Elment Koncsol László

(1936. június 1. – 2023. február 17.)

„Ne az arcról ítélj, ne a külső után,
a lélek mutatja meg, kik vagyunk igazán,
ne az arcot nézd, a lelket keresd,
s a lelkén keresztül az embert szeresd.”
                                     (Koncsol László)

Ismertük, tiszteltük és szerettük őt, s most ismét kevesebben lettünk, mert februárban lezárult egy földi életpálya. De nemcsak szám szerint, hanem minőségileg is kevesebbek lettünk, s nemcsak a felvidékiek, hanem egész magyarságunk érezheti a veszteséget. Egyetlen vigaszunk lehet, hogy a Teremtő hosszú és alkotás szempontjából gazdag életet biztosított Koncsol László számára, ugyanis 87. életévében szólította el közülünk. Nehéz, megharcolt kisebbségi lét jutott számára osztályrészül, amelyben igyekezett emberileg helytállni, munkásságával pedig azt szolgálni, hogy magyarságunk önismerete javuljon, s jobban tisztában lehessünk az értékeinkkel. Kosztolányit idézhetjük, ha a még friss veszteségre gondolunk: „Okuljatok mindannyian e példán. / Ilyen az ember. Egyedüli példány. / Nem élt belőle több és most sem él / s mint fán se nő egyforma-két levél, / a nagy időn se lesz hozzá hasonló.”


Görföl Jenő felvétele

  • 1
  • 2
  • 3

Hasonló anyagaink

Jörg Jeremias (1939–2024)

Tisztelte apját és anyját, így hosszú ideig élt a földön. Az utalás a Tízparancsolatra (ami eredeti értelmében természetesen egy népnek, nem pedig egy személynek szólt) azért fontos Jörg Jeremias esetében, mert az egyik legpatinásabb protestáns le...

Megemlékezés Hamvas Béláról

Az Eperjesen született (1897. március 23.) Hamvas Béla magyar írót, tradicionalista gondolkodó, esztéta és könyvtárost Szentendrén temették el. 1968 novemberében, Szentendre városa évtizedek óta minden évben - Emléknap keretében - megemlékezik az ...