Idén ünnepeltük Jókai Mór születésének 200. évfordulóját, ezért a Múzeumok Éjszakája tematikájának is ajánlották a szervezők. Hallgatóságomnak a „nagy magyar mesemondó” irodalmi munkásságát nem kell bemutatnom, inkább a könyvtárunkhoz kötődő műveken keresztül a bibliofil, református bibliaolvasó embert szeretném megismertetni.

Jókai zárkózott ember volt, csak keveseknek adatott meg, hogy közel kerüljenek hozzá.

Ugyanakkor több kortársa is megemlítette, hogy otthonában a bizalmas kitárulkozás jeleként szívesen mutatta meg dolgozószobáját, az ő „szentélyét”, s abban híres gyűjteményét. Szerencsére könyvtárának tekintélyes része megmaradt, a felbecsülhetetlen hagyatékot a Petőfi Irodalmi Múzeum őrzi, amelyet E. Csorba Csilla és munkatársai három kötetben[1] feldolgoztak. Hála nekik az író mellett az olvasó- és könyvgyűjtő embert és az ő olvasási szokásait is megismerhetjük.

Az egykori visszaemlékezések (Herczeg Ferenc[2], Justh Zsigmond[3], Jókai Róza[4]) mind arról tanúskodnak, hogy az író könyvtára már a maga korában is figyelemre méltó volt. György Aladár 1885-ben készített felmérése szerint az író könyvtára 599 műből, 2635 kötetből állt[5]. – Érdekességként jegyzem meg, hogy ugyanebben a munkában a Ráday Könyvtár is szerepel a 62-63. oldalon 24.460 kötettel, melyben 101 ősnyomtatvány található.

[[paginate]]

Jókai vallásos neveltetése a családban és az iskolákban

Honnan jött az indíttatás a könyvszeretethez? Ebben döntő szerepe volt a családnak és a környezetnek, amelybe a kis Móric megérkezett. Komáromi öreg házuk is meghatározó lehetett, hiszen buzgó protestánsok építették a vallásüldözés korában, ott tartották titkos istentiszteleteiket is. Édesapja Ásvai Jókay József ügyvéd, árvagyám műveltségével, művészetek iránti vonzalmával tűnt ki környezetéből, saját könyvtárral rendelkezett. Szívesen mesélt gyermekeinek, jól ismerte a népszerű adomákat, szerette a kalandos történeteket. Fiát is kedvenc hőséről Benyovszky Móriczról nevezte el, a gyerekszoba falát a Tell Vilmos legendáról készült festmények díszítették.

Vallásos életüket meghatározta a napi rendszeres éneklés, imádság és bibliaolvasás. Édesanyja Pulay Mária „pergő rokkája mellett oly szépen énekelte szent Dávid zsoltárait és azt a szép dicséretet: « Istenre bízom magamat; / Magamban nem bízhatom. » Édesapánk is minden hivatalos foglalkozása előtt naponkint elővette a Szikszait és abból buzgón imádkozott, azt tartotta – gyakran hallottam tőle mondani – aki az Istentől eltávozik, az Isten is eltávozik attól, imádkozott minden reggel otthon, abban a szobában közel volt az a mindenható Isten, aki lételt ad mindeneknek. Ily helyen született Jókai Mór.”[6] Eszter nővére pótmamaként féltve szerette, óvta az érzékeny, gyakran betegeskedő gyermeket. Károly bátyja pedig a művészetek iránti vonzalmát támogatta.

Életrajzírók, családtagok, kortársak[7] visszaemlékezései mind-mind a gyermeki tisztalelkűséget és romlatlanságot emelik ki vele kapcsolatban. Szerb Antalt idézem: „A gyermekek nyugodtan felkúsznak olyan meredek sziklafalakra, ahonnan a felnőtt ember feltétlenül lezuhanna. A gyermek még nem ismeri ereje határait, bízik magában, bízik a szikla jóindulatában és a saját gondviselésében – és nem esik le. Ez a titka Jókai regényírói pályájának. Nem volt a történelemnek és általában a tudománynak olyan fejezete, amelytől, mint nehezen megközelíthetőtől megrettent volna, nem volt olyan különös és megmagyarázhatatlan lelki szituáció, amelynek a kulcsát ne vélte volna megtalálni... A gyermekiesség Jókai lényének alapvető vonása és műveinek legfőbb varázsa.”[8]

[[paginate]]

Tehetségét ösztönözte a kor szellemi életére nyitott, tanulásra ösztönző családi nevelés, iskolába kerülve gyorsan és könnyen tanult, tanárai elégedettek voltak vele. Gimnáziumi tanulmányait Komáromban kezdte. Jeles tanárai közül ki kell emelnünk Váli Ferencet,[9] ő szoktatta rá a fegyelmezett napi beosztásra, megkövetelte tőle a nyelvtanulást, megszerettette vele a kertészkedést. Neki köszönhetően Jókai a német nyelv mellett megtanult angolul, franciául, olaszul, eredeti nyelven olvasta az európai írók műveit. A nagy tudású tanár logikát, fizikát tanított neki, és ő oktatta retorikára és poétikára is a későbbi írót. Váli Ferenc természetrajz-vegytan szakos tanár, tankönyvíró, a pápai tanítóképző (1876) megteremtője és első igazgatója. Édesapja korai halála után Jókai ágynak dőlt, a nővére ápolta, ám mivel nem javult az állapota, az orvosláshoz is értő tanárt hívták el a nagybeteghez. Ő felismerte a betegség súlyosságát, és intézkedett Jókai ellátásáról. Jókai betegágyánál ismerte meg a nagyműveltségű Jókai Esztert, akit aztán 1839-ben el is vett feleségül. Később a Pápai Református Kollégium tanára lett, 1848-tól a neveléstani tanszék kinevezett igazgatója a természetrajzi szertár alapítója. Tankönyvei természettan, vegytan és keresztyén vallástan témában jelentek meg. Ez utóbbiból idézek: „Az Istenről való igaz isméretet előadja a keresztyén vallástan, mellynek két része van, úgymint: keresztyén hittan és keresztyén erkölcstan. A keresztyén hittanban megismerem az Istent, mint teremtőmet, gondviselőmet; a Jézust, mint az emberi nemzet megváltóját; s a Szent Lelket, mint a Jézus tudományát híven követők’ megszentelőjét. A keresztyén erkölcstan azon kötelességeket számlálja elő, melyekkel Isten – magam – embertársaim – s minden teremtett dolgok iránt tartozom”.[10]

[[paginate]]

A pápai kollégium másik kiemelkedő tanáregyénisége, Tarczy Lajos[11] tudományos és pedagógiai munkássága is hatással volt Jókai egész pályafutására. Fiatal tanárként választották meg a fizika és bölcselettan tanárának, de helyette németországi egyetemeken képezte magát, ezután foglalta el hivatalát 1833-ban. Az új, hegeliánus filozófia hirdetőjeként szembekerült az egyházkerület vezetőivel és a tanári kar nagy részével. Megrovásként 1839-től kezdve nem taníthatta a filozófiát, így a matematika, fizika, természetrajz, vegytan (kémia), geológia és gazdaságtan tanára lett. Jelentős szerepe volt a Főiskolai Nyomda megalakulásában, 1840-ben a Magyar Tudós Társaság tagjává választották. Legjelentősebb műve az Akadémia által 200 arannyal jutalmazott „Természettan", mely több kiadást is megért. Tanítványai (Petőfi Sándor, Orlay Petrich Soma, Ballagi Mór stb.) körében közszeretetnek örvendett, levelezésekben, visszaemlékezésekben méltatják hosszú évtizedek elmúltával is.[12] Jókai így emlékszik vissza rá:

„Tarczy Lajos volt a legkitűnőbb tanár a főiskolában. Ő magyarázta a természettant és a felsőbb mathezist. […] Tankönyve ma is használható. Akkor ez volt az egyedüli nyomtatott fizika. Hát még az előadása! Azt élvezet volt hallgatni. Ő maga megteremtette a főiskola fizikum múzeumát s experimentácziói bűvészestélyek számba mentek. De az iskolán kívül is folyton gondja volt a tanítványaira. Nemcsak tanítónk, hanem nevelőnk, vezetőnk volt.”[13]

Tudományos tevékenysége mellett behatóan foglalkozott az iskola irodalmi életének fellendítésével. Nem volt megelégedve az iskolai szellemi képzés „magolási" módjával[14] és eredményeivel, és ennek javítása céljából megalapította a Képzőtársaságot, a város egyik legjelentősebb szellemi központját, amelynek első elnöke lett, és ami 110 évig állt fenn a kollégium falai között. Az önképző társaság keretében került sor a Tavasz című zsebkönyv szerkesztésére, amelyben Petőfi első költeménye, és Jókai első novellája is megjelent Istenítélet címmel[15].

[[paginate]]

Jókai vallásossága, kálvinizmusa életében, műveiben

Jókai Mór nem követte édesanyja buzgó vallásosságát, de rendszeresen imádkozott és olvasta a Bibliát. Feszty Árpádné Jókai Róza[16] így emlékezett vissza: „Megható volt esti imája. […] Összetett kezekkel a kis gyermek és a nagy zseni teljes bizalmával imádkozott Istenéhez. Minden örömében, bajában hozzá fordult; […]. Mennyire hitt a lélek halhatatlanságában!”[17]

A pesti, Széna téri[18] eklézsia tagja volt, 1862-1870 között presbiteri tisztséget[19] is vállalt, élete végéig a legmagasabb összeget fizette egyházadóként.[20]

Miután felépült, a nyarakat balatonfüredi villájában töltötte és a helyi református templomba járt istentiszteletre. Egykori ülőhelyét 2012-ben emléktáblával jelölték meg. A gyülekezeti iratokból kiderül az is, hogy Jókai Mór két forintot adott az orgona építésére, de a kőbányai-, zuglói- és a Szilágyi Dezső téri református templom építését is támogatta anyagilag.

[[paginate]]

Még életében, majd halála után is többen értekeztek kálvinizmusát igazolva műveihez, hőseihez kapcsolódóan. Jubileumához közeledve születésnapjára cikkek és értekezések árasztották el a korabeli református sajtót is.[21] Zoványi Jenő[22] írásából idézek: „Jókainak számos művéből kitűnik mély vallásossága. Műveinek számtalan részletével lehetne rávilágítani, hogy mennyire istenhívő, Istenben bízó ember, Istent tisztelő lelkület hatotta át szerzőjüket. Ez a vallásos lelkület azonban amennyire bensőséges volt, éppen annyira mentes volt minden dogmatizmustól, minden vakbuzgóságtól, minden elfogultságtól. […] Tudása és tapasztalása egyaránt alapjául szolgált annak, hogy a hivatalos egyházak legfontosabb és legilletékesebb reprezentánsai, a papok ellenében néha szinte az élességig és a lenézésig elmenőleg állást foglalt.”[23] Megállapíthatjuk azonban, hogy Jókai sokszor éles kritikái ellenére sem fordított hátat egyházának, és az egyház sem száműzte őt tagjai közül.

Az utóbbi években is folyamatos a Jókai-kutatás, többek között Fábri Anna, Nagy Miklós, Hansági Ágnes, Bodnár Lajos munkáit emelném ki. Fábri Anna szerint a református főhősök túlnyomó többsége erkölcseit tekintve szilárd normakövető, politikai nézeteiben liberális ellenzéki, világnézeteiben felvilágosult, s a hatalomhoz való viszonyában független. Ha a reformátusságot mint mentalitást némelykor eszményíti is, magát az egyházat sohasem eszményítette az író, akiben semmi belső hajlandóság nem élt a fanatizmus, a bigottság iránt. A református főhősök mellé sokszor lépnek társnak római katolikus nők, s az ilyen vegyes házasságokat nemegyszer ideálisnak ábrázolja Jókai. Római katolikus férfihőseinek több mint felét negatív értékhordozókként jeleníti meg. Tekintsük meg a táblázatot a magyar református főnemes vagy nemes férfi hősökről és a hozzájuk tartozó nőalakokról.[24]

[[paginate]]

Jókai műveinek kifejezetten vallási oldalát kutató tanulmány Bodnár Lajos munkája, melynek elsődleges forrása A kőszívű ember fiai c. regény. A dolgozat a regényben előforduló vallási szövegekkel foglalkozik, és azoknak forrását, felhasználási módját, eszközi szerepét vizsgálja, igyekszik utánajárni annak az írói szándéknak is, amely az illető vallási szövegek használatát motiválhatta.

Végül megállapítja, hogy Jókai sok alkalommal felhasználta a Szentírás szövegét: néhol idézetként, többször parafrázisként, leggyakrabban pedig metaforaként vagy hasonlatként. Három helyen találkoztunk kötetlen szövegű imádságokkal, amelyek az író személyes hitéleti gyakorlatából fakadnak. „…Istent mint bölcs teremtőt, gondviselőt és imádságot meghallgató Atyát láttatja a regényben, amint ez a hitét gyakorló keresztyén írótól el is várható. A teológiai vonatkozások mellett bőségesen találunk különféle vallási néprajzi utalásokat, amelyekből megismerhetjük a korabeli temetés, eljegyzés és esküvő lefolyását, de bepillantást nyerünk a nép vallási eszmerendszerébe és vallásgyakorlásába is. Szokásaik alapján megismerhetjük a korabeli egyházi személyeket, valamint a laikusok felőlük alkotott véleményét. Kirajzolódik előttünk az egyház és a világi hatalom összefonódása, a politikai színtér embereinek befolyása az egyház életére, ugyanakkor az egyházak aktív szerepvállalása is az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban. Végül a vallás és a természettudomány ’kölcsönhatását’ is láthatjuk a regényben, ahogyan Isten a megfelelő pillanatban teljesíti benne bízó és őt szolgáló ember kérését, mégpedig úgy, hogy nem oldja fel az általa felállított természeti törvényeket.”[25]

[[paginate]]

Jókai Bibliái

Az eddigiekből is kitűnik, hogy Jókai rendszeres bibliaolvasó ember volt, életéhez ugyanúgy hozzátartozott, mint a levegővétel. Gyűjtötte a Bibliákat, főleg azokat, amelyek bibliofil értékkel bírtak, a régi és illusztrált példányokat. Kómár Éva tanulmányából tudjuk, hogy hagyatékából jelenleg négy Bibliát őriz a Petőfi Irodalmi Múzeum,[26] amelyekből kettőt részletesen ismertetek. Mivel arra nincs mód, hogy egy ilyen bemutatóra, mint a mai alkalom, kölcsönkérjük ezeket a példányokat, ezért a Ráday Könyvtár és a Piarista Központi Könyvtárból kapott példányokon keresztül láthatjuk „Jókai Bibliáit”.

Első nagy hatást a családi Biblia jelentette Jókai Mórnak, amelyet a Vasárnapi Újság[27] még Jókai életében részletesen bemutatott. A Szentírás Károli Gáspár fordítása, a 6. kiadás, amely Utrechtben jelent meg, 1765-ben, Őri Fülep Gábor és Balogh Sós Mihály rendezték sajtó alá.[28] Jókai édesapja ajándékozta a Bibliát – feltehetően nászajándékként – feleségének, Pulay Máriának. „A kemény bőrkötésű szent könyvnek elejére is, végére is egy-egy levélnyi tiszta írópapir van beillesztve. Az első levél első lapjára 1817deczember hónapban a reformáczió három századik évfordulója alkalmából Komáromban tartott istentisztelet leírását iktatta be ásvai Jókay József eképpen:« A reformációnak jóltevő, áldott fénye felvirult 1517. esztendőben, amelynek harmadik százados ünnepe K o m á r o m városában az Isten iránt való háladatos buzgósággal megünnepeltetvén, prédikációt mondott ez idő szerint nagytudományú komáromi református prédikátor, Kálmán József. Szent leckét vett a zsoltárok 3., 7., 13. énekéig, kivéve a 9-et, amelyik fontos tekintetnél fogva fel nem vétetett. Igen dicső és magas prédikáció volt, én m a g a m is jelen voltam és teljes szívbeli örömmel hallgattam. E k k o r egyesültek Németországban a két különböző protestáns felekezetek, hogy a következő évszázados ünnepét a boldog reformációnak minden keresztyén és most is különböző felekezetei együtt és egyforma célú örömmel ünnepeljék, sőt még a most pogány sötétségben ülőkön is könyörüljön az egek Ura és k ü l d j e hozzájuk az ő mennyei világosságának meggyújtott lobogó fáklyáját. í r t a m Komáromban, 1817 decemberében, ásvai Jókay József, ez időszerint hites prókátor és fiskális.»[29]

[[paginate]]

A Biblia hátuljában a családra vonatkozó bejegyzéseket olvashatjuk eredeti fotó alapján.[30]

1812^dik esztendőben 14^én Augusztusban léptem
            házassági életre én ásvai Jókay József
            nemes Pulay Mária szűzzel.

1814^dik esztendő májusnak 3^dik napján született az első magzatunk. Ka-         
            roly-Josef, megkereszteltetett május ^4én

1816^dik esztendőben született egy kis leánykánk
            15^én Februárban és 17^én megkereszteltetett
            Eszternek.

1818^dik esztendőben született egy kis fiam 20^án
               februárban, megkereszteltetett 21^én
               Lajosnak. -Ezen kedves fiuk meg-
            halt December 16^án 1820^dik esztendőben

1822^dik esztendejében született egy kis fiunk április
            16^án, megkereszteltetett 8^án Lajosnak.
            Meg-hólt április 27^-én 1823. esztendőben.

1825. február 18^án született fiúnk, 20-án megkeresz-
           teltetett Móricnak."

„Igaz joggal birom ezen könyvet, Pulay Mária, beírom nevemet."

[[paginate]]

^{A Biblia hátuljában a csalládra vonatkozó bejegyzések}

Kómár Éva közlése szerint a Biblia 2006-ban egy Svájcban élő oldalági leszármazott birtokában volt. A kötet, melyet most a Jókai családra emlékezve kézbe vehetünk, egy könyvkötészeti remekmű: Meggyszínű egész borjúbőr kötés, tábláján aranyozott keretdísszel, melyet filétákból, íves leveles ágakból, ún. rocaille-, ill. gyümölcskosaras bélyegzőkből állítottak össze. Középen virágtő, négyfelé hajló különböző virággal. Metszése aranyozott, poncolt díszítéssel. Előzéke ún. keményítős papír egységesen kék színben, átlósan alakított mintázattal. Előlapján tintával, kézzel írott tulajdonosi bejegyzés: Motsy Bálint[31] Prdktoré Gombán 1790 alatta Mocsiy Bálint közs:jegyzőé JászKíséren 1890. Gerince öt bordára fűzött, a bordamezők négy sarkában és középen aranyozott bélyegzőkkel, ill. címfelirattal. A védő tok (téka) rongylemezből készült két színű, dúcnyomású papír borítással.

A második Biblia a janzenista gondolkodású Le Maistre de Saci Újszövetség-fordításának 1713-as kétkötetes, gazdagon illusztrált kiadása[32], amely unikális példány és Jókai kézjegyével ellátott.

Isaac-Louis Lemaistre de Sacy (1613-1684) Port-Royal közösség papja, teológus és francia humanista volt. Janzenista nézetei miatt kivívta a jezsuiták haragját, indexre került.1667-1668 között a Bastille fogja volt. Ez idő alatt annak szentelte magát, ami később fő művévé vált, a Biblia francia nyelvű fordításának, amelyet testvére, Antoine kezdett el 1657-ben. Sacy ezen a fordításon és a hozzá tartozó bibliakommentárokon dolgozott 1684-ben bekövetkezett haláláig. Nem volt egyedül, hanem a Port-Royali csoport tagjaival munkálkodott (Blaise Pascal, Robert Arnauld d'Andilly, Pierre Nicole, és Pierre Thomas).

[[paginate]]

A bibliafordítás a reformátorok bibliafordításaira adott római katolikus válasz volt. A fordítás a Vulgatán alapult, szövegkritikához az egyházatyák írásait, valamint görög és héber forrásokat is felhasználták. 1667-ben jelent meg először az Újszövetség Monsban. A ma este bemutatott Biblia a Piarista Központi könyvtár tulajdona, 1808-as gazdagon illusztrált kiadás.[33]

A harmadik megbecsült darab, a hatalmas méretű, Jókai kedvenc illusztrátora, Gustave Doré[34] gyönyörű metszeteivel díszített német nyelvű református Biblia.[35] Jókai Róza így emlékszik vissza: „Milyen büszke volt a Doré-jaira! Talán összes munkái megvoltak neki. A francia népmeséktől egész a Don Quijote-jáig. Sőt, gyönyörű Bibliája is, díszkötésben, ezüst csattokkal.”[36] Annyira hozzátartozott az író mindennapjaihoz, hogy név szerint három regényében is említi, a Fekete gyémántokban[37], Ahol a pénz nem isten[38] és Az élet komédiásaiban[39] is.

Doré 241 metszetet készített a Bibliához, amely szinte végtelen, intenzíven drámai események sorozatát kínálta számára. Víziói Bábel fenyegető tornyáról, az egyiptomi sötétség csapásáról, Sámson haláláról, Ézsaiás látomásáról, Babilon pusztulásáról; Szuggesztív képein hatalmas, félelmetes, végzettel teli jeleneteket ábrázol úgy, mint a hegyi jelenetek, a borongós ég, a bonyolult csaták, a szinte szüntelen brutalitás. Doré ószövetségi illusztrációi mindenekelőtt a harag Istenére emlékeztetnek: mészárlásokra és gyilkosságokra, lefejezésekre és bosszúálló angyalokra. Nagy hatást gyakorolt gyermekre, felnőttre egyaránt.

[[paginate]]

Az én generációmnak mindez nem ismeretlen, hiszen a Vizsolyi Biblia 1981-es hasonmás kiadásáig templomaink úrasztalán megbecsült helye volt az ún. Ravasz-Bibliának[40], melyet 1931-ben adtak ki Doré metszeteivel. Idézzük az előszóból Ravasz László püspök szavait: „Azok között, akik művészi szerszámmal próbálták megismételni az Ige mondanivalóját, egyike a legnagyobbaknak Doré Gusztáv francia rajzoló. Rajzai kommentárok és homíliák, melyek szó helyett vonalakkal beszélnek. Magasztos, megragadó, felejthetetlen igehirdetés ez is”. Hogy ezek az illusztrációk a mai világban is hatással vannak nézőikre, jól mutatja, hogy a Kossuth Könyvkiadó eddig háromszor jelentette meg sikerrel a bibliai válogatást.[41]

Végezetül A láthatatlan Isten c. írásból idézem Jókai vallomását: „De én hálát adok neki, hogy ezt nekem adta anyanyelvül; hogy ezen a nyelven mondhatom meg neki, hogy én látom Őt a csillagtejutakban, látom az aszú falevél férgeinek életében; látom saját sorsom rejtélyes fordulataiban, látom nemzetem csodateljes történetében, látom az emberi lángész remekeiben, látom az üres papírlapon előttem.”[42]

Köszönöm a figyelmet és kérem, hogy lapozzanak bele a közreadott kötetekbe!

Kovácsné Pázmándi Ágnes

(Köszönöm a szíves közreműködését Baranya Péter igazgató úrnak a Központi Piarista Könyvtárból, Csenki Éva restaurátornak és Kovács Adél grafikusnak.)

[[paginate]]

FELHASZNÁLT IRODALOM

Berentényi Iván, ifj.: A Kálvin téri gyülekezet a 19. században. In: Reformátusok Budapesten 1. köt. (Bp. 2006)

Bodnár Lajos: Egy Jókai-regény vallási szövegei, A kőszívű ember fiai szentírási idézeteinek és imádságainak elemzése. In: Református Szemle 2018. p. 410-435

Brandt, Juliane: A (buda-)pesti református egyház dualizmus kori adólistái. In: Reformátusok Budapesten 1. köt. (Bp. 2006.)

Csorba Csilla, E. (szerk.): Egy embert, akit még eddig nem ismertünk”: A Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-gyűjteményének katalógusa. 1-3. köt. Bp., PIM, 2004-2018.

Fábri Anna: Idő- és térviszonyok Jókai Mór társadalmi regényeiben. In: Irodalomtörténeti Közlemények. 1990. p. 168-194

Fábri Anna: Jókai-Magyarország. A modernizálódó 19. századi magyar társadalom képe Jókai Mór regényeiben. Bp. Skíz, 1991.

Feszty Árpádné Jókai Róza: Pár szó Jókai könyvtáráról In: Magyar Bibliofil Szemle 1924. Könyvtári séták. p. 197-199

Feszty Árpádné Jókai Róza: Akik elmentek. Bp., Atheneum, 1923.

György Aladár (szerk.): Magyarország köz- és magánkönyvtárai 1885-ben. 2. köt. Bp., Országos Statisztikai Hivatal, 1887.

Hansági Ágnes – Hermann Zoltán: Jókai & Jókai. (Károli Könyvek. Tanulmánykötet) Bp., KRE- L’Harmattan, 2013.

Hegedűs Sándorné Jókay Jolán: Jókai és Laborfalvi Róza Bp. Singer &Wolfner, 1927.

Herczeg Ferenc: A gótikus ház. Bp., Singer és Wolfner, 1939.

Jókai Mór: Életemből. Bp., Révai, 1932.

Jókai: Mór Az én iskolatársaim. In: Az én életem regénye.  (Jókai Mór hátrahagyott művei, A Nemzeti Díszkiadás kiegészítő sorozata), 5. köt. Bp. Révai Testvérek, 1912.

Justh Zsigmond: Jókai nyomai. In: Magyar Szalon 20. köt. 1893-94.

Katona Mihály: A’ Föld mathematica leírása a világ alkotmányával együtt...Rév-Komárom, Weinmüllerné, 1814.

Képes Szent Biblia azaz Istennek Ó- és Új-Testamentomában foglaltatott Szent Írás. Fordította Károli Gáspár. Előszóval ellátta Ravasz László, Gustave Doré képeivel. Budapest, Franklin Társulat-Sylvester nyomda, 1931.

Kómár Éva: „Mik a csillagos ég minden csodái egy könyvtárhoz képest?” In: Egy embert, akit még eddig nem ismertünk”: A Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-gyűjteményének katalógusa. 2. köt. Bp., PIM, 2006. p.

KÓSA László (szerk.): Reformátusok Budapesten 1-2. köt. Bp. Argumentum-ELTE BTK Művelődéstört. Tanszék, 2006.

La Sainte Bible contenant l’Ancien et le Noveau Testament. 1-2 sec. Traduite en françois sur la Vulgate par Mr Le Maistre de Saci. a Mons, chez Gaspard Migeot, 1713.

Le Nouveau Testament avec les actes des Apotres; Traduits en francais pap Sacy. Tom. 1-2. Paris, Proudhomme, 1808.

Mikszáth Kálmán: Jókai élete és kora. Bp., Révai, 1907.

Nagy Lenke: Jókai a presbiter – Születéstől halálig tartó emberségben Ref. Lap. 1995. június 18.

Szécsi Noémi: Jókai és a nők. Bp. Magvető, 2025.

Szénássy Árpád: Tarczy Lajosra emlékezünk. In: Honismeret 1983. p.33-36

Szent Biblia Az az Istennek Ó és Újj Testamentomában foglaltatott egész Szent Írás... Ultrajectumban Reers W János által, 1765 dik esztendőben.

Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet. Kolozsvár, Erdélyi Szépmíves céh. 1934. 2. köt.

Szini Gyula: Jókai: egy élet regénye Bp. Genius, [1928.]

Tarczy Lajos: Középtanodáink az 1850 előtti és 1850 utáni korszakban. Értekezés. 1880.

Tarczy Lajos (szerk.): Tavasz. Zsebkönyv. Költői művekből szerkesztve. Pápa, Református Főiskola, 1845.

Tarczy Lajos: Természettan elemei Pápa, 1844.

Vály Ferencz: Iskolai kézi-könyvtár: Első füzet: Keresztyén vallástan. Komárom, 1846.

Vály Ferencz: Keresztyén vallástan helvét hitvallású elemi iskolák számára. (Iskolai Kézi-könyvtár első füzet) Komárom, 1846.

Vályné Jókay Eszter: Az a ház Komáromban, melyben az én Móric öcsém született. In: Hazánk s a Külföld, 1865/23