Történelmi gyökereink

A Magyarországi Református Egyház és a hazai cigányság kapcsolata, tulajdonképpen egyidős egyházunkkal. Elegendő, ha csak a Debreceni Zsinatra gondolunk, ahol már külön kitérnek a cigány gyermekek megkeresztelésének kérdéseire is.[1] Mint ahogyan azt gondolom, joggal lehetünk büszkék arra is, hogy a jelen tudásunk szerinti, első, bizonyítottan cigány származású értelmiségi ember is magyar volt, méghozzá református lelkész.[2] S bár számtalan hasonló példát is hozhatnánk, álljon itt egy, a Ravasz László életéről kiadott, 1921-ben megjelent kis füzetből vett idézet: „Kimagasló első fiú volt az elemiben, s mint rendkívüliség álljon itt, hogy az utána következő második tanuló egy czigány fiú volt, noha a czigányok tudvalevőleg irtóznak a betűtől.”[3] Az ezt megelőző évszázadok, és az ezt követő bő egy évszázad kettősségének, minden dilemmájának, szakmai kihívásainak legkülönbözőbb árnyalatait tárja elénk ez az idézet. Egyrészről azt a tényt, hogy a református oktatásban mindig is fontos szerepet töltött be a cigány fiatalok tanítása, másrészt azt is megmutatja, hogy mindez akkor sem volt magától értetődő, és ma sem az. Hiszen a meglehetősen komplex társadalmi kérdésfelvetésekre a cigányság, a fiatalok oktatása, egyáltalában a cigánymisszió kapcsán szükséges a megfelelő szakmai és lelki, szellemi háttér megteremtése is. Ezért is jöhetett létre a Keresztyén Roma Szakkollégiumi Hálózat hazánkban, 2011-ben.

[[paginate]]

Bibliaórák és lelki nevelés a Roma Szakkollégiumokban

A 14 évvel ezelőtt létrehozott szakkollégiumi rendszer református részről a Wáli István Református Cigány Szakkollégiummal indult Debrecenben, majd később bővült a Reforom, Budapesti Református Cigány Szakkollégiummal.[4] Az intézmények nemcsak kollégiumi férőhelyet biztosítanak a hallgatók számára, hanem saját oktatási programjuk van, ahol történelmi, romológiai, nyelvi kurzusokon szükséges a fiataloknak részt venniük. Nyugodtan kimondhatjuk, hogy az elmúlt években nagyon sok olyan fiatal szerezhetett diplomát, és tanulhatott, illetve tanulhat a felsőoktatásban, akiknek erre önerőből nem lehetett volna lehetőségük, hiszen az intézmény, és ösztöndíj rendszerünk ebben mind segítséget nyújt. Mindemellett természetesen segítjük a hallgatókat mentorálásban, és ami a lelkipásztori feladatokat illeti, bibliaórákon, személyes beszélgetésekben, pásztori és testvéri útmutatásban igyekszünk Krisztus felé vezetni a fiatalokat. A hallgatói létszám minden tanévben harminc fő körül mozog intézményenként, méghozzá az ország különböző részeiből, különböző szocio-kulturális háttérből érkező diákokkal. A bibliaórákat tekintve havonta egy bibliaórán kötelező részt vennie mindenkinek a Reforomban, és ezen a ponton szeretném az egyik nagy, Isten előtt való hálaadásunkat megemlíteni. A hallgatók többsége ugyanis a hónap összes bibliaóráján részt vesz amennyiben megteheti, és rendkívül őszinte beszélgetések alakulnak ki a kedd estéken. A tanév minden bibliaórája, annak tematikája előre megtervezett, a speciális kontextushoz igazított. Hiszen a szakkollégiumi bibliaóra szinte teljesen leképezi a jelenkor Kárpát-medencei keresztyénségét annak minden egyházszociológiai vonatkozásában. Római katolikusok, protestánsok, neo-protestánsok és felekezethez nem tartozók is vannak közöttünk. Külön öröm számunkra, hogy mindez nem okoz fennakadásokat, sőt a hallgatók különböző kérdései, érdeklődési köre csak meggazdagítja a bibliaórákat. Hiszen nemcsak szociológiai értelemben sokszínű közösség a Roma Szakkollégium, hanem tanulmányi és érdeklődési kör alapján is, hiszen egészen más jellegű kérdései vannak például egy szociális munkás szakra járó hallgatónak, mint egy mérnöki stúdiumokat folytatónak.

[[paginate]]

Lelkipásztorként külön öröm, hogy vannak kérdések, méghozzá sok kérdése van a fiataljainknak: etikai, biblica-teológiai, történelmi, romológiai. Ám valami közös ezekben a kérdésekben. Méghozzá az, hogy mind arra a Krisztus által adott szeretetre irányulnak, amelyről minden bibliaóra szól. Minden alkalommal arra törekszünk, hogy rámutassunk arra: minden tudományos felkészültség, igetanulmány mellett a legfontosabb dolog az, hogy ezek az igeszakaszok személyes üzenettel rendelkeznek, amely az embert megszólítja, és teljes egzisztenciális valójában igénybe veszi, irányba állítja, utat mutat, tanácsot ad. S ennek rendkívül erős megtartó ereje van, különösen akkor, ha figyelembe vesszük a hallgatóink speciális élethelyzetét. Nehéz helyzetből, a saját közösségéből elkerülni a nagyvárosba, úgy, hogy a felsőoktatási intézményekben is helyt kell állni, nem könnyű. Ebben igyekszik a szakkollégium teljes szakmai stábja, vezetősége segíteni az ifjúságot. Mentori beszélgetések, konkrét szakmai segítség, kulturális alkalmakon való részvétel, önkéntes és műhelymunkák mind abban segítik a fiatalokat, hogy megtalálják a helyüket ebben a számukra sok kihívást jelentő új helyzetben, megtalálva a helyüket nemcsak szakmai értelemben, hanem a magyar társadalomban is. A sokszor sérült, töredékes voltunkban, amely generációról-generációra öröklődik – különösen igaz ez a roma fiatalok egy részének körében –, különösen nagy erővel hat annak az Istennek a hirdetése, aki mindezeket képes begyógyítani, helyreállítani, hogy aztán mi is bekötözhessük mások sebeit. Az egyik legszebb, ám mégis, egyben legnehezebb lelkipásztori feladatunk közé tartozik mindennek nemcsak a hirdetése, hanem megélése a fiatalok között és a fiatalokkal együtt. Hiszen mekkora áldás az, hogy a fent említett töredékességünket Isten olyan formában is gyógyítja, hogy mi, első generációs szakkollégisták lehetünk bizonyságtévők a jelen generáció diáksága számára, mint szakkollégista a szakkollégistáknak! A helyes identitás ugyanis, amely a töredékesből összeáll mindenképpen Istenben gyökerező, Krisztusra figyelő identitás kell, hogy legyen. Csak ebben a nagyon személyes kapcsolatban érthetjük meg igazán a cigányságunkat, magyarságunkat, keresztyénségünket, egymásrautaltságunkat.[5]

[[paginate]]

A roma szakkollégisták egyházi szerepvállalása

A hallgatóink pedig meghallják és megértik ezt az üzenetet, és nem tartják meg maguknak, hanem mint só és világosság jelen vannak a hasonló sorsú gyerekek közötti szolgálatban is. Rendszeres kapcsolatot ápolunk a közoktatásban tevékenykedő tanodákkal, évente több alkalommal fogadjuk az általános iskolás gyermekeket, akikkel közös áhítaton veszünk részt, s bemutatjuk számukra az intézményt a hallgatók élménybeszámolóin keresztül, elsőkézből. Ezen túl természetesen lehetőségük van a gyermekeknek informális beszélgetésekre is a hallgatóinkkal. A szakkollégiumi rendszer aktívan bekapcsolódik a közegyház, pontosabban az RSZ Országos Református Cigánymisszió és Testvéri Szolgálat életébe is. Az országos cigánymissziós találkozókon, imanapokon önkéntes segítséget vállalnak diákjaink, segítve egy-egy ilyen többszáz résztvevős rendezvény szervezését és lebonyolítását. A szintén az Országos Cigánymisszió által szervezett Aranyhíd Kárpát-medencei versmondó versenyen bemondóként, zsűriként, segítőként vesz részt az ifjúság. Ne feledkezzünk meg a gyülekezetekben, táborokban résztvevő, hűséges segítő szakkollégistákról sem, akik csendes alázattal teszik a kötelességüket az adott közösségekben. Idén a Csillagponton is képviseltette magát a Szakkollégium, egy kerekasztalbeszélgetés keretein belül beszéltek a szakkollégista lét örömeiről, áldásairól, egyáltalában az életükről. Az egymásrautaltság, és a Krisztusban nyert új identitás megnyilvánulása volt érezhető ezen a délutánon, amely nagyban illeszkedik az Ijfúsági Szolgálat évéhez, illetve e tematikus lapszámhoz is. Hiszen azt tapasztalhattuk meg egyházunk legnagyobb, dedikáltan az ifjúság számára életre hívott rendezvényén, hogy a jelenlévő roma és nem-roma fiatalok egy platformon voltak. Nem mesterségesen létrehozott módon, hanem a valódin, amely az Örök Állandón nyugszik. Hiszem, hisszük, hogy ezt a lelkiséget viszik haza szerte a gyülekezeteinkbe, oktatási intézményeinkbe. Sónak és világosságnak lenni ugyanis a legtöbbször a csendes, alázatos követést jelenti. S valóban, amennyiben egyetlen fiatalnak a szívében is történt változás a cigányságról való gondolkodásával kapcsolatban, és ha ő ezt a lelkületet viszi haza a saját közösségébe, akkor már célt ért szolgálatunk.

[[paginate]]

Konklúziók

Tizenötödik tanévét kezdheti meg Isten kegyelméből a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat. Az elmúlt tizenöt évet belülről élhettem végig, először mint diák, később mint a szakkollégiumba visszatérő lelkész. Az elmúlt másfél évtized alatt a szakkollégiumokban tanuló diákok közül több mint hétszázan szereztünk diplomát, húszan doktori fokozatot is. Mindezek azonban csak számok, nem képesek arra, hogy megmutassák a megváltozott életeket és sorsokat. Bizonyságtételként, és megerősítésképpen álljon itt az, amit személyes felismerésként megéltem. Idén augusztusban ugyanis a felvételi elbeszélgetés során, ahogyan figyeltem és hallgattam a fiatalokat, arra a következtetésre jutottam, hogy a mögöttünk hagyott évek, a kitartó és hűséges szolgálat eredményeképpen egy fiatal előtt sokkal kikövezettebb út áll, mint amilyen előttünk állt, és milyen jó, hogy ez így van! Ugyanakkor közel sem vagyunk még a szolgálatunk beteljesedéséhez, nagyon sok feladat áll még előttünk, mint az Egyház teljes közössége előtt!

Ennek kapcsán szeretnék emlékeztetni az Isten országáról szóló, Jézus Krisztus által adott tanításról a Mt 13, 31-32-ben. Az Isten országának működése sem látványos nagyon sokáig, ám az mindenképpen elvégzi munkáját egy ember életében, sőt, a családja,és a környezet életében is. A szakkollégisták lelki nevelése is hasonló folyamat, amely ugyan nem látványos nagyon sokáig, ám mégis erőteljes hatással van a teljes egyházi közösségünkre, ezáltal pedig a teljes társadalomra nézve is. Hiszen a cigány szakkollégisták azok, akik jelen vannak a felsőoktatásban, ők lesznek azok, akik jelen lesznek a munkahelyeken, egészségügyi és oktatási intézményekben, kutatóintézetekben, és a legjobb reménység szerint gyülekezeteinkben is. S e kérdéskör a teljes Magyarországi Református Egyház saját kérdése is. Hiszen a teljes egyházi közösségünk számára megfontolandó gondolat az, hogy a roma szakkollégisták életútja, a roma értelmiség a gyülekezetekben kezdődik. Mi vagyunk a felelősek azért, hogy a hátrányos helyzetű, ám tehetséges gyermekeinket a lehető legjobban a Krisztus szerető ölelésébe, a gyülekezet közösségébe hívjuk. Istennek hála, ma már rengeteg lehetőség van egy nehéz körülmények között élő, ám tehetséges fiatalnak segítő kezet nyújtani egyházunkon belül is. Gyakorlatilag egészen kicsi kortól az egyetemig kiépített intézményrendszer áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy segítsük fiataljainkat. Ennek a legfőbb bázisa viszont a gyülekezeteink kell, hogy legyenek, amelyek a baba-mama köröktől kiindulva, a hittanórákon és ifjúsági órákon át vezetik őket Krisztushoz. Imádkozzunk kitartóan a teljes egyházi közösségünkben: Isten adjon mindig megújuló, kitartó és szolgáló szeretetet a szívünkbe, hogy gyülekezeteink megerősödjenek a cigánymisszió Isten által ránk bízott szolgálatában.

Balogh Róbert

[[paginate]]

FELHASZNÁLT IRODALOM:

Andriolo, K.: A Structural Analysis of Genealogy and World View in the Old Testament in American Anthropologist, (New Series, Vol. 75, No. 5., 1973), pp. 1657-1669.

Dr. Ravasz László Püspök Életrajza – Arcképpel, (A Bethlen Gábor Irod. és Nyomdai Részv. -Társ. Kiadása, Budapest, 1921)

Landauer, Attila: A Kárpát-medencei cigányság és a keresztyén egyházak kapcsolatának forrásai (1567–1953), (Károli Gáspár Református Egyetem - L’Harmattan, Budapest, 2016).