A közelmúltban jelent meg Magyar Balázs Dávid református teológus, Kálvin-kutató doktori disszertációjának (DRHE, 2016) szerkesztett, átdolgozott és kibővített változata a fenti címmel. A kötet olvasói számára feltárul annak a reformátornak a képe, aki Genf városában az Ige, imádság, valamint az egyházfegyelem segítségével kívánta formába önteni a protestantizmus szellemét és tanításait. Tette mindezt a „szentség városának” megteremtése érdekében, ezért különleges érzékenységgel fordult gyülekezetének mindazon vallásos-erkölcsi problémájához, melyek a Szentírás alapján azonnali és határozott állásfoglalást kívántak. Ezért a genfi reformátor elsősorban az Ige fényében vizsgálta meg a hit és az élet alapvető kérdéseit. A házassági és családi élet problémái már a kora újkorban is megkülönböztetett jelentőséggel bírtak, melyeket a reformátor sohasem merev, törvényeskedő módon vagy éppen éles, bíráló szóval, hanem sokkal inkább a hit és lelkiismeret segítségével kívánt kezelni. Röviden szólva, Kálvin azért lett teológus, hogy a lélek, s az erkölcsi élet pásztora legyen. Nem véletlen, a könyv a reformátor társadalmi etikájának, azon belül pedig a helyes keresztyén házassági és családi életformára való nevelés bemutatására irányul. Fő kérdése, melyre megpróbál választ keresni: milyen tényezők befolyásolták Kálvin helyes házassági és családi életformára való nevelését, s hogy a gyakorlatban miként alkalmazta elgondolásait a reformátor. A kötet Kálvin elgondolásainak történeti, társadalmi, jogi és személyes hátterét (2−4. fej.) megvilágítva érkezik el az Institutióban (5. fej.), konzisztóriumi jegyzőkönyvekben (7. fej.), bibliakommentárokban (8. fej.), igehirdetésekben (9. fej.), valamint a városállam erkölcsi statútumaiban (10. fej.) közzétett házasság- és családetikájának feltárásához, kitekintéssel az abortusz és a homoszexualitás kérdéseire. Ezt követően kísérletet tesz Luther Márton házasságtana főbb alapvetéseinek vizsgálatára (11. fej.), összehasonlítva a két nagy reformátor gondolatainak eltérését és hasonlóságait, végezetül pedig bemutatja Kálvin tanításainak hazai recepcióját a 16. századtól egészen a hatályos egyházi és állami szabályozásig (12. fej.), majd összegző megállapításokat tesz (13. fej.).

A Magyarország kormánya által létrehozott Reformáció Emlékbizottság által támogatott monográfiában „hihetetlen gazdag forrásközlést és feldolgozást találunk Kálvin eddig ismert vagy nehezen hozzáférhető művei tekintetében. A munka a további Kálvin- és reformációkutatás nélkülözhetetlen darabja és nagy segítséget nyújthat a kálvini életmű kritikai értékeléséhez. A szerző kutatásának eredményei és felismerései reménység szerint hasznosíthatóak lesznek a magyar református teológia, a hazai jog- és társadalomtörténet-kutatás számára” (Részlet Dr. habil. Fazakas Sándor, egyetemi tanár, DRHE, ajánlásából).

A kötet kedvezménnyel kapható: www.prosperod.hu-n

A Szerkesztőség