„Ismét halottunk van, tekintetes akadémia” – kezdte emlékbeszédét az 1825-ben, tehát 200 évvel ezelőtt alapított Magyar Tudományos Akadémián 1875. április 25-én az egykori tanítvány és kolléga, Galgóczy Károly (1823–1916),[1] majd így folytatta: „Szigethi Warga János nagy-kőrösi főgymnáziumi tanár, a nevelésügy ősz bajnoka s akadémiánk levelező tagja gyász emlékét ünnepeljük, kit a halál e folyó év január 10-kén ragadott ki közülünk.”[2]

Kereken, napra pontosan 150 évvel ezelőtt hunyt el a 221 éve, 1804. január 8-án született Szigeti Warga János.[3] Az ókorban, a bibliai időkben úgy tartották, hogy a különleges, jelentős küldetéssel bíró emberek születésnapjukon múlnak ki e világból, halnak meg, így különösen és különlegesen teljes életet élnek. Bizonyosan elmondhatjuk ezt Szigeti Warga Jánosról is.

^{Rusz Károly metszete, 1875}

[[paginate]]

„Nekem a boldogult egykor tanárom, később a tanárságban hivataltársam volt. Kettős okom van tehát emlékének megülésére. De a tekintetes akadémiának is közönségesnél nagyobb oka van erre. A hatáskör fontosságán kívül, melyben a boldogult hosszú évek során át igen terjedt irodalmi es gyakorlati működést fejtett ki, különösen azon sajátlagos körülmény szolgáltatja ezt, hogy ő akadémiánk legrégibb tagjainak egyike volt; mert meg 1835. september 14-ikén választatván taggá, a 40ik evet töltötte tagjaink sorában s társulatunk első korából az utolsó 12 apostol száma épen vele csonkult meg.”[4]

Szigeti Warga János indulása és pályája tipikus református/protestáns értelmiségi „karrierút”. A művelődést és a műveltséget, jártasságot mindenkor fontosnak tartó protestantizmus széles körű tehetséggondozó, nevelő tevékenysége az iskolák által igyekezett mindenkinek hozzáférést, hozzájutást, kulcsot adni nemzeti és egyetemes (európai) kultúránkhoz. Szigeti Warga János útja a kovácsvágási falusi iskolából a nagymúltú sárospataki kollégiumba vezetett, ahol a kor szokása szerint a tanulás és az egyre magasabb tanulmányokkal párhuzamosan maga is korán tanítani kezdett, 1828–1829-ben magántanító volt Eperjesen, majd a következő tanévtől visszatért Sárospatakra. Szerteágazó érdeklődés és nyitottság jellemezte a bölcselet, a jog, a teológia és a természettudományok iránt.[5]

Szintén a kor gyakorlata szerint külföldi tanulmányútra (peregrináció) indult Németországba, a berlini egyetemre, ahol a természettudományok és a matematika („természettan és mathesis”) mellett neveléstant, pedagógiát, filozófiát hallgatott. A nevelés és az oktatás ügye („pedagógusképzés”) iránt különösen érdeklődött, több „képezdét” (képzőt) látogatott meg tapasztalatszerzés érdekében.[6]

[[paginate]]

1833 tavaszán hívták meg rendes tanárnak a „physica és a mathesis” tanárának a nagykőrösi református iskolába, majd 1833 novemberében tért haza Hegel lábaitól Nagykőrösre, ahol 41 éven keresztül hűen szolgálta a helyi közösséget, a református és a magyar iskolaügyet, művelődést.[7] Fáradhatatlanul arra törekedett és azért dolgozott, hogy a kor követelményeinek megfelelően fejlődjön, gyarapodjon a nagykőrösi kőrisfa és a református, valamint a magyar iskolaügy, nevelésügy.

Szigeti Warga az anyanyelv művelése és fejlesztése iránt már pataki diák korában érdeklődést mutatott. Barátjával, Szemere Bertalannal együtt meglapította a „sárospataki nyelvmivelő társulatot”. A társulat Parthenon című folyóiratában kezdte meg irodalmi tevékenységének publikálását.[8]

A nyelvújítás zavarba ejtően bátor támogatója, székfoglaló beszéde „erős felütés” volt a pályához, ahogyan Galgóczy fogalmaz: „bár a külsőleg deli termetű, ritka szép alakú és igen ildomos miveltségü ifju tudós egyébként átalános kedvességet nyert: fellépő beszédével sok rokonszenvet visszaszoritott magától.”[9]

Szigeti Warga János az első időktől hangsúlyt fektetett rá, hogy tanítványai tárgyi felkészültségük mellett „nevelés- és oktatástanban” (pedagógiában), különösen a módszertanban is járatosak legyenek.[10] „Nagykőrösi működése idején megbízták az elemi osztályok felügyeletével. Ezekben az iskola legjobb felsőbb tanulmányokat folytató diákjai tanítottak, ám a legcsekélyebb módszertani előképzettség nélkül. Ezért 1833-tól 1853-ig Szigeti Warga János nevelés- és oktatástant adott elő a harmadéves bölcsészeknek.”[11] Fontosnak tartotta a magyar nyelven történő oktatást, amely hamarosan az oktatás hivatalos nyelvévé lett Magyarországon.

[[paginate]]

A négy magyarországi egyházkerület közül csak egynek, a dunamellékinek nem volt olyan kollégiuma, főiskolája, mint Sárospatak, Debrecen és Pápa. A hosszú vívódás után a pesti teológia, a kecskeméti jogakadémia és a nagykőrösi tanítóképezde lett a dunamelléki egyházkerület „hármas főiskolája”.[12]

A tanítóképezde 1839-es indulásától egészen haláláig Szigeti Warga János mély nyomot hagyott intézményünkön. 1853-ig Szigeti Warga János „mint főgymnasiumi tanár” „vezérlő igazgatója” működött.[13] Ezért is ért az a megtiszteltetés, hogy kései utódként, a jogutód intézmény jelen idők szerinti vezetőjeként, dékánjaként tiszteletreméltó hivatali elődöm sírjánál, majdnem 175 évvel fiatalabb utódjaként emlékezhetem.

„Intézetünk atyja, Nagykőrös tanítómestere Szigeti Warga János. Jelentősége csak a Hányoki Losonczy Istvánéval[14] mérhető össze.”[15] Amikor később a sárospataki kollégium meghívta tanárának, „már testestől-lelkestől nagykőrösi tanárnak tudja magát. Sárospatak nevelte és ápolta, de a kőrösi iskola emberré képezte és táplálta, tisztességes fizetéssel ellátta, őt bizonyos vagyonhoz segítette. […] Egész életét Nagykőrös iskolaügyének szentelte.”[16]

[[paginate]]

A nevelésügy teljes egészére figyelemmel volt. Működése alatt nyílt meg a városban az első kisdedóvó, valamint gondját viselte az alapfokú oktatásnak is. Szakcikkeket, elméleti, neveléstudományi könyveket, oktatás segítő szakmódszertani kiadványokat és tankönyveket írt.[17] Szigeti Warga „elévülhetetlen érdemeket szerezvén magának nemcsak iskolánk, egyházunk és városi közügyeink fejlesztése tekintetében, hanem a ref. felekezet tanügyeinek magasabb színvonalra emelése, sőt a hazai tudományos irodalom terjesztésének mezején is. Negyvenegy évi, fáradságot nem ismerő munkálkodásával termékenyítette a tankönyv-irodalmat, fejlesztette a népnevelést s ezen intézeteket. […] Előre látásának, nagy befolyásának s magasra törő szellemének, ugyancsak alkotó erejének egyik legfényesebb s maradandóbb vívmánya az évtizedekkel ezelőtt felállított mezőgazdasági s mesterképző intézet romjain fennálló tanítóképezdénk.”[18]

1835-től akadémia tagja, így egyike a korszakban az akadémia Nagykőrösön tanító tagjainak.[19]

Galgóczy Károly így összegezte Szigeti Warga János életművét: „Ily szempontból tekintve a dolgot, az agg tudós sírjánál is azon elismeréssel lehet és kell nékie adóznunk, hogy ő a sok közül is bármely tudományágban, a mikor kezdeményezett, igyekezett mindig kellőleg szinvonalára emelkedni azon kornak, azután pedig soha sem maradt veszteg, hanem igyekezett mindig a korral haladni s fogékony volt a tudomány új vivmányai iránt. Ezt bizonyítják különféle munkáinak ujitott kiadásai.”[20]

[[paginate]]

Egykor és most szintén emlékezünk személyes hangon is: „Mint tanár a munkagyőzés s kitartó szorgalom jelképe volt ő. Méltányos igényeiben, ildomos és okszerün kiméletes bánásmodorában. Majd félszázadon keresztül, csaknem két emberöltő kor volt neki tanitványa. Tanitványainak nem csupán szigoru oktatójuk s felügyelőjük volt, hanem jószivü atyjuk, bizalmas barátjuk, tanácsadójuk, szükségben segitőjük és gyámoluk. Már legelső fellépésekor nagyon megnyerte tanitványai rokonszenvét azon igyekezettel, melylyel az iskolai ódon fegyelmi szabályokat, az előhaladott korszellemhez idomitni törekedett ; nemcsak ben a kőrösi iskola körében, hanem a sajtó utján is tárgyalván ez ügyet. […] Emberszerető jó szivlnek sok tanitványa közvetlen is érezte melegét. Sok szegény tanuló talált nála szorult helyzetében anyagi segitséget és vigasztalást.”[21]

Emberi vonásai közé tartozott a vallásosság, erkölcsiség, józan takarékosság, különösen kedvelte, hogy a vasár- és ünnepnapi istentiszteleteken megnyugvást találhatott lelkének. Az istentiszteleteket buzgón látogatta. „Kiváltkép gyönyörködött a templomi zenében és énekben.”[22] 1874-ben meggyengült egészsége miatt visszavonult, 1875. január 10-én „életének 72-ik évében, fájdalom nélkül szenderült át a jobb életre, gyászoló özvegyet és hat mind nagy korra felnevelt gyermeket hagyván hátra.”[23]

Gyászlobogók lengtek az intézményeket, 1875. január 12-én délután fél 2-kor került sor a temetésre. A koporsót a református templomba vitték, ahol a kor híres prédikátora, Nagykőrös híres lelkipásztora, egyházkerületi főjegyző, Filó Lajos (1828–1905)[24] a 2Kir 23,17 alapján A tanító mint Isten embere címmel prédikált.[25] „Ő valóban Isten embere volt!”[26]

[[paginate]]

Filó Lajos így fogalmazott gyászprédikációjában Szigeti Warga János életművével kapcsolatban: „Ő új életet öntött minjárt ez előtt 42 évvel idejövetelével intézetünkbe és azt keblének végső dobbanásáig, mondhatni folyvást szívvérével táplálta. Úgy a felsőbb, mint az alsóbb iskolai nevelés terén addig egészen szokatlan mozgalmat, ébredést, tevékenységet idézett elő. Az ő élete úgy lyceumunknak, mint képezdénknek és elemi iskoláinknak utóbbi 41 éves történetével, fejlődésével és emelkedésével összeforrva van. S ez bár egy néma, de sokat jelentő bizonyság az ő munkásságának eredményéről. […] Gyászoló szerelmesek, bánatos özvegy, ki az üdvözültben 39 évig volt hű és boldogi házastársadat, szívednek felét veszted el, – ti is kesergő gyermekei: János, Bence, Fáni, László, Máris és Gerson, kik az üdvözültben felejthetetlen jó atyátoktól váltok meg […].”[27]

Váczy Ferenc (1884–1959), a tanítóképző későbbi legendás igazgatója ekként emlékezett az előd, Szigeti Warga János személyére és munkásságára halála 50. évfordulóján, 1925-ben: „Bizonnyal Isten embere volt ő s Istennek lelke lakozott őbenne, ki rendeltetéséhez híven bőséggel vitte bele lelkének kincseit abba a munkába, amelynek szolgálatára elküldetett. Lelke ős magyar lélek egy darabja; ott él Apácai Csere Jánosban, de ugyanakkor ott lángol gr. Széchenyi Istvánban is. Csak egyetlen célt ismer s ez a magyar nemzeti műveltség előbbvitele. A magyar nemzeti öntudatot szunnyadó állapotából Nagykőrösön ő keltette életre s ugyancsak ő volt az, aki a magyar kultúra szolgálatában szerzett ősi érdemeit gyarapította egy kulturintézmény, a tanítóképző megteremtésével. […] Röviden: a reformkorszaknak az isteni gondviseléstől Nagykőrösre vetített fénysugara volt ő.”[28]

Halála 150. évfordulóján Szigeti Warga János sírjánál fejet hajtunk mi, kovácsvágásiak és nagykőrösiek, a késői utókor képviselői. Szigeti Warga János szellemi és lelki öröksége legyen áldott, őrizzük kegyelettel emlékét!

Pap Ferenc