Kiállítás a Bibliamúzeumban

„Kezeink munkáját tedd állandóvá”

Radnai Béla magángyűjteményéből válogatott 20. századi magyar mesterművek
(Kiállításmegnyitó)

Immáron több éve, hogy a Bibliamúzeum rendszeres időszaki kiállítást szervez, elsősorban a 20. századi művészek gyűjteményének bemutatására. A mostani kiállítás a korábbi tárlatoktól eltérően a 20. századi kortárs műgyűjtésre, azon belül a korszak egyik legnagyobb műgyűjtőjére, Radnai Béla magángyűjteményére fókuszál. Azon kivételes kollekciót láthatja a közönség, amely a modern magyar képzőművészet legismertebb festőművészeit és szobrászait foglalja magába. Radnai nevéhez kötődik az első budapesti gyors-és gépíró iskola, amely sikerének köszönhetően további lehetőséget nyújtott számára, hogy új szenvedélye, a műgyűjtés felé forduljon, és annak áldozzon.

Egy művészeti magángyűjtemény mindig szubjektív ízlésvilágról árulkodik. A gyűjteményben a mű egyszerre jelenti a gyűjtő által kiválasztott legkedvesebb művet, és azt a tükörképet, amely egy adott korszak világnézetéről, társadalmáról és esztétikai ízléséről beszél. De mi jellemezte valójában a korszak műgyűjtését? Miként született meg Radnai Béla magángyűjteménye a két világháború közötti időszakban?

Az 1920-1930-as években különböző művészeti társaságok alakultak, amelyek többnyire kávéházakban, de előfordult, hogy egy-egy műgyűjtő lakásán találkoztak. Ezen összejövetelek résztvevői művészek, műkritikusok és műgyűjtők voltak. Közéjük tartozott az egykori műgyűjtő, Radnai Béla is. Gyűjteményének forrását a korszak egyik legjelentősebb csoportosulása, a Gresham-asztaltársaság művészei jelentették. Rendszeres összejöveteleiket a Gresham-palotában tartották.  A társaság tagja és a Radnai gyűjteményben is megtalálható művészek között szerepelt: Egry József, Szőnyi István, Derkovits Gyula, Barcsay Jenő, Bernáth Aurél, Rippl-Rónai József, Mednyánszky László, Borsos Miklós, Medgyessy Ferenc. A társaság tagjai baráti kapcsolatot ápoltak a művészekkel. A személyes kapcsolati tőke része volt annak a gyűjtési folyamatnak, amelyben a kortárs műalkotások megjelenése egyre hangsúlyosabbá vált. Ahhoz, hogy a műalkotások a kiállítótermekben helyet kapjanak és a művészek a kultúrpolitikában elfogadottá váljanak, nélkülözhetetlen volt a mecénás szerepe és annak üzleti érzéke. Így tudott minél szélesebb körben a művészek hírvivője lenni, bekerülni abba a mindenki számára lehetőséget rejtő körbe, amely sokszor anyagi és inspirációs forrást is jelentett a művészek számára. Természetesen a műgyűjtőnek is fontos volt, hogy milyen vásárlás vagy csere útján tudta a kívánt műalkotást megszerezni. Egyértelműen megállapítható, hogy a művek önmagukban nehezebben találták volna meg helyüket a kortárs művészeti palettán a mecénások hozzájárulása nélkül.

A Gresham-társaság egyik vezető műgyűjtőjének, Oltványi-Ártinger Imrének 50. születésnapjára a kör tagjai egy meglepetés tablófotóval készültek. Radnai Béla kalapos portréja úgy jelenik meg a tablón, mint aki most érkezett éppen az összejövetelre, beköszön, és már távozik is. A kép azt a benyomást tükrözi, hogy Radnai a maga útját járja, része a társaságnak a rendszeres összejöveteleknek, de azért a kellő távolságot mindig tartja. Ezt a gyűjtőtársak visszaemlékezései is megerősítettek. Szívesebben látogatta a művészek műtermeit, ahol azonnal lehetősége volt egy-egy műalkotás megvásárlására. Ennek kapcsán így fogalmazott Radnai: „ A lényeg az volt, hogy friss művekhez jussak, olyan kollekcióhoz, amely még nincs gyűjtők által kiválogatva. Sokszor félig készen kellett egy művet megvenni, hogy az ember megelőzzön más gyűjtőket.” Az idézett sorok is jól tükrözik, hogy a személyes műtárgyvásárlással is sokszor igyekeznie kellett, hogy a legjobb képekből tudjon válogatni.

[[paginate]]

Radnai számára a műgyűjtés kezdetben lakása falainak díszítésében merült ki, csak később vált tudatos, koncepciózus műgyűjtővé, amikor már gyűjtői szemmel válogatta a megvásárolni kívánt műveket. Idővel ő maga is összejöveteleket szervezett baráti társasága számára Cimbalom utcai lakásán, ahol kortárs művészek, írók és költők tettek látogatást. A gyűjtemény törzsét talán nem túlzás azt mondani, hogy Egry József és Derkovits Gyula művészete jelentette. Őket egészítette ki Szőnyi István, Barcsay Jenő, Bernáth Aurél művei, utóbbi művész habár kevés képpel szerepel a gyűjteményben, azok az életműben elfoglalt helyük miatt igen jelentősek. Egry József művészetének érett korszakát lefedi a gyűjteményben megtalálható képek sora, akinek festészeti inspirációja a balatoni táj. A kiállításon megjelenő Egry képek csoportját szemlélve megismerhetjük azokat a jellegzetes motívumokat, amelyek a festő művészetét jellemezték: a badacsonyi hegy oly jellegzetes formája, a horizont végtelennek tűnő vonala, a fényviszonyok állandó váltakozása, felesége, Juliska alakja, az izzó nap melege és talán némi elszigeteltség, magány érzete is érzékelhető a festmények láttán.

A gyűjteményben található szobrászok tekintetében Medgyessy Ferenc alkotásai iránt érdeklődött Radnai a leginkább, akivel később szoros barátságba került. Kapcsolatukat megalapozta Radnai első világháborúban átélt emléke, amikor a szobrász testvére, dr. Medgyessy Gábor katonaorvos a tűzvonalban szerzett súlyos sérülésből mentette meg életét. Később a műgyűjtő igyekezett minden jelentős kisplasztikát Medgyessytől megvásárolni.

Radnai Béla életében a megismert és megszerzett műélvezet, műpártolás csaknem végigkísérte az életét. Nem csupán passzió volt ez számára, de az életének egy meghatározó eleme. Ami jelentőségét tovább növeli, hogy mindez nemcsak egy öncélú dolog volt, hanem másokért, a közösségért tett erőfeszítés is.

Bán Boróka

A kiállítás 2018. október 13-ig látogatható a Bibliamúzeumban (1092 Budapest, Ráday u. 28.). Nyitvatartás: H-P:10.00-18.00, Szo:10.00-17.00

 

 

Hasonló anyagaink

Életműkiállítás a Pesti Vigadóban

A gyermeki lélek szeme. Berki Viola festőművész (1932-2001) életműkiállítása a Pesti Vigadó kiállítótermében 2018. március 28 – május 20. 

Ravasz László időszerű

A Ráday Múzeum 2018. februárban nyitotta meg azt a vándorkiállítást, amely 21 darab roll-up technikával készült lapon mutatja be Ravasz László püspök életét és munkásságát.

Írottas zsoltárok

Keresztes Dóra grafikusművész „Psalmus Graphicus” című kiállításáról Békési Sándor tanulmánya.