Tőkés Béla emlékezete (1912-1961)

A tragikus sorsú végvári lelkész nagykunsági gyökerei

A famíliaalapító Tőkés András

A Tőkés család Karcag egyik tősgyökeres családja volt. Haladó szellemiségükről tanúskodik, hogy egyik tagjuk, Tőkés Sándor alapította a Fanzug ismert 48-as kaszinóját. Ugyancsak a famíliába tartozott Kun László tanító, aki évtizedeken át tanított a „Csengős iskolában”. Tőkés András és Kun Erzsébet frigyéből született elsőszülöttként 1883-ban András, aki a most bemutatandó lelkész-dinasztia alapítója.[1]

Az elemi iskola után a karcagi Nagykun Főgimnáziumban tanult. Majd a gimnázium 7-8. osztályát Kisújszálláson végezte. Már kisiskolás korukban megismerték egymást Györffy Istvánnal. Diákkorukban nagy utakat tettek meg „gyalogszerrel”, így fedezve fel Magyarország tájait Késmárktól, Poprádtól, Bécsen át Fiuméig. Mindketten beiratkoztak a kolozsvári egyetemre. Györffy 1905-ben két szemeszter (félév) után átjelentkezett a pesti egyetemre. Tőkés András először a Filozófia Karra iratkozott be, majd a karcagi teológia-hallgatók rábeszélésére szakot változtatott.[2] 1903-ban jegyezték be a Kolozsvári Egyetem Teológia Karának matrikulájába. 1907-ben fejezte be tanulmányait.[3] A kolozsvári állami és egyházi levéltárakban őrzött iskolai dokumentumok igazolják, hogy a 20. század elején több nagykunsági fiatal folytatott tanulmányokat Kolozsvárott.[4]

Tőkés András először Kalotaszegre került lelkésznek (Aranyosegerbegy, Szucság) 1910—1927 között, majd 1927—1937 között Detrehemben[5] szolgált.[6] Azután Magyarpalatkán tett eleget lelkészi hivatásának. Nyugdíjas korában 1949-től az értarcsai gyülekezet pásztorlását végezte 1958. augusztus 1-ig.[7] Még nyugdíjas éveiben is a gyülekezetéért dolgozott. Koporsóját 1983. október 27-én sok tisztelője és a gyülekezet kíséretében ökrösszekér vitte a templom cinterméből az értarcsai temetőbe.

Tőkés András gyermekei

Négy gyermeküket szeretettel és példamutatással nevelték. Két fia követte az apát. Béla és Elek papi pályát választották, Mária leánya pedig lelkészhez ment férjhez. Egyedül az elsőszülött fiú, András (1910—1953) választott polgári foglalkozást. Műszerész lett. Nehézgépkezelőként az Al-Duna csatornaépítésen vállalt munkát, hogy megszabaduljon a megbélyegzett sorstól. A markológép azonban maga alá temette a 43 éves fiatalembert (Mircea Voda – Dobrudzsában). Özvegye, a farmosi születésű Tiborc Gabriella Értarcsán élte le az életét. Gyermekük nem született.

[[paginate]]

Elek (1917—1975). Aranyosgyéresen született, mint a család legkisebb gyermeke. Kutatásunk jelen fázisában csak annyit tudunk róla, hogy ő is református lelkész lett 1941-ben. [8] Magyarvécsen, Rákoson, Kolozsváron, Tacson, Középlakon, Széken, Szapáryfalván szolgált. Őt is meghurcolták. Mint rabot ugyancsak az Al-Duna csatorna építéséhez vitték. A felesége Pura Mária (lugosi) román tanítónő volt. (1947-ben esküdtek. Apósa Pura György kazánfűtő, anyósa Móricz Julianna volt.) Öt gyermekük született (Mária, Márta, Judit, Elek, András). Szapáryfalván (Bánság) halt meg.[9] Tőkés Elek negyedik gyermeke, Elek Kolozsváron járt középiskolába a nagyszüleitől, majd a Bábes—Bolyai Egyetem angol—orosz szakos diplomát szerzett 1979-ben. Tanított Lugoson, Buzában, Mérán majd Kolozsváron.  A rendszerváltás után magyar szakos tanfelügyelő lett, majd az Erdélyi Református Püspökség tanügyi tanácsosa. A Vallásügyi Államtitkárságon is képviselte a magyarság ügyeit. Életének utolsó állomása a kolozsvári Báthory István Líceum, amelynek igazgatója volt 2009-ben bekövetkezett haláláig.

Mária (1913—2004). Aranyosegerbegyen született. Felsődetrehemben konfirmált 1928-ban. Elemi iskoláit befejezve a karcagi gimnáziumban folytatta tanulmányait. A nagynénjétől járt iskolába. 1932-ben érettségizett. Majd az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Tanodába járt kézimunkát és divattervezést tanulni.[10] 1936-ban Detrehemtelepen kötött házasságot Sass Kálmán lelkésszel. [11]

Sass Kálmán (1904—1958).[12] Az érmelléki Gálospetriben született. A Kolozsvári Teológián 1928-ban végzett.[13] Négy féléven át (1929—1931) Baselben és Zürichben ösztöndíjasként bővítette ismereteit. Itt ismerkedett meg a svájci kantonális modellel, amely az erdélyi magyarság számára járható út lett volna, ha a történelmi helyzet megengedte volna.[14] A román hatóságok felfigyeltek rá, fél évre bebörtönözték, majd 1939. december 21-én kitoloncolták az országból.[15] Később ismét visszatért az Érmellékre. Emberbaráti segítőkészsége megmutatkozott cselekedeteiben. A háború idején bújtatta Maléter Pált, a hazafelé tartó hadifoglyok ellátását, s a nagy romániai éhínség idején megszervezte az éhező gyermekek befogadását. 1956 eseményei végletesen rányomták bélyegüket a családra. A családfőt 1957-ben letartóztatták és a szamosújvári börtönbe vitték, ahol kegyetlen kihallgatások után 1958. december 2-án kivégezték.[16] Az özvegyet négy gyermekével 1959-ben kitelepítették a Regátba, a Calarasi megyében található Olari faluba: „Ott a pusztában az önfeláldozó édesanyjuk volt a hit példaképe és hőse, az otthon, a haza és a kultúra. Onnan, a nagy mélységből kiáltottak hangtalanul Istenhez, vagy emlékezetből énekelték a zsoltárokat”.[17] Velük volt apjuk emléke és egykori Bibliája is.

[[paginate]]

Tőkés Béla (1912—1961)[18]

Aranyosegerbegyen született. Az elemi és középiskolai évei után a Kolozsvári Teológiára iratkozott be. Tőkés András második gyermeke tehát a papi hivatást választotta. Másodéves korában Konfucius, Buddha és Zarathustra tanait hasonlította össze kispapi dolgozatában.[19] Záróvizsga dolgozatként a római katolikus egyház kegyelemtanának református kritikáját végezte el 1934-ben.[20] Dolgozatainak bírálója és egyben a meghatározó tanáregyénisége Tavaszy Sándor professzor volt. 1936—1937-ben a baseli egyetem hallgatója volt.[21] Tőkés Béla állomáshelyei: Kolozsvár, Végvár. 1955—1961 között Nagybányán az Alsóvárosi gyülekezetben szolgált. Papleányt (Vadai Ilona) vett feleségül. (Apósa Élesden és Törökszentmiklóson szolgált.) Három gyermekük született, akik a festőművész, védőnő és közgazdász pályát választották. Unokái közül az egyik fogorvos, a másik viszont református lelkész lett. Papp Hunor a kalotaszegi Sztánán küzd a magyarság megmaradásáért és nagyapja mártíromságának elismertetéséért.  Tőkés Béla ugyanis, mint a család több tagja a román titkos szolgálat által megfigyeltek között volt. A rendszeres zaklatás áldozata lett 1961-ben.

Tőkés Béla munkássága

Végvár jelenlegi református lelkésze, Bódis Ferenc az egyházközség (annak idején Rittberg) 1838-ban megnyitott, házassági és temetési anyakönyvének a második kötetében talált egy oda beírt, több mint ötven éve biztonságosan rejtőzködő emlékirat-félét, amely a gyermekei taníttatása érdekében Nagybányára távozó Tőkés Bélától származik. Ő ebben a jegyzetben 1955-ig úgy foglalta össze végvári tevékenységének − a többnyire közismert és pozitív − jellemzőit, hogy abból kára ne származhasson, de a jobb időkre várva, legalább ennyi fennmaradjon. Valahogyan előre érezte: jó hírnevét fogják egyszer a sárba taposni, tehát becsületes életének védelmében leírja azt, amit az erőszakosan megváltoztatott világ értékrendszere elméletileg még elviselhetett, és amely adatokat az erőszakszervek felderítése már úgy is begyűjthette.

Tőkés Béla feljegyzései a régi végvári anyakönyv lapjain[22]

Néhány adat a lelkipásztor személyéről és működéséről: „Tőkés Béla végvári lelkipásztor 1938. márc. 27 – 1955. nov. 30-ig. Születtem 1912. jún. 15-én Aranyosegerbegyen, Torda vm.ben, apám Tőkés András egerbegyi lelkész, anyám Győrffy Mária[23], a neves néprajz tudós, budapesti egyetemi tanár Györffy István húga. Szüleim Karcagon születtek. Apám a kolozsvári teológiát végezte 1907-ben, így lettünk erdélyiek. Középiskoláimat Kolozsváron a Református Kollégiumban végeztem. 1930-ban érettségiztem. Teológián Kolozsváron 3 évet, Budapesten 1 évet, Bázelben 1 évet töltöttem. Segédlelkész voltam Élesden (Bihar m.) 1934. okt. 31 – 1936. szept. 1-ig. Innen mentem ki Bázelbe. Hazatérve Nagyvárad Olasziban segédlelkészkedtem Csernák Béla egyházkerületi főjegyző mellett 1938 tavaszáig. Onnan hívott meg Végvár egyhangú meghívással 1938 tavaszán. Márc. 27-én iktattak be”.

[[paginate]]

Részletek Tőkés Béla hivatalos önéletrajzából.[24]Családi állapotom, nős. Feleségem Vadai Ilona, az élesdi (Alesd, Bihor) református lelkész leánya. 1938. július 5-én kötöttem házasságot Élesden.” Máshol írva: Tőkés Béla 1938. július 5-én vette feleségül az Élesden 1917. augusztus 19-én született, tanítónőképzőt végzett Vadai Ilonát, Vadai Béla esperes és Császár Ilona leányát. Tanúik: Sass Kálmán (Érmihályfalva) és Makai Béla (Élesd).[25]

[Megjegyzésem: Vadai Ilona nagyapja a karcagi születésű, törökszentmiklósi lelkész Vadai Ferenc, aki benősült az ároni családnak számító Szondy famíliába. Hat gyermeke született, közöttük Béla a már említett élesdi esperes.]

„Három gyermekünk neve: Tőkés Gábor, született 1939. augusztus 17-én Nagyváradon, Ildikó szül. 1942. szeptember 17-én Temesváron, Béla született 1947. november 11-én Temesváron.

A diktatúra idején Tőkés Bélának állandó üldöztetésben volt része. Végül a rendőri és csendőri hatóságok országszerte internálták a szerintük államellenes elemeket, köztük Tőkés Bélát is. Târgu Jiuban töltött közel 10 hónapot. 1944. augusztus 25-én tartóztatták le és csak 1945 júniusában engedték szabadon.

Hermán M. János egyéb forrásaiból

Tőkés Béla a második világháború után a román katonai behívók elől Magyarországra szökött legényeket írásokkal látta el a szüleik kérésére. Erről mindenki úgy hallgatott, mint a sír, és ezért sikerülhetett annyiszor Zs. Nagy Györgyné Szilágyi Rozáliának a szoknyája korcába juttatott leveleket eljuttatni Nagyváradra.[26] Harminc és negyven körüli azoknak a végvári katonaköteles fiúknak a száma, akik így vészelték át a háborút, és akiknek a családjai a mai napig is hálásak a Tőkés Béla támogatásáért. Teológián kívüli végzettsége: középiskolai tanári oklevél, amelyet egyetemes történelem, földrajz, néprajz szakon 1947. július 1-én nyert cum laude fokozattal. Közéleti szolgálati megbízásai: egyházmegyei katechetikai előadó és a bánsági református egyházmegye tanácsosa.

Tőkés Béla művelődéstörténeti jelentőségű tevékenysége

Tőkés Béla az 1922—1942 között sokat publikált a „Magyar Kisebbség” című szemlében, amely Lugoson jelent meg. Írt a végvári „Olvasó Egylet”-ről, a „Polgári Olvasó Kör”-ről, az „Iparos Egylet”-ről és a „Református Állami Iskola Könyvtára”-ról.[27]

Tőkés Béla teológiai és irodalmi munkásságát csak részben sikerült feltárnunk. Az egyik megkérdezett családtag tudomása szerint az írásbeli hagyatéka nem maradt fenn. Két vizsgadolgozata fennmaradt kéziratban a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet Könyvtárában. Az első lelkészképesítő alapvizsgájára 1932-ben Konfucius – Buddha – Zaratustra személyiségének összehasonlítása címmel értekezett. Záróvizsgadolgozatként a római katolikus egyház kegyelemtana és református kritikáját nyújtotta be 1934-ben.[28]

Három néprajzi tárgyú dolgozatából kettő nyomtatásban is megjelent: Tőkés Béla: A mezőségi magyar viselet. In: Néprajzi Értesítő, 1935. XXVII. 68–76. és a Magyarpalatkai viselet. In: Ethnographia XLIX. 1938/ 1–2. 192–198. A harmadik : Kendermunka Magyarpalatkán, 1946. Kéziratban [29] van meg, a volt tanára, Kós Károly kézirattárában, ahol öccsének, Tőkés Eleknek is található egy munkája.[30]

Végvár monográfiájához csoportosítható helytörténeti publikációja: Tőkés Béla: Tormac (Végvár) község népkönyvtárai. In: Magyar Kisebbség, 1942/3–4, február 16-iki szám, (XXI. évf.) 61–64.

Külön figyelmet érdemel, hogy tárgyakat is gyűjtött a végvári múzeum számára. A Tőkés Béla által felállított falumúzeum anyagáról, sorsáról jó lenne többet tudni. Talán rejtőzik valahol, vagy van, aki még emlékszik rá. Tőkés Béla tervezte monográfia megírását a településről. Ez talán hasonló kezdeményezés lett volna, mint Sass Kálmánnak a Mezőtelegdről írott könyve.[31] A mezőtelegdiekről írt – kéziratban megmaradt — jellemzés talán 1948-ban készült el, amikor a templom építésének 60. évfordulóját ünnepelték. Vagy inkább a falu „születésnapján”, amely eseményt 1954-ben, a község fennállásának 160. évfordulóján emléktáblával tettek jelessé. Ez a tábla a templom belső falára került, ma is látható. Tőkés Béla 1955-ben vett búcsút Végvártól. A hívei nagyszabású búcsúünnepséget tartottak számára.[32]

[[paginate]]

Családi börtönszemlét tartva, az Erdélyben közismert képre utalunk: sógora, Sass Kálmán, többször ült börtönben. 1958. december 2-án végezték ki a szamosújvári tömlöcben. Sass Kálmánnét a gyermekeivel a baragani Olari nevű faluba deportálták, amely nyomorúságos kényszerlakhelyről 1964-ben szabadultak. Tőkés Eleket, a Tőkés Béla lelkipásztor öccsét politikai okból, de úgynevezett adminisztratív ítélettel zárták börtönbe.[33] Apósát, Vadai Bélát, az egykori élesdi esperest, az Erdélyi Párt bihari alelnökét, 1956-os megnyilvánulások vádja miatt két évre a Duna-csatornához hurcolták, ahonnan betegen tért vissza, Élesden hunyt el 1962. június 1-én.[34] A család rokonságának és barátainak szélesebb körében számos politikai elítéltekkel találkozunk.

Nem öngyilkosság. Végvárhoz már alig, de Tőkés Béla történetéhez mindenképpen hozzátartozik a felesége „disszidálása”, halála és temetése. Tőkés Béláné született Vadai Ilona 1990. március 29-én halt meg Székesfehérváron. Már ő sem bírhatta a romániai terrort és Ildikó[35] nevű leányával meg Huba és Magor nevű unokáival 1988-ban Magyarországra távozott, ahol decemberben menekültstátuszt kapott. Közbevetőleg jegyzem meg, hogy Pap Hunor visszajött Erdélyországba, hogy itt segítse a református magyar közösségek életben maradását. Sztánai lelkészként küzd egyben nagyapja mártíromságának elismeréséért. Tőkés Béla özvegyét, Pap Hunor nagyanyját Nagybányán temették el. A szolgálatot Nógrádi Béla lelkipásztor végezte. Szívbemarkoló befejezése egy küzdelmes és hősies életnek, amelynek a fájdalmait nemcsak a Családjuk örökölte, hanem a Református Egyháznak is olyan ügye, amely még nincs lezárva.[36]

Döbbenetes vallomás[37] jutott 1993 Húsvétján a család tudomására egy idős betegnek úrvacsorát osztó lelkipásztor közlése nyomán. Az úrvacsorát vevő 82 éves Szemereczki Imre a lelkésznek elmondta: „Tőkés Béla esperes úr nem lehetett öngyilkos”. Ő látta azon a vasárnap délutánon, hogy miként vitték be a holttestét az állambiztonsági szervek az irodába, csak ő ezt eddig senkinek sem merte elmondani. Nincsenek illúzióink, de ismételjük azt a tanácsunkat, hogy az egyháztörténészeknek fölöttébb kutakodni kell a szekuritáte-levéltárakban, továbbá, hogy amennyiben még kortársak és tanúk élnek, osszák meg velük a Tőkés Béla életútjára vonatkozó ismereteiket.

Összegzés

Tőkés Béla egyszerre volt népe vallási vezetője és üldözött emberjogi aktivistája, tanítója és önkéntes kultúrfelelőse. Valójában a hozzá hasonló lelkészektől várta a nép a választ arra a kérdésre, hogy mennyi ideig tart az elnyomatás a kisebbségi sorsban és hogy milyen jövőkép vár a helyben maradókra. Ami az állandóságot illeti, a végvári emberek a prédikátoraik bizonyságtétele nyomán hittek és hisznek a református templomuk már említett, 1954-es emléktáblájának az áldáskívánó imádságában: „Áldás legyen e ház minden kövén, szögén, / Áldás azon, aki átlép a küszöbén, / Áldás szálljon ezen helyről a határra, / Messze vidékre, s az egész hazára”.

Örsi Julianna

(Az írás Tőkés Béla egykori szolgálati helyén, Végváron a „Palástban” című könyv bemutatóján 2017. február 21-én elhangzott szöveg szerkesztett változata.)

[[paginate]]

Irodalom:

Hermán M. János

2014           Sass Kálmánné, a csendes erő megtestesítője. Református Szemle CVII. évf. 6. 678–698.

2016a         Tőkés Béla életrajzi hagyatéka Végváron. In: Örsi Julianna (szerk.): Palástban. Nagykunsági és kötődő lelkészek bizonyságtétele igével, tollal, tettel a magyarságért. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tudományos Egyesület, Szolnok–Túrkeve,     296–319.

2016b         Adatok a vértanúságot szenvedett Sass Kálmán családjáról. In: Örsi Julianna (szerk.): Palástban. Nagykunsági és kötődő lelkészek bizonyságtétele igével, tollal, tettel a magyarságért. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tudományos Egyesület, Szolnok–Túrkeve, 281–295.

Keszeg Vilmos

2004           Detrehemtelep. Adatok Detrehemtelep történetéhez. Hiperborea Kiadó, Torda

2006           A XX. századi betelepítések (Detrehemtelep). Kisebbségkutatás 15. évf. 2.    http://www.hhrf.org/kisebbsegkutatas/kk_2006_02/cikk. php?id=1373 Letöltés dátuma: 2016. április 23.

Kovács Zoltán

2016           Lelkipásztorunk, Sass Kálmán emlékezete. Confessio 40. évf. 3. sz. 47–51.

Kulcsár Árpád

2013           Tőkés András lelkipásztor életútja. http.//ermellek.blogspot.hu/2013/02/tokes-andras-lelkipasztor-eletutja.html Letöltés dátuma: 2016. április 23.

Örsi Julianna

2015           Kolozsvári iskolai és családi kötődés a kunsági értelmiség életpályájában. Kriza János Néprajzi Társaság évkönyve 23. 131–147.

2016           Református lelkészcsaládok mintaadása az érmelléki gyülekezetben. In: Örsi Julianna (szerk.): Palástban. Nagykunsági és kötődő lelkészek bizonyságtétele igével, tollal, tettel a magyarságért. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tudományos Egyesület, Szolnok–Túrkeve, 267–280.

Örsi Julianna (szerk.)

2016           Palástban. Nagykunsági és kötődő lelkészek bizonyságtétele igével, tollal, tettel a magyarságért. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tudományos Egyesület, Szolnok–Túrkeve.

Papp Vilmos

2008           Negyvenegy prédikátor. XX. századi magyar „gályarab”-prédikátorok. 129–132. Új Bera Kft., Budapest

Pataki Zoltán

2014           Maradjunk humorunknál: mi volt a bő szoknya korcába varrva? Hitel. Interneten: www.hitelfolyoirat.hu/sites/default/files/pdf/12-pataki_0.pdf

Pálfi József

2014 Orth Imre, a lelkiismeret-vallás híve. Tudós lelkipásztorsors a 20. századi Királyhágómelléken. Hatvani István Teológiai Kutatóintézet, Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Debrecen-Nagyvárad 2014. [Református Jövő X. évf. 23. szám (1936). augusztus 10.]

Sass Huba

2016           Sass Kálmán érmihályfalvai lelkipásztor élete, mártíriuma és családjának sorsa. Confessio 40. évf. 3. sz. 41–46.

Sass Kálmán

1936           Teleagd (Mezőtelegd) története különös tekintettel egyházaira. Kálvin Nyomda, Oradea.

Tófalvi Zoltán

2015           Kelet Svájca és Sass Kálmán mártíromsága 1–2. Internet-elérhetőség: www.kronika.ro/szempont/kelet_svajca_es_sass_kalman_martiromsaga Letöltés dátuma: 2015. június 29.

Tőkés András

1976           „Én véndiák szívem felemelem …” Lejegyezte Szalai Istvánné. In: Szalai Istvánné (szerk.): A karcagi Gábor Áron Gimnázium és Szakközépiskola Jubileumi évkönyve. Gábor Áron Gimnázium és Szakközépiskola, Karcag, 74—75.

Tőkés Béla

1935           A mezőségi magyar viselet. Néprajzi Értesítő XXVII. évf. 68–76.

1938           Magyarpalatkai viselet. Ethnographia XLIX. évf. 1–2. sz. 192–198.

1942           Tormac (Végvár) község népkönyvtárai. Magyar Kisebbség XXI. évf. február 16-i szám, 61–64.

1946           Kendermunka Magyarpalatkán. Kézirat Koós Károly kézirattárában. Lelőhelye: Kós Károly kézirathagyatéka (EME Kézirattár, Kolozsvár). Világhálón: eda.eme.ro/bitstream/handle/.../Kos%20Karoly%20kezirathagyateka.doc... Megtekintés ideje: 2015. augusztus 22.

Tőkés Elek

       é.n. A Bega-völgyi magyar népi építkezés. Kézirat lelőhelye: Kós Károly kézirathagyatéka (EME Kézirattár, Kolozsvár).

 

[1]  A Tőkés lelkész dinasztiáról lásd Örsi 2016.

[2] Tőkés 1976. 74–75.

[3] A Kolozsvárott végzett lelkészek névsorát Sógor Árpádnak (Kolozsvári Teológia) köszönöm. A Kolozsvári Teológia eredeti Aranykönyvét Sípos Gábor főlevéltáros bocsátotta rendelkezésemre.

[4] Örsi 2015.

[5] Detrehemtelep a 19–20. század fordulóján telepesek által létrehozott falu. Keszeg 2004.; Keszeg 2006.

[6] Tőkés András életének állomásait pontosította Hermán M. János. Lásd Hermán M. János írását: Örsi (szerk.): 2016.

[7] Kulcsár 2013.

[8] Az adatot Sógor Árpádnak,  a kolozsvári Protestáns Teológia ifjúsági lelkészének köszönöm.

[9] Az életrajzi adatokat Tőkés Hunor sztánai lelkésznek köszönöm. Az információt a gyerekekről a Lugoson élő Tőkés Andrástól köszönettel vettem.

[10] A mai Moholy-Nagy Művészeti Egyetem a korábbi Iparművészeti Főiskola jogelőde.

[11] Az állami házasságkötés időpontja: Detrehemtelep, 1936. május 19. Lásd Hermán M. János: Sass Kálmánné (2012. évi kézirat, 11.),In: Hermán M. 2014.

[12] Sass Kálmánról többen írtak. Örsi 2016.; Hermán M. 2016b.; Sass 2016.; Kovács 2016.

[13] Az adatot Sógor Árpád bocsátotta rendelkezésemre.

[14] A Romániától való elszakadási tervet 1956-ban az érmihályfalvi csoport zászlajára tűzte. Ennek alapján Sass Kálmánt, mint zászlóvivőt 1957-ben hazaárulással vádolták meg, majd 1958-ban kivégezték. Erről részletesebben lásd Tófalvi 2015.

[15] Sass Kálmán meghurcoltatásairól részletesebben lásd Papp 2008. 129–132.

[16] Lásd Hermán M. János Sass Kálmánnéról írt írását (kézirat 15–16.)., Hermán M. 2014.

[17] Lásd Hermán M. János Sass Kálmánnéról írt írását. In: Hermán M. 2014.

[18] Hermán M. János Tőkés Béláról írt tanulmányát lásd Hermán M. 2016a

[19] Tőkés Béla: Konfucius — Buddha — Zaratustra személyiségek összehasonlítása. Alapvizsgai dolgozat, 1932. május. Kézirat (56 p.) a kolozsvári Teológia Könyvtárában. Leltári szám: D 132.

[20] Tőkés Béla: A római katolikus egyház kegyelem-tana és református kritikája. Kolozsvár, 1934. Kézirat (74 p.) a kolozsvári Teológia Könyvtárában. Leltári szám: D 1145.

[21] Hermán M. János: Sass Kálmánné (kézirat 4.). Hermán M. 2016. 309. Megjegyzem, hogy az idézett cikk 12. jegyzetpontja Sass Kálmánné Tőkés Mária testvéreire vonatkozik.

[22] A Bódis Ferenc lelkipásztor által készített másolatot e helyen is köszönjük. A szöveg lelőhelye a Végvári Református Egyházközség levéltárában őrzött anyakönyv utolsó két oldala: A Rittbergi Reformáta Anya-Ekklésiában és a hozzá kaptsolt Filiális helyeken házasultak és meghaltak neveinek feljegyzése az MDCCCXXXVIII-dik esztendőn kezdve Gönczi Zolnay Dániel predikátor által. mk.  Második kötet. Ugyancsak Bódis Ferencnek a hirdetőfüzetekből jegyzetelt másolataival egészítettük ki a Tőkés Béla féle annalest. Hermán M. 2016. 297–301.

[23] Elbűvölő, 1905-ben készült leánykori fényképét látni. Lásd Örsi: 2015. 37.

[24] Az önéletrajz 1951. június 17-én készült. Hermán M. 2016. 302–304.

[25] A kezünknél lévő román nyelvű házasságkötési bizonyítvány kivonatát 1948. szeptember 20-án hitelesíti Lugoson Nemes Elemér esperes, továbbá Arday Aladár püspök, aki sajátkezű aláírását mint „episcop ref.” egy kis kerek pecséttel hitelesíti, melynek felirata: „Oficiul Episcopal Reformat Oradea”.

[26] Pataki 2014.

[27] Tőkés 1942. 61–64.

[28] Örsi Julianna hívta fel a figyelmemet a dolgozat lelőhelyére. Mindkét dolgozat kézirata megtalálható a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet Könyvtárában. Leltári számuk: D 132 és D 1145.Ld. Örsi 2016. 271.

[29] Lelőhelye: Kós Károly kézirathagyatéka (EME Kézirattár, Kolozsvár). Világhálón: eda.eme.ro/bitstream/handle/.../Kos%20Karoly%20kezirathagyateka.doc... Megtekintés ideje: 2015. augusztus 22.

[30] Tőkés Elek: A Bega-völgyi magyar népi építkezés, g. 39 f. + 5 rajz.

[31] Sass 1936.

[32] A részleteket lásd: Hermán M. 2016. 307.

[33] Dávid Gyula: 1956 Erdélyben. Politikai elítéltek életrajzi adattára 1956–1965. Polis Könyvkiadó. Erdélyi Múzeum-Egyesület. Kolozsvár, 2006, 409.

[34] Pálfi József 2014: 84, lbj. 145. Vadai Béla perében az egyik vád az volt, hogy 1940-őszén esperesként ő köszöntötte Horthy Miklós kormányzót és a bevonuló magyar honvédeket.

[35] Tőkés Ildikó férje, Papp Levente a Szekuritate 1987. december 8-ai, 79-es számú irattartójában foglaltak szerint „politikai bűnözőnek” számított.

[36] A nagybányai presbitérium a 2004/37 sz. határozatában elutasította Papp Leventéné, Tőkés Ildikó kérését, hogy a család költségén egy emléktáblát helyezzenek el az édesapja emlékére, aki a kommunista rendszer áldozata volt.

[37] Papp Levente leveléből. A címzett: Szaniszló Ferenc, 2012 (Papp Leventéné Tőkés Ildikó)

Hasonló anyagaink

In memoriam Tarr Kálmán (1947-2020)

    „A végtelen jóságú Isten akaratában megnyugodva tudatjuk, hogy Tarr Kálmán református lelkipásztor, a Kálvin Kiadó nyugalmazott igazgatója és a Magyar Bibliatársulat korábbi főtitkára 2020. szeptember 15. napján, életének ...

A megnyert és az elnyert szabadság

2020. november 14-én Szőcs Géza családja, pályatársai, tisztelői és a piliscsabai református gyülekezet végső búcsút vett az életének 68. évében elhunyt Kossuth-díjas erdélyi magyar költőtől, korábbi kulturális államtitkártól, Orbán Viktor kormány...