B. Tóth Klára két verse

Szászlekencei templom

(A szászok kivásárlása Erdélyből)

Isten házában galambok –
imádkozó hívek helyett ők
turbékolnak a padok között
az apszis csúcsíves kereszt-
boltozata meglazult
kimozdultak a hatszáz éves
bordák - a törött ablakon ki-
bejár a szél a betolakodó
madársereg - az asszonyok
könyöklőin aranykelyhes
zsoltár helyett csúcsosodó
guanóhalmok - a szürkére
festett Mózesszék támláján
átdereng a virágos reneszánsz
szellemisége – kidomborodnak
a rég lefestett díszítések

a gondnok a templomajtó
hatalmas kulcsát szorongatja
szaval Erdélyről a megalázott
népről hitről összetartozásról
feje fölött félig leszakadt nád-
stukatúr röpködő galambok
a templom új birtokosai

[[paginate]]

Ne aggodalmaskodjál

                         Hegedűs Gyöngyinek

Amikor nagyon elfog a szorongás,
beindul bennem ez a református kánon,
egyre több szólam lép be, s belül
zengő-bongó templommá változom.
A kóruséneklésben mintha
a világmindenség részeivé válnánk,
mintha ez a hatalmas együtt-rezgés
tartaná fenn a világegyetemet,
működtetné a világtengely forgását.

Hasonló anyagaink