Végtisztesség-adás M. Kiss Sándornak
2025. július 8-án 82 éves korában elhunyt M. Kiss Sándor Széchenyi-díjas történész, professor emeritus, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár Tudományos Tanácsának elnöke, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság tagja. Temetése augusztus 5-én volt a Rákoskeresztúri Új Köztemető 301-es emblematikus parcellájában lévő Nemzeti Gyászpark Központjában.
M. Kiss Sándor volt az, aki elsők között foglalkozott a második világháború alatti ellenállás kérdésével, és már a ’80-as évek elején le merte írni, hogy a németekkel szembeni fellépésnek csak egy része volt kommunista, az ellenállásban a társadalom minden rétege részt vett. Ugyancsak ő volt az, aki elsők között kezdett el foglalkozni az internálással és Recskkel.
M. Kiss Sándor fő kutatási területe azonban az 1956-os forradalom és szabadságharc, illetve az azt követő megtorlás története volt. Tizenkét könyv és több mint nyolcvan tanulmány szerzője.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc alatti sortüzek történetét kutató Történeti Tényfeltáró Bizottság tagjaként Kahler Frigyes jogtörténésszel öt könyvben és egy sor tanulmányban mutatták be a kommunista rezsimben az elfeledésre is ítélt áldozatokat és hősöket, illetve a vérengzések hátterét és gyilkosait. Nem csak elsüllyesztett levéltári iratokból tárták fel a hatalom által letagadott és megmásított események valódiságát, hanem – bejárva az országot – megszólaltatták a hallgatásra kényszerített áldozatok még élő családtagjait, többeknek egyúttal vigaszt is nyújtva.
M. Kiss Sándor munkásságát számos magas kitüntetéssel honorálták: a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét 2000-ben, a Magyar Érdemrend középkeresztjét 2013-ban, a Mindszenty emlékérmet 2005-ben, a Budapest Józsefváros Becsületkeresztjét 2010-ben, az ’56-os Emléklapot 2011-ben, a Széchenyi-díjat pedig 2022-ben kapta.
M. Kiss Sándornak és a néhány hónapja elhunyt feleségének, Fogarasi Ágnesnek köszönettel tartozik a Confessio. Közreműködésükkel, kiváltképp Ágnes asszonyéval jött létre a – a hazai közéletben és az emigráció magyarsága körében nagy visszhangot kiváltó – híres Confessio-est, a budapesti Kossuth Klubban, 1986 decemberében. Vele rendezte és egyeztette az est programját folyóiratunk akkori felelős szerkesztője, Tenke Sándor. A 19 óra körüli hóvihar ellenére zsúfolásig megtelt a nagy terem és a lépcsőforduló. A Szabad Európa Rádió tudósított róla először, másnap hajnalban.
Még nincs két éve, hogy folyóiratunk szerkesztője is köszöntötte M. Kiss Sándort, „a Tanár Úr”-at, 80. születésnapján, és ismertettük életútját, valamint a munkásságát összefoglaló tanulmánykötetét, amelyet a „régi, tartós barátsággal” dedikált neki 2023. november 23-án.
M. Kiss Sándorban és Fogarasi Ágnesben szüleit gyászolja Földváriné Kiss Réka, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara egyháztörténeti tanszékének professzora.
A Confessio Szerkesztőbizottsága és Szerkesztősége Kahler Frigyes búcsúbeszédének közreadásával tiszteleg a jeles magyar történész előtt – a hajdani falusi fejfák bizonyságtételével: A. B. F. R. A. – A Boldog Feltámadás Reménysége Alatt. Isten áldása maradjon M. Kiss Sándor életművén. Emléke legyen áldott!
[[paginate]]
Búcsú M. Kiss Sándor barátomtól
Drága Barátom, Sándor!
Több mint egy évtizede – amikor a 70 éves születésnapodra készült kötetet bemutattuk – megbeszéltük, ha kettőnk közül egyikünk átlépi az örökkévalóság küszöbét, a visszamaradott búcsút int neki a földi világ pereméről.
Most eljött az idő és rám vár e fájdalmas kötelesség. Mondanám, 36 évi barátság után – de ez így nem is igaz, mert a barátságot nem szünteti meg a test földi halála – mégis most e fájdalmas órában megjelennek emlékezetemben a több mint három évtized emlékképei. Küzdelmesek és vidámak – az utóbbi jóval kevesebb –, felidézik az életed folyásának fontos pillanatait. Csak néhányat említek: a kutatásaink kezdetén a lakitelki eszmecseréinket, a sortüzek helyszíneiknek bejárását, konferenciákat, a habilitációd pillanatait, és derűs családi összejöveteleinket.
S ide kell sorolnom a legszomorúbbat, utolsó találkozásunkat mindnyájunk által szeretett feleséged – Ági – temetésén, azután csak néhány telefonbeszélgetés következett, amikor arról esett szó, hogy rövidesen személyesen találkozunk, s végül a – holló szárnyú gyászhír….
A gyász e fájdalmas és sötét órájában Pál apostol intelme nyújt reményt: Ti ne úgy gyászoljatok, mint a pogányok, akiknek nincs reménységük….
E reménységet keresve Jézus híres példabeszédeiből, a talentumokról szóló példázat jut eszembe. A legtöbb talentumot kapott szolgáról írt vers Rólad, Neked szól, s nekünk vigasztalást nyújt. Te is megkaptad az öt talentumot.
Egyet a tudomány művelésére, s hozzá a kutatás fegyelmét és szorgalmát meg a lényeglátást.
Fotó: Retörki
[[paginate]]
A második a tanítás kivételes képessége olyan személyes kisugárzással, amely hallgatók sokaságát vonzotta az előadó termekbe és a szemináriumi szobákba. S kaptál hozzá türelmet és a megértés erényét a gyengébb képességű hallgatók javára.
A harmadik a közéleti küzdés és a vezetői tehetség. Előrelátás, stratégiai gondolkodás az igazságosság és a méltányosság egyensúlya, a jó győzelmébe vetett hit, a szívós küzdeni tudás rejlett e talentum ezüstjeiben.
A negyedik talentum a széleskörű ismeretterjesztés képessége. Túl az egyetem padjain mindenkihez elvinni a kutatás elismert igazságait és a reményt úgy, hogy azt mindenki megértse és befogadja.
Ötödik a család, az otthon biztosítása egy olyan korban ahol ez igen nagy feladat volt. Ehhez kaptad társul egy életre szeretett feleségedet, Ágit, majd megszületett Réka és csatlakozott Gábor, és jöttek az unokák. Kata és Julcsi.
Ez a szeretet közösség jelentette életed arany foglalatát.
S következik a példabeszéd mindent eldöntő kérdése: Hogyan sáfárkodtál a kapott talentumokkal?
[[paginate]]
Az elsőre a feleletet megadja az a tény, hogy hazánk elismert és kitüntetett tudósa lettél. Tudományos eredményeid megkerülhetetlenek, vaskos kötetek sora őrzi gondolataidat a jövő számára. A második talentum, esetében, több ezer hallgatót neveltél fel a bocsátottál pályára. Sokan közülük ma már elismert tudósok, mások felelős közéleti beosztásban lévők. Ők most sorra köszönetet mondanak mindenért, amit kaptak Tőled, és amelyre felépítették pályájukat. A közéleti küzdelmek – sokszor orkán erejű ellenszélben, s nem egyszer gonosz erők ellen – végül sikerre vezettek. Te lettél a győztes…
Az ismeretterjesztő munka – amelynek gyakran tanúja voltam – nem volt hiábavaló. Sok meggyötört, meggyalázott kisemmizett embernek hozott enyhülést a Tőled kapott tudás és együttérzés Tiszakécskétől Salgótarjánig.
A család pedig, amelyet oly nagyon féltettél és védtél a szeretet hajléka volt és maradt.
Íme, a kapott talentumok megsokszorozva állnak most a számadás idején.
S mit mond erre a talentumok Ura: Derék és hűséges szolgám a kicsinyben hű voltál, sokat bízok rád, lépj be urad örömébe.
Ez a mi vigaszunk, Pál apostol szavaival összefoglalva elmondhatod: A jó harcot megharcoltam, a futást bevégeztem, a hitet megtartottam. Készen vár az igazság győzelmi koszorúja. Drága barátom, nyugodj békében.
Kahler Frigyes
[[paginate]]
Néhány sor
|