Búcsúzunk Ladányi Sándor professzortól (1937-2014)

„…aki él és hisz énbennem, az nem hal meg soha.”  (Jn 11,26)

Elment közülünk Ladányi Sándor református lelkipásztor, teológiai tanár, aki több mint három évtizeden át tanította az egyháztörténetet a leendő református lelkipásztoroknak Budapesten, 2014. július 12-én hitben elhordozott hosszú, türelmes szenvedés után megtért Teremtő Istenéhez. Augusztus 7-én helyezték hamvait örök nyugalomra a Budapest Fasori Református templomban, ahol az istentiszteleti szolgálatot Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke végezte, s a volt teológus évfolyamtársak nevében Herczeg Pál nyugalmazott teológiai professzor búcsúzott tőle.

[[ paginate ]]

Tanulmányai, szolgálatai

Ladányi professzor úr Kisújszálláson 1937. február 1-jén született. A Budapesti Közgazdasági Technikumot jeles eredménnyel elvégezte, majd 1955-1957 között az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem mérnöki karának hallgatója lett, amelyet a Budapesti Teológiai Akadémiára való jelentkezése miatt hagyott ott. 1962-ben fejezte be teológia tanulmányait és 1963-ban szerzett lelkészi oklevelet. 1962-1964 között Fóton, Bián és Bicskén szolgált segédlelkészként. A Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Levéltárában dolgozott 1964-től 1979-ig, melynek igazgatói tisztét is betöltötte. Ebben az időben végezte el az ELTE-n 1966-1969 között a történelem szakot és kapott középiskolai tanári diplomát, majd 1970-1973 között szintén az ELTE-n, levelezőszakon végezte el a levéltár szakot. Tudományos fokozatai: 1973. ELTE bölcsészdoktori diploma, 1996. KRE-HTK teológiai doktori oklevél.

Egyháztörténeti munkáját segítette az 1976-tól 1977-ig Bécsben és 1989-ben Amsterdamban eltöltött kutatási idő.

1999-2002 között Széchenyi professzori ösztöndíjban részesült.

1991-1998-ig az ELTE BTK Neveléstörténeti Tanszékén speciálkollégiumot vezetett a református iskolaügy témakörben.

A Budapesti Református Teológiai Akadémia (199-tól Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara /KRE-HTK/) Magyar Egyháztörténeti Tanszéken tanított 1979-től, ahol betöltötte a tanszékvezetői tisztet is 2007. február 1-jéig. A KRE-BTK-n is óraadóként tanított. 2007-ben ugyan nyugdíjba vonult, de emeritus professzorként is tovább tanított a Hittudományi Karon mind a nappali, mind a levelező tagozaton 2012-ig.

Istentől kapott szolgálati területein a munkát szeretettel és alázattal végezte mind a levéltárban, mind pedig a Teológián. Igényes volt kutatómunkájában, publikációi megjelentetésében, a tanórákra való felkészülésében, igehirdetéseiben, előadásokban, legyen az a Magyar Tudományos Akadémián vagy egy kis gyülekezetben. Több alkalommal tartott előadást még Ausztriában, Németországban, Hollandiában, Erdélyben és a Felvidéken

Szeretettel, hittel, odaadással végezte munkáját. Akinek tudott, szívesen segített az élet bárminemű kérdésében, legyen az teológiai, történeti vagy személyes életprobléma. Diákjai örömmel hallgatták előadásait, nemcsak a professzor úr széleskörű, alapos ismeretei miatt, de nagyszerű exkurzusai és kiváló történetei miatt is. Így kaphatott a teológus ifjúság reálisabb képet a 20. század egyháztörténetéből, és ez az egyik oka annak, hogy az általa meghirdetett szemináriumokat oly sokan választották. A KRE-HTK 2012. július 1-jei tanévzáróján még átvette aranydiplomáját, majd betegsége miatt teljesen visszavonultan élt haláláig.

[[ paginate ]]

Főbb kutatási területei

A magyarországi protestáns egyházak, különös tekintettel a református egyház széleskörű története a 17-18. században. Így Ráday Pál élete, egyházpolitikai, lelki tevékenysége; a Rákóczi szabadságharc valláspolitikája; református diákok peregrinációja, illetve meghatározó kutatásokat végzett és könyveket, tanulmányokat jelentetett meg a Magyarországi Református Egyház 20. századi történetéből. Írt a 20. században élő − mind a magyar, mind a református egyház történetét − meghatározó személyekről: Ravasz László, Kardos János, Vásárhelyi János, Sebestyén Jenő, Bucsay Mihály, Zsindely Endre, Ivanyos Lajos.

Előkészítette Zoványi Jenő egyháztörténeti lexikonjának javított kiadását. Munkatársa: a Magyar Életrajzi Lexikon III. és IV. kötetének, a Magyar Irodalmi Lexikonnak, a Magyar Nagylexikonnak és a Budapest Lexikonnak, a Budapest Kézikönyvnek, a Pedagógiai Lexikonnak és az új Révai Lexikonnak. Felkérésre több könyvet, kiadványt lektorált, ill. jól ismert szerkesztői munkája is.

Több világi és egyházi folyóirat közölte tanulmányait, így: Századok, Valóság, Vigília, Köznevelés, Levéltári Szemle, Confessio, Teológia Szemle, Református Szemle, Református Egyház, Reformátusok Lapja, Harangszó. A Képes Kálvin Kalendárium részére évtizedeken át készítette az évfordulók jegyzékét.

Legutóbbi munkái: 2005-ben a KRE-HTK megalakulásának 150. évfordulójára ünnepi kötetet szerkesztett, 2006-ban pedig A Magyar Református Egyház 1956 tükrében címen tanulmánykötetet adott ki.

Publikációi alapos kutatásra, tényfeltárásra épültek. Mindenkor igényes volt a pontosságra és nem a publikációi megjelenésének a számát, szenzációsságát tartotta szem előtt, hanem azoknak történeti értékét, függetlenül bármilyen külső érdektől.

[[ paginate ]]

Tisztségei, kapcsolatai

Az 1980-as évek végétől az MTA Egyháztörténeti, Művelődéstörténeti, Neveléstörténeti, valamint a Nemzetközi Egyetemtörténeti Bizottság Magyar Nemzeti Bizottságának tagja, továbbá tagja a következő bizottságoknak: a MAB keretében működő Teológiai és Vallási Felsőoktatási Szakbizottság, 1998-tól a Pedagógus Továbbképzési Akkreditációs Bizottság. A Magyar Történelmi Társulat, a Magyar Történészek Világszövetsége, a Magyar Egyetemi és Főiskolai oktatók közössége és az Országos Református Tanáregyesület tagja. Munkakapcsolatban állt a bécsi egyetem Protestáns Teológiai Fakultás Egyháztörténeti Tanszékével, az Österreichische Akademie der Wissenschaften Österreiches Biographischen Lexikon Redaktion-jával és az amsterdami Vrije Universiteit-tel.

Életének és munkájának az előbb felsoroltak csak rövid ismertetését adták. Áldott legyen a Mindenható Isten, hogy megajándékozta Ladányi Professzor urat hűséges kitartással, Isten és ember iránti szeretettel, s hogy egész életét Isten dicsőségére kívánta élni, melyhez ajándékul áldott segítőtársat kapott felesége, Kozma Borbála lelkipásztor, könyvtáros személyében.

Soli Deo Gloria!

Horváth Erzsébet

Hasonló anyagaink

Jörg Jeremias (1939–2024)

Tisztelte apját és anyját, így hosszú ideig élt a földön. Az utalás a Tízparancsolatra (ami eredeti értelmében természetesen egy népnek, nem pedig egy személynek szólt) azért fontos Jörg Jeremias esetében, mert az egyik legpatinásabb protestáns le...

Megemlékezés Hamvas Béláról

Az Eperjesen született (1897. március 23.) Hamvas Béla magyar írót, tradicionalista gondolkodó, esztéta és könyvtárost Szentendrén temették el. 1968 novemberében, Szentendre városa évtizedek óta minden évben - Emléknap keretében - megemlékezik az ...