és nagyjából 2039 között fognak megszületni. Hogy mi vár rájuk? Elképesztő technológiai, digitális és kulturális változások, amelyek minden eddiginél gyorsabban formálják majd az életüket. A becslések szerint a Béta generáció 2035-re a világ népességének mintegy 16%-át teszi majd ki, és várhatóan sokan közülük a 22. századig is élni fognak. Számukra a digitális és a fizikai világ közötti határ gyakorlatilag eltűnik, a két valóság szinte elválaszthatatlanul fonódik majd össze a mindennapjaikban.

Ennek hatására soha nem látott sokszínűségnek vagyunk tanúi az egyházban is, egyszerre hét generáció van jelen és formálja a magyar református közösségeket. Köztük többen élenjárók a generációk közötti párbeszédben, mint a Piliscsabai Református Gyülekezet, amely  válaszaival és gyakorlatával utat mutat mások számára is.

Ez a színes generációs sokszínűség a 21. századi magyar református közösségeket is formálja. A kérdés az, hogy ebből egy, teljes képet adó kaleidoszkóp születik-e, vagy inkább széttöredezett mozaikként marad meg?

Ma mindannyian együtt keressük a hit, a kultúra és a közösség új útjait. Generációs szakértőként meggyőződésem, hogy ez a sokszínű paletta óriási lehetőség a hit hitelesebb megélésére, a társadalmi felelősségvállalás erősítésére és az együttműködés kultúrájának gazdagítására, de ehhez a jövőképhez minden nemzedék egymás iránti nyitottságára szükség van.

Cikkemben arra keresem a választ, miként válhatnak a generációk közötti különbségek a fejlődés motorjává, nem pedig az elszigetelődés forrásává. Írásom egyszerre kíván figyelemfelhívás, bátorítás és helyenként határfeszegetés is lenni, mert a sokféleség fantasztikus ajándék, de könnyen konfliktusforrássá válhat, ha hiányzik a tudatos párbeszéd, az egymásra figyelés és a hídépítés szándéka. A különbségek helyett érdemes a közös pontokra fókuszálni, és tudatosan kezelni a generációs együttműködéseket. Inspirációnak hazai és nemzetközi, bevált gyakorlati megoldásokat mutatok be, ráadásként pedig a fiatalabb generációk javaslatait is ismertetem, az ő saját szemszögükből.

[[paginate]]

Generációs fordulópont – miért van ekkora hype még mindig a nemzedékek körül?

A generációkkal való foglalkozás ma nemcsak tudományos érdeklődés kérdése, hanem kifejezett társadalmi szükséglet is. A téma azért is különösen „hype” a frissen megszületett Béta generáción túl, mert éppen most lép be a munkavilágba a Z generáció, az első nemzedék, amely soha nem élt offline világban. Ők igazi digitális bennszülöttek: válaszaik és reakcióik a világ történéseire radikálisan eltérnek az előttük járókétól. Gyors, vizuális, azonnali visszacsatolást igénylő működésmódjuk, értékrendjük és kommunikációs stílusuk új kihívások elé állítja a munkahelyeket, a közösségeket és az egyházat is.

A munkavilágban most debütáló Z generációban ugyanakkor nagy bizalmunk van. Ők lehetnek az új úttörők – ahogy egyik legnagyobb ikonjuk, Shawn Mendes kanadai énekes, az idei Sziget Fesztiválon fogalmazott, amikor a Youth című dalát felkonferálta: „Ez a generáció különleges. Őszintén hiszem, hogy ez a nemzedék lesz az, amely jobbá és szebbé teszi majd a világot. Hihetetlen és őrült érzés tudni, hogy a mi kezünkben van a változás – de azért csak semmi nyomás.” A generációs párbeszéd nem öncélú. Ha tudatosan kezeljük, nemcsak megértést és békét hozhat, hanem olyan közös alkotóerőt is felszabadíthat, amely képes választ adni a 21. század legnagyobb kihívásaira – a technológiai változásoktól kezdve a hit megélésének új formáiig.

Kiegészítő, magyarázó szövegrész

Az egyes nemzedékek közötti különbségek egyik legfontosabb választóvonala a digitális világ, ki beleszületett, kinek pedig tanulnia kellett. Marc Prensky 2001-ben vezette be az ezzel kaacsolatos fogalmakat, a digitális bennszülöttek és bevándorlókat.

Digitális bennszülötteknek a Z, az Alfa és Béta generáció tagjai: akik már a digitális világba születtek bele, és természetes közegük az internet, a közösségi média, az okostelefonok. Számukra a digitális tér ugyanolyan valóság, mint a fizikai világ.

A gyülekezetek számára ez azt üzeni, ha valódi közösségeket akarunk építeni, meg kell tanulnunk hidat verni az analóg és a digitális világ között úgy, hogy minden nemzedék saját értékeivel járuljon hozzá a közösség életéhez. A hét generáció együttélése kihívásokat, de ugyanakkor új, innovatív lehetőségeket is jelent.

[[paginate]]

Generációs áttekintő – Hét nemzedék egy időben

[[paginate]]

Magyarország korfája – Generációs jövőkép

Kevesebb fiatal, több idős – most kell hidakat építenünk. 2025-ben (9,54 millió fő) a munkaerőpiacot és a közösségi életet főként az X generáció (1965–1980) és az Y generáció (1981–1996) viszi a vállán. Az idősebb korosztályokban jelentős a Baby Boomerek (1946–1964) aránya, míg a fiatalabbak között a Z generáció (1997–2009) és az Alfa generáció (2010–2024) képviselteti magát. A frissen született Béta generáció (2025– ) még csecsemőkorú, de már most a digitális jövő reménysége.

^{(Forrás: KSH, 2025)}

2050 -re a Magyarország korfája

2050-re (8,3 millió fő) a korfa erőteljesen elöregszik: a csúcsát az egykori X generáció és a még idősebb nemzedékek adják, akik akkorra 70 év felett lesznek. Az aktív munkavállalók között az Y és Z generáció alkotja a gerincet, míg a fiatal korosztályokat az Alfa és a már felnőtt Béta generáció képviseli. A fiatalok aránya látványosan csökken, ami erősíti a generációk közötti együttműködés és tudásmegosztás fontosságát.

^{(Forrás: KSH, 2025)}

A két korfa alapján látható hogy a magyar társadalom szerkezete gyökeresen megváltozik. A fiatalabbak számbeli csökkenése miatt kulcskérdés lesz a tapasztalatátadás, a közösségek megújítása és a fiatalok megtartása a gyülekezetekben is.

[[paginate]]

Generációs jövőfeszegetés – 5 generációs trend

Mire készüljünk a gyülekezetekben? A jövőről gondolkodni nem jóslás, hanem felelős felkészülés. Ha szeretnénk, hogy a református gyülekezeteink a következő évtizedekben is élő, vonzó és megtartó közösségek legyenek, érdemes már ma végiggondolni, milyen igényekkel, elvárásokkal és értékekkel érkeznek a fiatal generációk. A következő 5 trend nemcsak a társadalmat, hanem a gyülekezeti életet is formálni fogják:

1. Érzelmi intelligencia és mentális egészség. A fiatal generációk számára az érzelmi intelligencia és a mentális jóllét nem luxus, hanem alapvető igény. A Covid-járvány óta ez még hangsúlyosabbá vált, a bizonytalanság, a gyors változások és a közösségi média nyomása komoly mentális terhet jelent. Az egyház feladata, hogy lelki kíséréssel, személyes odafigyeléssel és támogató közösséggel olyan biztonságos teret nyújtson, amelyet a mesterséges intelligenciával folytatott „chatelés” soha nem pótolhat a fiatalok számára. A digitális zaj világában különösen fontos a valódi, személyes kapcsolódás, olyan alkalmak, ahol a fiatalok megtapasztalhatják az elfogadást, a hiteles figyelmet és a lelki támogatás erejét.

2. Új oktatási formák és személyre szabott tanulás. A hagyományos tanulási utak átalakulnak: a jövő generációi számára természetes lesz az online és hibrid tanulás, a készségfejlesztés és az élethosszig tartó tanulás. A gyülekezetekben is érdemes személyre szabottság mentén tervezni, a hitoktatást közelebb hozva a fiatalok tanulási szokásaihoz.

3. A digitális és fizikai világ közötti határok elmosódása – mesterséges intelligencia a mindennapokban. A fiatal generációk számára a digitális és fizikai élmények szinte teljesen összefonódnak: online közösségeik, tanulmányaik és szabadidős tevékenységeik egyaránt beépülnek mindennapi életükbe. A gyülekezetek számára ez kihívás és lehetőség is egyben: érdemes bátran kísérletezni olyan digitális eszközökkel, amelyek missziós, közösségépítő és tanító célokat szolgálnak.

A mesterséges intelligencia ma már nem csupán jövőkép, hanem mindennapi valóság: a fiatalok munkájában, tanulásában és kapcsolattartásában egyaránt jelen van. A mesterséges intelligencia átveszi a rutinfeladatok jelentős részét, ugyanakkor ezzel egyidőben szükséges hogy teret kapjon a felhasználóknál az emberi kreativitás és a kritikai gondolkodás. A gyülekezetek számára mindez arra figyelmeztet, hogy a technológia használata soha nem helyettesítheti az emberi kapcsolatot és a személyes példamutatást, éppen ellenkezőleg, ezek értéke a digitális zajban még inkább felértékelődik.

4. Multikulturális világ és fenntartható fogyasztás. A jövő generációi nyitottabbak lesznek a kulturális különbségek elfogadására, és nagyobb hangsúlyt helyeznek majd az inkluzivitásra, a fenntarthatóságra és az etikus fogyasztásra. Az egyház üzeneteit is úgy érdemes ennek fényében megfogalmazni, hangsúlyozni, hogy az hitelesen kapcsolódjon ezekhez az értékekhez.

5. Tudatosság és tervezés. A Z generáció életében már most is jól látható a tudatosság több területen. Az Erste Bank Z generációs kutatása (2025) szerint a pénzügyi tudatosság téren is ez kimutatható: a 16–29 évesek 83%-a dolgozik, és több mint fele teljes munkaidőben. Ugyanakkor a felmérés szerint 24%-uk egyáltalán nem tervez gyermeket, ami aggodalomra ad okot. Ez a tudatosság és jövőtervezés gyülekezeti beszélgetésekben, ifjúsági programokban is fontos témaként kezelni.

[[paginate]]

Együttműködni? De mégis hogyan? Tippek, trükkök, jó gyakorlatok a generációs együttműködéshez

Magyar tulajdonú IT startup céghez mentünk előadást tartani a kolléganőmmel a generációs együttműködés témájában. Szép kihívás egy olyan helyen, ahol több generáció dolgozik együtt, gyakran nekifeszülve egymásnak. Az iroda közösségi terében gyülekeznek a kollégák, a tulajdonos szívélyesen fogad minket, és próbál felkészíteni a kiélezett helyzetre.

Generációs erősségekről és kihívásokról beszélünk a kolléganőmmel, miközben a teremben apró visszajelzések kísérik a szavainkat. Halljuk a halk „hümmögéseket”: „igen, ez tényleg így van”, vagy a meglepett sóhajt: „jé, ezért viselkedik így a másik!” Aztán elérkezünk a Z generációhoz  és hirtelen megfagy a levegő. A csendet először alig hallható morgás töri meg, majd egyre erősebben szűrődik át az X generációs kollégák hangja: „Hol van akkor a Z-sek teljesítménye, az új belépőké? Bezzeg mi a túlóráinkat már meg sem tudjuk számolni!”

A generációs „nekifeszülés” – amikor a különbségeket nagyítjuk fel – valójában távolságot teremt. A feszültség pillanata azonban fordulóponthoz ér, amikor rámutatunk: a Z generáció erőssége nem a hétvégi túlórákban rejlik, hanem abban, hogy digitális bennszülöttként másképp közelítik meg a problémákat. Míg az X-esek a kitartásukkal és munkabírásukkal teremtenek értéket, addig a Z-sek olyan digitális eszközöket és gyors megoldásokat hoznak be. Így egy cégnél a nagy hajrában nem biztos, hogy túlórákra van szükség – amit a maximalista, teljesítményközpontú X generáció mesteri szintre fejlesztett –, hanem sokkal inkább kreatív, digitális ötletekre, amelyek révén a munka és a magánélet egyensúlya is megőrizhető.

A nemzedékek közötti kommunikáció sokszor nem technikai, hanem világszemléleti akadályok miatt törik meg. Az idősebbek a felelősség, kitartás és hivatástudat szemüvegén át értelmezik a világot, míg a fiatalabbak az innovációt, a gyors változást és a rugalmasságot keresik. Fókuszcsoportos kutatásom is azt mutatja, hogy a Z generációs pályakezdők számára kulcsfontosságú, hogy partnerként kezeljük őket, és megkérdezzük azt az egyszerű, de számukra nagyon lényeges kérdést: „Neked milyen megoldási javaslatod van?”

És nem állhatunk meg a kérdezésnél, be is kell vonni őket a folyamatokba. Ha teret kapnak, aktív szereplőként vesznek részt, és olyan tudást, digitális kompetenciát hoznak be, amely sokszor hiányzik a „digitális bevándorlók” eszköztárából, ám a jövőben éppen ezek a készségek lesznek kulcsfontosságúak a közösségek és szervezetek sikeréhez. A generációs trendek figyelve a jövőben a béta generáció különösen dinamikus, technológiailag képzett, társadalmilag tudatos és globálisan orientált lesz. Ez új távlatokat nyit, de komoly kihívásokat is jelent az egyházi életben, melyekre a közösségeknek új válaszokat kell adniuk!

[[paginate]]

Hídépítés kulisszatitkai és eszköztára

Ahhoz, hogy valódi hidakat építsünk generációk között, tudatos tervezésre és jól megválasztott eszközökre van szükség. A hídépítés nem egyoldalú feladat: ha a tapasztaltabb generáció hátradől, mondván, „ez már a fiatalok dolga, alkalmazkodjanak végre már ők”, vagy a fiatalok azt gondolják, „ez az idősebbek feladata”, akkor a híd félbe marad. Mindkét oldalnak, fiataloknak és idősebbeknek egyaránt részt kell vennie a folyamatban, csak így érhetünk el tartós eredményt.

„Szeretjük azt gondolni, hogy az idősebbek a jók, és a fiataloknak kellene változniuk, de az igazság az, hogy mindenkinek változnia kellene. A kölcsönös előítéletek komoly konfliktusokat okozhatnak, amelyek tisztázás és feloldás nélkül zárványként maradnak fenn.”
(Tari Annamária: #YZ Generációk online) Ez a gondolat rávilágít arra, hogy nem elég csak az egyik félnek nyitnia: a valódi hídépítéshez kölcsönös változás, nyitottság és közös felelősségvállalás szükséges. Ha ezt tudatosan vállaljuk, akkor az elszigetelődés helyett valódi együttműködés születhet. Nézzük sorra a szükséges eszköztárat!

10 hatékony eszköz a hídépítéshez

1. Visszajelzés és megfelelő kommunikációs stílus. A visszajelzés a fiatal generáció egyik legerősebb motivációs eszköze. Fontos azonban, hogy a stílusra érzékenyen figyeljünk: a bátorítást és a pozitív megerősítést nyugodtan adjuk nyilvánosan, míg a kritikai észrevételeket inkább négyszemközt, finoman fogalmazva osszuk meg. Sok fiatalnak van sajnos negatív online tapasztalata (bullying), ezért a biztonságos, támogató kommunikáció kiemelten fontos.
2. Mentorprogram – a személyes kísérés varázsa. A személyes mentorálás – amikor egy tapasztaltabb gyülekezeti tag kíséri a fiatalabb útját, nemcsak tudást, hanem hitbeli mintát is ad. Egy jó mentor nem helyettünk oldja meg a problémákat, hanem segít megtalálni a saját válaszainkat. A mentor program az új gyülekezeti tagok integrálásának egyik legfontosabb eszköze lehet.
3. Rotáció és tiszta keretek. Gyülekezeti életben, az ifjúsági szolgálatokban, feladatokban a szerepek időnkénti cseréje, rotációja friss élményeket ad, ami a fiatal generáció számára különösen értékes. Lehetőséget biztosít arra, hogy több szemszögből is rálássanak a közösség működésére, és új készségeket sajátítsanak el. A tiszta, előre lefektetett szabályok, ilyenek pl. mint a köszönés módja, az időkeretek vagy a feladat kiosztás, számukra biztonságot nyújtanak, és segítik az aktivitást, az elköteleződést. Ez egy idősebb generáció számára magától értetődő lehet, talán fel sem merülhet, de kapaszkodót jelent a fiataloknak, amely bátorítja őket a közösségi szerepvállalásban.
4. Bevonás, kérdezés, partneri viszony. Ne csak „feladatot osszunk” a fiataloknak, hanem vonjuk be őket a tervezésbe is. Ha kérdezünk, meghallgatunk, és figyelembe vesszük a javaslataikat, partneri viszony alakul ki, ami növeli az elköteleződést. Sokszor újszerű, friss meglátásaik inspiráló hatással lehetnek a közösségre.
5. Kíváncsiság és élethosszig tartó tanulás. A Randstad felmérése szerint a fiatal generáció 78%-a nyitott a tanulásra, és kifejezetten igényli is. Ez a kíváncsiság kétirányú lehetőség: a fiataloktól tanulhatunk új eszközöket, technológiát, friss gondolatokat, ők pedig tőlünk életbölcsességet, hitbeli alapokat és a kitartás példáját.
6. Őszinteség és hitelesség. A fiatal generáció nagyon gyorsan kiszűri a „műviséget”. Az online térben sokszor találkoznak felszínességgel, ezért a hitelességet szomjazzák. Bátran vállaljuk fel kihívásainkat, nehézségeinket és küzdelmeinket, ez számukra őszintén és hitelesen hangzik.
7. Értékek kimondása és gyakorlati hasznosság. Fontos, hogy ne csak megéljük, hanem ki is mondjuk, milyen értékek mentén élünk. Mutassuk meg, hogyan kapcsolódnak ezek a mindennapi élethez, és hogyan tudják a fiatalok a gyakorlatban alkalmazni. A hitbeli értékek mellett figyeljünk a társadalmi felelősségvállalásra és a közjó szolgálatára is.
8. „Modern zenekari módszer” – előrelátó konfliktusmegelőzés. A modern  menedzserektől ismert technika lényege az előrelátás. Gondoljuk végig előre, mi jelenthet problémát egy adott helyzetben – akár egy zenésznek a színpadon –,  akár egy közösségi alkalmon. Legyünk proaktívak, gondoljuk át a lehetséges kimeneteleket, és tegyünk lépéseket még a feszültség kirobbanása előtt. Ahogyan egy koncert magas színvonalát az alapos felkészülés garantálja, úgy a gyülekezeti programok is sokkal gördülékenyebben zajlanak, ha tudatosan számolunk az esetleges nehézségekkel, és előre megtesszük a szükséges óvintézkedéseket.
9. Élmények mindenek felett. Egy fiatal gyakran jobban emlékszik egy közösen átélt élményre, mint bármilyen hosszú előadásra. A közös kirándulások, szolgálatok, táborok, zenei vagy sportprogramok érzelmi hidakat építenek, amelyek megerősítik a lelki közösséget is.
10. Digitalizáció – „közös ima a felhőben”. A digitális tér nem ellenség, hanem lehetőség, egy új eszköztár. Jó példa erre az amerikai Presbyterian Church „Prayer Book” (imafüzet) programja, ahol az applikációban minden generáció feltöltheti a saját imáját, gondolatát, így egy közös, élő, digitális imafüzet jön létre. A fiatalok így saját nyelvükön kapcsolódhatnak, nem passzív fogyasztói, hanem aktív alkotói a közösségi tartalomnak miközben az idősebbek is megtapasztalják, hogy értékeik, imáik ugyanolyan fontosak és maradandóak az online térben is.

[[paginate]]

Megszólal a Z generáció!

Megkérdeztem a Z generációs egyetemi hallgatóimat is, mit javasolnak a generációk közötti hídépítéshez. Lássuk, hogyan fogalmazták meg 5 pontban az üzenetüket. Z generáció 5 javaslata a hídépítéshez:

1. Gondolkodjatok képekben – a vizualitás Isten ajándéka. A világot gyakran képekben, rövid videókban vagy vizuális történetekben értjük meg. Ahogy Jézus példázatokban tanított, úgy minket is könnyebb bevonni, ha a tanítás és a közös program képekben is megragad.

Mit jelent ez a gyülekezetben? Használjatok illusztrációkat az igehirdetésben, készítsetek rövid videókat a gyülekezeti eseményekről vagy a heti igei gondolatról.

2. Adj gyors visszajelzést – így marad élő a figyelem és a motiváció. Az online világban minden azonnali: az üzenetek, reakciók, kommentek. Ha részt veszünk egy gyülekezeti eseményen, szolgálatban, fontos számunkra ha a visszajelzés ne hetekkel később, hanem szinte azonnal érkezzen.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Egy ifi alkalom után adjatok rövid, személyes visszajelzést. Emeljétek ki, mi az amit jól csináltunk, bátorítsatok a következő lépésekre akár már az alkalom végén. Nem kell hosszú beszéd, elég pár mondat, de így érzezzük, hogy számít, amit csinálunk, és van értelme bekapcsolódnunk. Ez tartja ébren a figyelmünket és a motivációinkat. Nyitottak vagyunk, és várjuk azokat az észrevételeiteket is, amelyek arról szólnak, mit lehetne legközelebb másképp csinálni. A mi életünkben annyi minden közül lehet választani, hogy nagyon fontosak számunkra a reakciók. Ezek segítenek abban, hogy érezzük, van értelme a részvételünknek, és valóban számít, amit teszünk.

3. Mutassatok célt – lássuk, miért fontos a feladat. Sokszor felmerül bennünk a kérdés: „Ez mire jó a való életben?” A hitről és a tanításról akkor beszélünk lelkesedéssel, ha látjuk, hol kapcsolódik a mindennapjainkhoz.

Mit jelent ez? Ha a szeretetszolgálatról tanítotok, mutassatok be konkrét példákat: hogyan lehet ezt megélni az iskolában, a munkahelyen vagy a barátok között.

4. Figyelmünket így érdemes fenntartani. A figyelmünk ma rendkívül rövid – mindössze 7–8 másodperc alatt képes átváltani másra –, ezért sokkal hatékonyabb több rövidebb részlet, mint egy hosszú előadás.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Érdemes az alkalmakat rövid gondolatokra, témákra felosztani, köztük interaktív részeket beiktatni, hogy így folyamatosan lendületben maradunk, és a figyelmünk is végig megőrizhető.

5. Adj teret a kreativitásunknak – együtt alkotni öröm. Nem szeretnénk csak passzívan hallgatni. Élvezzük, ha beleszólhatunk, formálhatjuk a folyamatot, és megmutathatjuk a tehetségünket.

Hogyan működhet ez a gyülekezetben? Adjátok meg a választás szabadságát és mi tudunk videót készíteni a gyülekezetről, podcastot egy hitvalló, hiteles életútról, Insta-sorozatot igeversekből, vagy plakátot egy jótékonysági projekthez.

[[paginate]]

Utószó a Z generációtól a református közösségnek

 „Ha megértitek, hogyan gondolkodunk, és lehetőséget kapunk akkor aktív és kreatív résztvevői lehetünk a gyülekezetnek. Nem csak hallgatni szeretnénk, hanem hozzájárulni is, ötletekkel, kérdésekkel, új megoldásokkal

Záró gondolat – Gyülekezetek mint generációs találkozópontok és műhelyek

A református gyülekezetek kiváló terepet biztosítanak a generációk közötti hídépítésre. Egy vasárnapi istentisztelet, bibliaóra vagy ifjúsági alkalom nem csupán lelki feltöltődést adhat, hanem értékátadást és közösségi tanulást is. Fontos azonban, hogy ezek a találkozások tudatos, generációkat összekapcsoló szándékkal szerveződjenek.

A Biblia is tele van intergenerációs példákkal

Pál apostol lelki atyjaként, mentoraként támogatta Timóteust, aki fiatal korában sokszor bizonytalan lehetett a vezetésben. Pál bátorította őt: „Senki meg ne vesse ifjúságodat” (1Tim 4,12). vagy Ruth és Naomi szeretetközössége és Jézus és tanítványai mind azt mutatják, hogy a különböző korosztályok egymás gazdagítására hivatottak.

A generációs különbségek nem akadályt, hanem értéket jelentenek. Olyanok, mint a kaleidoszkóp színes darabjai: csak akkor rajzolódik ki a teljes, gyönyörű kép, ha mind együtt, egymás mellett vannak. Ahogy az Efézusi levél 4,16-ban olvassuk: „…az egész test… egymást segítve növekszik szeretetben”. A mi felelősségünk, hogy tudatosan építsünk hidakat múlt, jelen és jövő között, hogy gyülekezeteinkben mindenki otthon érezze magát, és aktívan hozzájárulhasson a közös hitbeli úthoz.

Róbert Nóra

[[paginate]]

IRODALOMJEGYZÉK:

Nemes Orsolya. Generációs mítoszok HVG Kiadó, Budapest, 2019

Prensky, M. (2001). Digital Natives, Digital Immigrants. On the Horizon, 9(5), 1–6. https://doi.org/10.1108/10748120110424816

Steigervald Krisztián: Generációk harca, Partvonal Kiadó, 2020

Tari Annamária. #Y, #Z Generációk online Tericum Kiadó, Budapest, 2019

Z generáció kutatás: ERSTE Bank, 2025