– Miért indított podcastot az alapvetően szövegekkel dolgozó Bibliatársulat?

– Az Élő Ige évéhez kapcsolódva szerettünk volna kedvet csinálni a bibliaolvasáshoz az egyházhoz nem, vagy csak lazán tartozó emberek számára. Ezért arra gondoltunk, hogy szakértőkkel körbejárunk azon legfontosabb fogalmak – például bálvány, hit, feltámadás, imádság, felebarát, szeretet – közül tizenkettőt, melyek nélkül a Szentírást nehéz jól érteni.

[[paginate]]

– Ökumenikus szervezetként hogyan tudtak a református egyház 2024-es tematikus kezdeményezése mellé állni?

– Tizenkét tagegyházunk van, programjainkkal igyekszünk sokféle felekezetet megszólítani, a reformátustól az ortodoxokig, de a tematikus évhez igazodva ezúttal jobbára református vendégeket hívtunk, például Steinbach József és Fekete Károly püspököt, Karasszon István teológiai professzort vagy Tóth Sára publicistát, a Károli Gáspár Református Egyetem docensét. A felvételeknek pedig a Károli Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszéke ad helyet.

– Azért nem csak reformátusokkal beszélgettek, a hitről például Gáncs Péter nyugalmazott evangélikus püspököt kérdezték.

– Természetesen minden egyes témához próbáltunk olyan embert felkérni, akiknek az a szakterületéhez tartozik. Például Varga Gyöngyi evangélikus lelkész több könyvet is írt az áldásról, a harmadik parancsolatról, a nyugalom napjának megszenteléséről pedig Kustár Zoltánt, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Ószövetségi Tanszékének vezetőjét kérdeztük.

– Miért fontos ezeket a kulcsfogalmakat elmagyarázni?

– Az Igenlővel az a célunk, hogy a tágabb környezetünkhöz is szóljunk, ne csak a naponta Bibliát olvasókhoz. A Szentírás nagyon gazdag, tulajdonképpen könyvtárnyi irodalom, melynek sok periférikus része, de számos központi gondolata is van. Ezek „bejárati ajtók” a Bibliába. Többnyire olyan fogalmak, melyeknek a Biblián kívül is van létjogosultságuk: kicsoda a testvérem, mi is az áldás, mit jelent a boldogság? Azt gondoltuk, ha körbejárjuk őket, akkor talán kedvet kap valaki, hogy ezek mentén kezdje el olvasni Isten Igéjét. Próbálunk oldottabban, fesztelenebbül beszélgetni róluk, még ha ez nem is mindig sikerült úgy, ahogy szerettük volna.

[[paginate]]

– Mennyiben a szöveggel dolgozik a Bibliatársulat, és mennyiben az Élő Igével?

– Jézus Krisztus a nagybetűs, a testté lett Ige. Élő Ige alatt leginkább őt értem, illetve azt, amikor a halott betű megelevenedik számunkra, mert a Szentlélek megvilágosítja, amit a Bibliában olvasunk vagy a szószékről hallunk. Ez vagy az egyéni bibliaolvasásban, vagy a gyülekezeti közösségben történik meg az emberrel. A Bibliatársulat küldetése megágyazni ennek: elérhetővé, megközelíthetővé tenni a Szentírást. Ahogy a világnak egyre nagyobb részén elérhető, egyre inkább az a kérdés, hogyan tegyük az embereket érdekeltté az olvasásában. Biztatjuk az embereket, hogy olvassák a Bibliát, olyan kiadványokat vagy programokat készítünk, melyek segítenek ebben.

– Bő tíz évvel a teljes Ó- és Újszövetség újrafordítása, a 2014-es revideált új fordítás megjelenése után mivel foglalkozik a Bibliatársulat?

– Most például kétfajta bibliafordítást is készítünk: az egyik a jelnyelvi, a másik pedig az ökumenikus. Előbbiben a baptista egyház a fő partnerünk, amelyben több siket gyülekezet is működik, siket lelkészek szolgálatával. Márk evangéliuma és az Apostolok cselekedetei jelnyelvi változata már elkészült, most azon dolgozunk, hogy az ezekben nem szereplő, de fontos újszövetségi szakaszokat – példázatokat, tanításokat, ünnepekhez kötődő történeteket – is lefordítsuk. Az ökumenikus fordítást – ahogy a podcastot is – olyanoknak készítjük, akik nem beágyazott gyülekezeti tagok. Ha elkészülnek az első próbafordítások, azokat szeretnék az egyházi sajtóban megjelentetni, majd a visszajelzések alapján kiértékeljük, hogy érdemes-e tovább folytatnuk a munkát. A jelentőségét az adná, hogy nem a protestáns vagy a római katolikus közösség számára készülne, hanem egy mindenki által elfogadott szöveg lenne.

[[paginate]]

– Nemzetközi trend is a jelnyelvi bibliafordítás. Miért épp ez került fókuszba?

– A legtöbb országban a legnagyobb nyelvi kisebbség a siketek csoportja. Magyarországon is 30–40 ezer ember kommunikál jelnyelven, hivatalos nyelvnek számít hazánkban. Kéz-, arc- és testmozdulatokból áll, sokkal direktebb az írásbeli vagy akár a szóbeli kommunikációnál, gyakran kell egyszerűsíteni az általa kifejezendő tartalmat, ami komoly fordítói feladat. Emellett a projekt már számos új jellel gazdagította a magyar jelnyelv bibliai szókincsét. A bibliafordítás mellett készül egy bibliai jelnyelvi szótár is, melyet a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége is elismer, jeltolmácsai is használják majd ezeket a mozdulatokat.

– Az Igenlő is mintha egyfajta fordítói munka lenne, csak itt magyarról magyarra zajlik a fordítás.

– Igen, mert a Biblia relevanciáját akarjuk felmutatni vele. Sokszor a bibliaolvasásnak az a gátja, hogy az emberek úgy gondolják, nem mond nekik semmit a Szentírás. Vendégeinkkel beszélgetve felhívjuk a figyelmet arra, hogy az adás témájául szolgáló bibliai fogalom egyébként egy élő kifejezés a mi számunkra is, a Bibliában pedig nagyon gazdag jelentése van. Mindez segít abban, hogy ezt a fogalmat jobban megértsük vagy megéljük. Az ökumenikus fordítás során, amellyel a társadalom nem vallásos részét célozzuk meg, sokszor küzdünk azzal, hogy az egyházi ember számára nem szokatlan teológiai fogalmakat – például kegyelem, megbotránkozás, Lélek, irgalom vagy áldás – közérthetőbb kifejezéssel helyettesítsük. A kegyelmet például bizonyos helyzetekben úgy fejezzük ki: az Isten kedvessége vagy jóakarata felénk. Az Igenlő is felfogható egy, a közérthetőségre tett kísérletnek.

[[paginate]]

– Milyenek a visszajelzések, a tapasztalatok?

– Döntően pozitívak. Általában ezekkel a fogalmakkal kapcsolatban szoktak írni, hogy jól értik-e. Például azzal az adással kapcsolatban, amelyikben Tóth Sárával Jézusról beszélgettünk: hogyan viszonyulnak hozzá a mai fiatalok. Brazíliából pedig az ottani kollégáink, a helyi bibliatársulat munkatársai kerestek meg, akik az Amazonas mentén keresztyén rádióadások segítségével terjesztik az evangéliumot. Nincs elég lelkészük ekkora területre, ezért a tömegmédiát hívják segítségül. Meghallgatták és a mesterséges intelligencia segítségével lefordították az Igenlőt, majd engedélyt kértek, hogy felvegyék a műsoraik közé. Így jut el a magyar reformátusok üzenete a dél-amerikai őserdőbe.

– Személyesen mi volt a legemlékezetesebb epizódja ezeknek a beszélgetéseknek?

– Nagyon megmaradt bennem Varga Gyöngyi története, aki megosztotta velünk, miért fontos téma számára az áldás. Szoros kapcsolata volt a nagymamájával, aki mindig úgy küldte iskolába őt, hogy megsimogatta a fejét és megáldotta. Milyen jó lehet egy gyereknek, hogy nemcsak szendvicset tesznek a zsákjába, hanem azt kívánják neki, hogy kísérje az Úr áldása. Beleborzongott az ember; milyen jó lenne minden gyereknek így felnőni! Mennyire más a hit felé vezető útja egy olyan gyereknek, akit így küldenek iskolába… Megható dolog volt az is, ahogy Steinbach József püspök a szeretetről szóló adásban elmesélte, milyen gyermekkori élmény indította őt arra, hogy másokban a jót próbálja meg feléleszteni, szolgálatával az emberi gonoszságot próbálja ellensúlyozni.

– Az Igenlő adásai a tematikus év végeztével is elérhetők az interneten. Ezeket hallgatva mire mond igent az ember?

– Sokat ötleteltünk a címen. Életigenlő podcastot szerettünk volna csinálni, hogy a panaszkodásra, borúlátásra hajlamos magyar embereket bátorítsuk. Ezért lett Igenlő a neve. Továbbá az is benne van, hogy igent mondunk Istenre, az ő igéjére és arra, hogy jó az Isten útján járni.

– Köszönöm a beszélgetést!

Feke György