A CONFESSIO SZERKESZTŐBIZOTTSÁGÁNAK ÚJ TAGJAI
Elérkezett az idő, hogy Szerkesztőbizottságunkat új tagokkal bővítsük, határon innen és azon túl élőkkel, folytatva az évtizedekkel ezelőtti gyakorlatot. Folyóiratunk 48 éves története során mindig figyelemmel kísérte a határainkon kívül rekedt magyarság és a magyar reformátusság sorsát. Ennek kifejezéseként kértünk fel – a Szerkesztőbizottság elnökének egyetértésével – a református magyarság reprezentánsaként egy-egy neves, hiteles személyiséget az ún. utódállamokból, Nyugat-Európából és az Óceánon túlról, a magyar kisebbségből, illetve szórványból.
Név szerint: Hermán M. Jánost (Nyugat-Európa), Lábadi Károlyt (Délvidék), Somogyi Alfrédot (Felvidék), Tonk Mártont (Erdély), Tóth Péter Lászlót (Amerikai Egyesült Államok) és Vári Fábián Lászlót (Kárpátalja).
Magyarországról szintén hiteles, az egyházunknak és a Confessionak régtől fogva elkötelezett református személyiségeket emeletünk be a Szerkesztőbizottságba. Név szerint: Arday Gézát, Csanády Mártont, Gáborjáni Szabó Botondot és Karasszon Istvánt.
Testvéri szeretettel köszöntjük őket.
A Szerkesztőség
református lelkipásztor, egyháztörténész. Kolozsvárott született 1948. szeptember 7-én. A nagysármási parókián nőtt fel.
Tanulmányok: Az észak-erdélyi Besztercén járt magyar gimnáziumban. Érettségi után a teológiai tanulmányait Kolozsváron, Nagyszebenben és Bukarestben végezte (1966 -1973). A hét évből három teológiai magiszterképzés volt. Teológiai tanulmányait Amszterdamban folytatta a református Vrije Universiteit-en, ahol postgraduális hallgató volt három szemeszteren át, 1980-1981-ben. Itt gyűjtötte össze doktori disszertációja anyagát. A budapesti Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karán szerzett teológiai doktori fokozatot (PhD) 1992-ben.
Pálya: Tíz évig lelkipásztor Erdélyben: Mezőkeszü és Magyarlégen (1973-1976), Somkerék (1976-1978), Újös és Szászfűzkút (1978-1983). 1983. szeptember 10-én Hollandiába menekült családjával a román kommunista diktatúrából. Frízlandban két faluban, Ouwsterhaute és Scharserbrug gyülekezeteiben (Hervormde Kerk) vállalt lelkipásztori szolgálatot. E hat év alatt (1984-1992) önkéntes alapon magyar gyülekezetet is szervezett (Heerenveen). Belgiumban (Liege és Brüsszel) újra alapította a református egyházközségeket.
[[paginate]]
Mint hajdani üldözött lelkipásztor menekültügyi lelkészi szolgálatot vállalt a délszláv háború idején (1992-1993). Lelkipásztor Londonban a magyar református egyházközségben (1993 - 1994 között). 2017-ben Zwolléban magyar református/protestáns egyházközséget alapított az Urbán család segítségével, melynek lelkipásztora a mai napig. Felelősséggel munkálkodik a hollandiai magyarság egyházi építésén, az öt hollandiai magyar református gyülekezet kapcsolatainak egybehangolásán, valamint egyidejűleg a Hollandiában élő magyar unitáriusok lelkigondozását is végzi.
Oktatási és kutatási területe: A Groningeni Egyetem Bölcsészettudományi Kara holland-magyar szakján magyar egyháztörténet oktatott (1990-1992). Komáromban, a Calvin János Református Teológiai Akadémián egyháztörténetet és egyházjogot tanított 1995 és 1999 között. Nagyváradon, a Partiumi Keresztyén Egyetem Teológiai Fakultásán egyetemi docensként protestáns egyháztörténetet, egyetemes egyháztörténetet és művelődéstörténetet adott elő 2000-2001-ben és 2007-től 2017-ig. Ez utóbbi helyen vezette a Királyhágómelléki Református Egyházkerület kiadói- és sajtóosztályát. Közreműködött a dokumentációs központ és könyvtár, a KREDOK megalapításában és működtetésében (2005-2017). Kutatási területe többek között: lengyel és moldvai reformációtörténet, erdélyi diákperegrináció a hollandiai egyetemeken a XVII-XVIII. században, Johannes Honterus élete és munkássága, Bethlen Miklós teológiai gondolkodása, Kuyper Ábrahám és a neokálvinizmus hatása Magyarországon. Főbb művei közül kiemelkedik a három kiadást megélt Johannes a Lasco élete és munkássága (2008-2010), Bethlen Miklós életének és gondolkodásának evangéliumi vonásai (2008), valamint a Hitvallók és mártírok c. dokumentumkötet a XX. századi magyar száműzöttekről és menekültekről. Tanulmányainak és fordításainak száma meghaladja a százat. A Confessioban 1987-től, közel negyven éve jelennek meg írásai. Jelenleg a Zwollei Harangszó szerkesztője. Több mint félszáz konferenciát, ill. szimpóziumot szervezett önállóan vagy társrendezővel.
Alapítvány, család: Elnöke az 1995-ben létrehozott Juhász István Alapítványnak, melynek célkitűzése teológiai művek kiadása, lelkészek továbbképzése, valamint az egyetemi fokú Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet hallgatóinak ösztöndíjjal való támogatása. A magyarul kitűnően beszélő holland feleségével 1975-ben kötött házasságot, nyolc évet éltek Erdélyben, hat gyermeket neveltek fel, velük együtt kilenc unokának örvendeznek.