A legjobb előadás (rendező: Sebestyén Aba), a legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg (író: Székely Csaba) és a legjobb női főszereplő (Kovács Márta megformálója B. Fülöp Erzsébet) kategóriában is Az igazság gyertyái végzett az első helyen a magyar színházi kritikusokat tömörítő szervezet szavazásán.

2023. november 15-én mutatták be a bözödújfalusi zsidó székely közösség Erdély visszacsatolását követő drámáját feldolgozó darabot Marosvásárhelyen. Az előadás szinopszisa szerint a mára már elárasztott, a romániai falurombolás szimbólumává vált Maros megyei településen az 1940-es évek elejéig példás békességben léteztek egymás mellett a legkülönbözőbb vallások, felekezetek és világnézetek. Itt élt többek között a szombatosok is, azok a székelyek, akik évszázadok óta követtek zsidó szokásokat, többségük a tizenkilencedik század második felében fel is vette az izraelita vallást. A származás és a vallási identitás a második világháborúban válik élet-halál kérdésévé a helyiek között. Ezeknek a vészterhes éveknek a konfliktusait ismerhetjük meg egy helyi család történetén keresztül.

^{fotó: www.nemzetiszinhaz.ro}

[[paginate]]

Az erdélyi magyar társulat a Romániai Színházi Egyesület (UNITER) 2023-as gáláján is bezsebelt két díjat: a legjobb eredeti zene (zeneszerző: Cári Tibor) és az ősbemutatóra legjobban adaptált drámai szöveg kategóriában. Díjnyertes előadásukat Magyarországra is elhozták: a Városmajori Szabadtéri Színpadon teltházzal játszották, magát a darabot pedig 2025 februárjában a Budaörsi Latinovits Színház is színpadra állítja Alföldi Róbert rendezésében. Mitől különleges Az igazság gyertyái? Erre a kérdésre kerestük a választ – stílusosan – a céhtagok írásaiban.

„Sebestyén Aba rendezői megközelítése nem »vizionárius«, és nem kényszeríti erős, zabolázott koncepcióba a színészeket. A történet elbeszélésére fókuszál. Megítélésem szerint pont ez az, amit evvel a darabbal tenni kell. Megismertetni, megérzékíteni, megörökíteni a bözödújfalusiak múltját. Akiket ugyan összeszedtek a csendőrök és bezártak a marosvásárhelyi gettóba, ám az utánuk induló, őket kimenteni igyekvő falusi pap, Ráduly István lelkész végül meggyőzte a székely Botskor Lóránd helyettes csendőrparancsnokot arról, hogy a bözödiek fajtiszta, ősturáni szittyavér magyarok, és ezért haza kell őket engedni. Ezt Botskor meg is tette, így a 63 bözödi zsidóból 60 visszatért a falujába, amely egyébként ma egy tó fenekén nyugszik, miután a ceauşescu-i falurombolás keretében víztározót csináltak belőle.” (Stuber Andrea, Mozgó Világ)

„A nagylátószög tehát a holokauszt, a szűkített történelmi blende Erdély, a drámai perspektíva Bözödújfalu, a képen pedig egy olyan közösség, amelynek jelene nincs, múltja van csak, az is szinte elfeledett. Az igazság gyertyái – generációs értelemben – az apák bűneit nem magukra vétető, de azokkal mégiscsak szembenézésre késztető történet. Kényes kérdéseket tesz fel, és a rájuk ép ésszel adott válaszok a kései utódokat tanulságlevonásra kényszerítik. /.../ A szerző által történelmi színműnek nevezett Az igazság gyertyái a történelmi lecke és az itt ott túlhabzó nyelvi-dramaturgiai székelycsabaizmusok mellett nem nélkülözi különböző korok popkulturális utalásait sem.” (Papp Tímea, Kultúra.hu)

[[paginate]]

„Jó két és fél órás Az igazság gyertyái, a biztos szerzői kéz és a rendezés érdeme azonban, hogy végig izgalmas tud maradni. /.../ Aki esetleg látta tavaly a szemlén A nép ellenségét ugyanezzel a társulattal, annak feltűnhettek ismerős arcok. A marosvásárhelyi társulat jó levegőt hoz magával, a főszerepet vivő B. Fülöp Erzsébet markáns alakítást nyújt, de kiemelendő Varga Balázsé és Henn Jánosé, ahogy Bartha László Zsolté is, aki a gyávaságát leküzdve hőssé váló plébánost játssza. A Bözödújfalu háromfős elöljáróságát alakító csapat (unitárius lelkész: László Csaba, tanító: Galló Ernő, falubíró: Nagy István) is jó színeket hoz az előadásba, melyben egy kicsit mindenki önmaga szerethető paródiája, hasonlóan a Hegedűs a háztetőn filmváltozatának nyitójelenetéhez: minden falubeliből kapunk egy kis szeletet. /.../ »Nem mi döntjük el, mi a világ folyása« – mondja Márta, miután már előtte is világos, milyen borzasztó veszedelmek várnak rá és családjára, mégsem lép, mert valami azt mondatja vele: nem tud máshoz hű maradni, csak magához. Azt gondolom, az ilyen egyszerűnek ható, de megfelelő pillanatban elhangzó mondatok teszik igazán univerzálissá azt, ami egy egyénnel vagy egy makroközösségben történik – és ebben igazán erős Az igazság gyertyái.” (Rosznáky Emma, Kortárs Online).

„Az alapanyag jó, a misszió üdvözlendő. Székely szövege azonban az előadás első felében még eredeti és lendületes, ám később kissé elfárad a humora és a ritmusa is. Utóbbi betudható annak, hogy egy felvonásba húzott, feszesebb dramaturgiájú rendezés jobban szolgálta volna a történet, a szöveg és a karakterek érdekeit is, mint a két felvonásba elnyújtott, egészen a táborokba hurcoltatásig és a főszereplő család széthullásáig vitt darab. Az alkotók talán minél szélesebb látószögben akarták bemutatni a dilemmák minden aspektusát, ami dicsérendő cél, csak épp a művészi hatást gyengíti. /.../ Az igazság gyertyái jobban koncentrál a misszióra és a kegyeletszerű emlékállításra, ezért az énekes, kissé pátoszosra sikeredett fináléval együtt azt érezzük, hogy az alkotópáros eddigi munkáihoz képest bátortalanabb, kevésbé vagány előadás született.” (Németh Fruzsina Lilla, Magyar Narancs)

„És hogy mit mond nekünk ez az előadás 2024-ben? Egyszerű, ám megszívlelendő dolgot: a béke köztünk, emberek között igen törékeny, és nem kell sokáig szítani a feszültséget ahhoz, hogy egymás elpusztítására törjünk. Egy olyan világban, ahol a gyűlöletkeltés ismét egyre népszerűbb lesz, a legjobb dolog, amit tehetünk, ha emlékezünk rá, kik voltunk mi egykor Bözödújfaluban.” (Puskás Panni, Revizor Online)

Feke György