A Confessio Szerkesztősége köszönti a Virrasztókat

1935 februárjában, 80 éve jelent meg a Vigilia első száma. Aradi Zsolt, Balla Borisz és Possonyi László a magyar neokatolikus mozgalom kiemelkedő képviselői alapították. A latin „vigilia” szót választották lapjuk címéül: virrasztók akartak lenni, a magyar szellemi élet őrállói.

Céljuk az volt – Lukács László főszerkesztő és felelős kiadó szavaival –, hogy előmozdítsák a kultúra és a hit találkozását, a katolikus szellemű irodalom megújulását és a magyar katolikus egyház korszerűsödését. Az egyetemesség jegyében tágították és mélyítették el a katolikus gondolkodást: felkutatták és felmutatták az irodalom, sőt, az emberi kultúra minden igaz értékét; az Istent keresők számára pedig a misztika útjait tárták fel, a szentek példáján tájékozódva keresték a hétköznapi kereszténység lehetőségeit. Új távlatokat nyitottak a magyar irodalom horizontján is: megalkották az irodalomnak keresztény indíttatású, spirituális ihletésű szemléletét, s felmutatták az irodalom transzcendentális, Istenre nyíló értékeit.”

A Vigilia negyedéves lapként indult, de 1938-tól már havi folyóirattá vált. A német megszálláskor az akkori főszerkesztő, Possonyi László megszüntette a lapot, amely 1946-ban kelt újra életre. Ekkor alakult meg a Vigilia munkaközösség Juhász Vilmos szervezésében, az országos tekintélynek örvendő Sík Sándor vezetésével. A Sík Sándor nevével fémjelzett korszak a folyóirat első virágkorát hozta a világháború után.

A kommunista diktatúra 1948-ban minden független lapot, kiadványt betiltott. A római katolikus egyház számára egy hetilapot és egy havilapot, a Vigiliát engedélyezte. Hála Istennek, hogy legalább a Vigilia megmaradhatott, míg más hasonló időszaki kiadványok áldozatul estek a betiltásoknak, megszüntetéseknek.

A Vigilia Rónay György tíz éves (1968-1978) szerkesztői tevékenysége idején a magyar szellemi és keresztény élet legnagyobb orgánumává lett.

1990-ben a Vigilia egyházi jogi személy státuszt kapott, de szervezetileg és anyagilag független maradt.

Az 1989-90-es változások következtében nemcsak az ország politikai, társadalmi és gazdasági szerkezete alakult át gyökeresen, hanem a szellemi arculata is. Más helyzetben találta magát a Vigilia, és találta meg saját régi-új hangját. Ekkor már Lukács László jegyezte a lapot, aki 1984 óta (31 éve) a Vigilia főszerkesztője és felelős kiadója. Vallomása szerint: „A Vigilia a keresztény értelmiség lapja kíván lenni a dialógus szellemében: értelmiségiek írják és olvassák, akik szóvá teszik napjaink életének alakulását, elemzik és értékelik azt. Ugyanakkor a hit szavával próbálják látni a világot, és párbeszédre törekszenek mindazokkal, akik tájékozódást keresnek az élet olykor átláthatatlanul kusza forgatagában.”

Isten adjon ehhez sok erőt, jó egészséget és örömet; kiváló szerzőket és egyre növekvő olvasótábort! Ezt kívánja a Confessio szerkesztősége.

  

Hasonló anyagaink

Luther, az evangelikalizmus és a modern művészet

Modern és kortárs festészet: e kettő áll kultúrteológiám középpontjában. Ez a kulturális gyakorlat nem olyasmi, ami gyakran részesül támogató figyelemben azoktól az evangelikál kultúrteológusoktól és...

Confessio 2018/1

Negyvenkettedik évfolyam, első szám Minden kedves Olvasónknak áldott pünkösdi ünnepeket kíván a Confessio Szerkesztősége