1937-2025
2025. december 4-én, 88 éves korában adta vissza lelkét Teremtőjének Erdélyi Géza, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház emeritus püspöke. A temetési szertartás december 12-én volt a rimaszombati református templomban.
A vigasztalás igéjét Tőkés László lelkipásztor, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület korábbi püspöke hirdette Pál apostol bizonyságtétele alapján: „Akár éljünk, akár haljunk, az Úréi vagyunk” (Róm 8,14b). A gyászistentisztelet keretében Orbán Viktor miniszterelnök is búcsúztatta a felvidéki református egyház halottját.
A templomi szertartás után a gyászoló gyülekezet átvonult a helyi temetőbe, ahol Géresi Róbert püspök igei búcsúztatása után helyezték végső nyugalomra Erdélyi Gézát.
Az alábbiakban Békefy Lajos testvérünk személyes hangú, spirituális hommage-ával búcsúzunk, a feltámadásba vetett hittel, a Kárpát-medence magyar reformátusság oszlop-emberétől, Erdélyi Gézától.
„Úgy fényljék a ti világosságotok az emberek előtt,
hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket,
és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat”
(Mt 5,16)
Nehéz szívvel, de imákban Urunk Szentlelke által megkönnyebbített lélekkel írom ezt a spirituális hommage-t, lelki tiszteletadást Erdélyi Géza református lelkipásztor, teológus, püspök, teológiai tanár, művészet-, és építészettörténész emlékére. Mivel hálaadás is ez az írás őérette, személyisége karakterjegyeiből most csak azokat emelem ki az örökkévalóság távlatából, amelyekről hiszem és vallom: ezeket Teremtő és Megváltó Ura lehelte bele sok talentumos lelkébe – szellemerkölcsi bordázatként, őt és másokat emelő hit-traverzekként. A reformátusság felvidéki hajóját a rendszerváltás körüli évek sok mindent sodró habos vizein és az egyházi megújulás hajnalhasadásakor ő navigálta távlatosan és felelősen püspökként biztosabb partok felé.
[[paginate]]
Rimaszombati végtisztesség adásának, életének szavakkal csak rész szerint bemutató dokumentációját egyrészt a Felvidék.ma tudósításaiban, s a wikipedia oldalán érhetjük el. A Confessio című református figyelő 2024/4. számában életműinterjút adott közre, egy évvel halála előtt. Ebben írtam arról, hogy Erdélyi Gézát azóta ismerhettem meg egyre közelebbről, mélyebben, hogy 1996-ban történt püspökké választása után nem sokkal meghívott előadni a frissen megnyílt rév-komáromi Teológiai Akadémiára. Idestova harmincévnyi ismeretségünket számos fontos eseményben történt közös részvételünk mélyítette el annyira, hogy Hűség című önéletrajzi kötetének (2013) dedikálásában megtisztelő módon „tudós barátomnak” titulált.
Csak jelzésszerűen a fontosabb események: 1997-ben a Magyar Rádió református félórája szerkesztőjeként lelkészi szolgálati helyéről, kedves rimaszombati gyülekezetéből közvetíthettem a vasárnapi istentiszteletet. 2000-ben Genfben, Kálvin St. Pierre templomából történt a rendkívüli, rádiózástörténeti másik közvetítés, amikor is a magyar reformátusság vezetőinek nagy seregszemléjén láthattam-hallhattam lelkesültségét, fegyelmezett intellektusának találó mondatait. Hűség c. kötete megjelenése után arra kapacitált, fordítsam le a kötetet németre. Még csak egyet a sok közös alkalom közül: amikor az őt püspökké szentelő Tőkés László, a romániai forradalom és rendszerváltás temesvári hőse rendkívüli helytállását és a forradalom teológiai dimenzióját Isten páratlan szabadító csodatettéről a 30. évfordulóra megírtam Szolid Temesvári Hitvalló Nyilatkozat című kötetecskémet, ennek lektora Erdélyi Géza volt.
[[paginate]]
Amikor a temesvári hálaadó, értékelő nemzetközi konferencián mindketten részt vettünk, már mankójára támaszkodó ny. püspökként olykor bizonytalankodó lépegetéseiben Röhrig Klaudia lelkésznővel, Társammal lehettünk „harmadik lába” az ünnepi lökdösődésben, ahogyan humoros öniróniával megjegyezte. Amit most spirituális tiszteletadásként leírok, azt püspök úr életútja utóbbi 30 évének szellemi-lelki tanújaként teszem. Levelező társaként. Igen becses kincs az a közel 30 levél, email üzenet, amiben hol tapasztalt püspökként, máskor kortanúként, püspök-pásztorként, atyai jóakaró barátként, de mindig a szellemi alkotás iránti megbecsülő, értékelő tisztelet hangján fogalmazott. Egészen kivételesen. Ezeket a belső szobában, az imák és az elemző teológiai értelem tisztánlátást adó fókuszában írt rimaszombati spirituális üzeneteket külön kötetben jelentetem meg, s teszem majd közzé elektronikus lelkészi magán könyvtáramban (https://anyflip.com/bookcase/pehbg/). E belső tükrökbe pillantva, köszönöm meg életformáló Urunknak dr. Erdélyi Géza lelki arcvonásai közül e hármat: hűségét – szellemi igényességét – püspökként is lelki pásztorolását. E három kiemelkedő személyiségjegyhez lelkemben a holland reformátusföldi Rembrandt Éjjeli őrjárat című képe társul.
Hűség. Mindenek előtt Szentháromság egy örök Istenünkhöz, aki nélkül semmit sem tehetünk, még csak meg sem mozdulhatunk. Mennyei-földi fundamentum Ő, életre buzgó éltető forrás. Hűség, melynek táplálója a hit, ahogyan a latin terminusban a fidelitas-bizalomban a szógyök a fides, hit szóból ered. Ez tette őt hitessé, hitelessé. Soha nem önhitté, de önmagához, bibliás meggyőződéséhez mindenkor hűségessé. Káténk értelmében: az igaz hit ismeret, szívbéli bizodalom, mert Isten nem csak másoknak, hanem nekem is bűnbocsánatot, örök igazságot és boldogságot ajándékoz, ingyen kegyelemből, egyedül Krisztus érdeméért (HK, 21 kérdés-felelet). Hűség ahhoz az Erdélyi családhoz, amelynek felmenői között volt Erdélyi János reformkori író, akadémikus, és református lelkészek sora. Anyai ágon szintén ároni rendből voltak a felmenők, Erdélyben. Hűség hozzájuk is. A Laborc partján elterülő, édesapja tervezte parókia, Abara „örökre” szívében maradt. Hűség ahhoz a prédikátori, Károlis nyelvhez, amelyen papi ősei hirdették az Igét. Hűség a felvidéki reformátussághoz, amelyért püspökként mindent megtett. Hűség az egész részeként Felvidékhez, amiben szlovákokkal, s más nemzetiségűekkel mint Teremtőnk gyermekeivel békességes együttélésre törekedett. Nem ismerte a háromszoros hátrányban sem (nyelvi, nemzetiségi, egyházi) a nacionalista megkülönböztetést. Hűség szeretett családjához.
[[paginate]]
Szellemi igényesség. A prágai ősi egyetem szellemi tágassága lelkébe, agysejtjeibe, gondolkodásába véste a magas szellemi igényességet. Később ott szerzett építészettörténészi diplomája az olykor sovány lelkészi kenyeret pótolta ki. Örököstársa, Daniéla bíztatására a betléri és krasznahorkai Andrássy hagyatékot éveken át rendezte, köztük a Wesselényi-féle összeesküvés eredeti iratait. Teológiai tanárként, ökumenikusan nyitott szívvel végezte püspöki szolgálatát. Gondolkodásának igényessége révén került a világ református magyarságát összefogó szervezet élére.
Pásztoroló püspök. Ritka önfegyelemmel, önfékező odafigyeléssel törődött személyválogatás nélkül mindenkivel. Szívével nézte a világot, az embereket, ezért fedezett fel benne-bennük annyi szépséget, értéket. Gyülekezeti tagjaiban is. Szalóc, Vígtelke, Gombaszög, Hanva, Rozsnyó, ahonnan az állambiztonsági szervek kényszerítették tovább. Majd Rimaszombat református népében. Mindenütt őrizve a zsoltáros jókedvet. Építve lelkeket szíve, szava tapintatával. A halk és szelíd krisztusi hang pásztoraként. Igehirdetései szép, gondosan megformált magyar mondatokba testesültek. Szószéki rangot adva a népnyelvnek. A pongyola stílust, a papi rutint és a pásztori sztereotípiákat kerülte a mindennapi beszélgetésekben is.
A rembrandti képpel szólva: Erdélyi Gézában az egyház Ura Felvidék magyarságának és reformátusságának őrjáró püspököt ajándékozott. Az ateizmus, az egyház-, és magyarellenes átmenet éjszakáiban világoltatta szolgájával az evangélium szövétnekét. Abban a reményben, hogy „a hit és a szeretet jegyében nőnek majd föl a kicsinyek” (Bizalmas vallomás, Halk és szelíd hang). Istenünk éltesse szívünkben Felvidék és az összmagyarság őrjáró-őrálló püspökének példaadását!
Békefy Lajos