A föltámadás szomorúsága

1919. január 27-én elhunyt Ady Endre. Halála századik évfordulójáról a Petőfi Irodalmi Múzeum (1053 Budapest, Károlyi u. 16.) kiállítással emlékezik – a költő egyik versének címét választva az emlékkiállítás címéül –, amely egy egész éven át, azaz 2020. január 5-ig várja a látogatókat.

A mindössze egyetlen teremből álló emlékkiállítás középpontjában – protestáns szimbólumként – az a csónakos fejfa áll, amelyet a költő öccse, Ady Lajos készíttetett Debrecenben, Zoltay Lajos múzeumigazgató, egykori újságíró társa tervei alapján és Dankó Ferenc véste. Ez a fejfa 1921 és 1930 között jelezte Ady Endre sírját a Fiumei úti temetőben egészen addig, amíg közadakozásból elkészült a ma is látható síremlék.


Fotó: PIM Gál Csaba


A debreceni csónakos fejfa (részlet) jelölte eredetileg Ady sírhelyét

Tematikusan legalább három egységbe rendezhető a kiállított anyag, megjelenik a család gyásza, a hivatalosok reakciója és a temetés, majd az egész nemzetet megmozgató erőfeszítés, a méltó síremlék felállítására. Ady személyes jelenlétét pedig néhány versének kézirata, továbbá Nagyváradon és Budapesten, még életében kiadott, szám szerint 19 kötet jelzi, amelyek tanulmányokat, prózai munkáit és verseit is tartalmazza, valamint itt látható a Vedres Márk készítette halotti maszk.

[[paginate]]

A család gyászát Csinszka, a költő édesanyjához küldött levele vezeti be, hiszen, az „Édes” elhunyt fiát Érmindszenten szerette volna eltemetni, Csinszka viszont megírja neki, hogy „temetéséről a magyar nemzet gondoskodott. Fejedelmi volt, nagy és megérdemelt”.

Bemutatni a nemzet mély megrendülését és szeretetét – ez a törekvés vonul végig a kiállítási anyagon. Az emlékezők halottas ágy melletti forgolódását hamarosan felváltja az erőteljesen érzékelhető nemzeti tisztelet. A Liget szanatórium szobájában még ott fekszik a halott, de jönnek a művészbarátok, Ferenczy Béni rajzon örökíti meg az arcot, Vedres Márk halotti maszkot készít róla, Móricz leírja, milyennek látja pályatársát, Szőnyi Lajos – akinek egész fényképész pályáját az Ady-fotók emelték magasra – megörökíti az utókor számára a halottas ágyon fekvő Adyt. A kormány már ezen a napon a nemzet halottjának nyilvánítja a költőt, és megkezdi az állami temetés előkészítését. Móriczot és Babitsot bízzák meg a díszsírhely kiválasztására, a Nemzeti Sírkertben.

Két nappal később a Nemzeti Múzeum előcsarnokában helyezik ravatalra a testet, ahol az egyházi szertartást Haypál Benő református lelkipásztor végzi, majd a kormány nevében Kunfi Zsigmond közoktatásügyi miniszter mond búcsúbeszédet. Több ezres tömeg kíséri a négylovas gyászkocsit a Fiumei úti temetőbe. Már másnap országos gyűjtést indítanak egy méltó sírkőre, amelyre pályázatot írnak ki. A Szoboralap javára Beck Ö. Fülöp a Nyugat kiadásában Ady-érmét tervez, a befolyó összeg a sírkőállítást támogatja. Végül a 113 pályamunka közül, Csorba Géza szobrászművész siremlékterve nyer, amelynek felavatási ünnepségét 1930 március 23-án tartják. Ezen az ünnepélyen – a korabeli fényképek tanúsága szerint – Ady Endre édesanyja is megjelent már, akit a kemény tél megakadályozott abban, hogy fia temetésén részt vegyen. József Attila, Illyés Gyula és Féja Géza saját verssel emlékeznek Ady Endrére, amelyeket a Vigadóban rendezett ünnepségen – a sírkőavatás napján – mondanak el. Csinszka – addigra már mint Márffy Ödönné – nem vesz részt a sírkőavatáson, sem az azt követő ünnepségen.

Figyelemre méltó elemei az emlékkiállításnak azok a rövid filmek, amelyeket digitalizáltak és megtekintésükkel a látogató még inkább részese lehet az eseményeknek. A még teljesebb Ady-emlékezet megőrzéséért pedig a Petőfi Irodalmi Múzeum, az emlékkiállítás teljes idejére lehetővé teszi a Veres Pálné utcai Ady emléklakás meglátogatását is, ahol Ady Endre élete utolsó két évét töltötte feleségével Boncza Bertával – Csinszkával. Ebben a lakásban sok tárgyi emlék őrződött meg az utókornak, amelyek segítségével nem csupán Ady Endre halála, hanem élete is kézzelfogható közelségbe kerül.

Gimesi Zsuzsa

 

Hasonló anyagaink

Fotókiállítás

Beszélgetés Gyukics Péterrel az „Ég és föld találkozása a korszerű templomépítészetben” c. kiállítása kapcsán Válogatás az 1945 utáni hazai keresztyén templomépítészetből. Gyukics Péter művészi fotóinak kiállítása a Párbeszéd Házá...