Sebestény-Jáger Orsolya verse

Isten gyermekei

 

…és tudom

majd mind

belehullunk végül egy fényekkel átszőtt új időbe.

És nincsen tovább –, ez már egy másik dimenzió.  

A szűrő,

akár egy

kifeszített

 háló, és 

rajta, mint

törés a

kereszt

a rés:

 az Ajtó

Hasonló anyagaink

Rozi, a jácint

Konfirmáltunk. Bifláztuk szorgalmasan a Heidelbergi Kátét, de csak egyik szemünkkel néztük a betűket, a másik szemünkkel a leánykák arcát lestük. Szerelmesek voltunk, mint a vadgalambok. Legalábbis...