A CONFESSIO SZERKESZTŐBIZOTTSÁGÁNAK ÚJ TAGJAI
Elérkezett az idő, hogy Szerkesztőbizottságunkat új tagokkal bővítsük, határon innen és azon túl élőkkel, folytatva az évtizedekkel ezelőtti gyakorlatot. Folyóiratunk 48 éves története során mindig figyelemmel kísérte a határainkon kívül rekedt magyarság és a magyar reformátusság sorsát. Ennek kifejezéseként kértünk fel – a Szerkesztőbizottság elnökének egyetértésével – a református magyarság reprezentánsaként egy-egy neves, hiteles személyiséget az ún. utódállamokból, Nyugat-Európából és az Óceánon túlról, a magyar kisebbségből, illetve szórványból.
Név szerint: Hermán M. Jánost (Nyugat-Európa), Lábadi Károlyt (Délvidék), Somogyi Alfrédot (Felvidék), Tonk Mártont (Erdély), Tóth Péter Lászlót (Amerikai Egyesült Államok) és Vári Fábián Lászlót (Kárpátalja).
Magyarországról szintén hiteles, az egyházunknak és a Confessionak régtől fogva elkötelezett református személyiségeket emeletünk be a Szerkesztőbizottságba. Név szerint: Arday Gézát, Csanády Mártont, Gáborjáni Szabó Botondot és Karasszon Istvánt.
Testvéri szeretettel köszöntjük őket.
A Szerkesztőség
a Bácskaságban, Bácsgyulafalván született 1950. február 15-én. Alsóbb iskoláit szülőfalujában és Szabadkán végezte, majd a Kosztolányi és Csáth által is látogatott gimnázium tanulója lett. Felsőfokú tanulmányait Újvidéken, Pécsett folytatta. 2000-ben Debrecenben a néprajzi tanszéken 1997-ben summa cum laude minősítéssel Phd fokozatot szerzett néprajztudományból, melyet Zágrábban DrSc minősítéssel ismertek el. A délszláv háborúig a horvátországi Eszéken a Magyar Képes Újság irodalmi szerkesztője.
A háborús események miatt családjával az anyaországba költözik. A pécsi Janus Pannonius Néprajzi Múzeum kutatója, majd a gödöllői Városi Múzeum igazgató-helyettese. Rövid ideig a Váci Székesegyházi Kincstár és Egyházmegyei Gyűjtemény igazgatója. A gödöllői Szent István Egyetemen Környezettudományi Intézetében a Nép és Tájrajzi Csoport vezetője. Eszéken a Strossmayer Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék alapító professzora.
[[paginate]]
Főszerkesztője volt az Acta Hungarica Universitatis Essekiensis kiadványnak, mely tudományos dolgozatokat ad közre, valamint alapító főszerkesztője a Rovátkák horvátországi magyar tudományos és művészeti folyóiratnak. Alapító elnöke volt a munkatársaival és a hallgatóik bevonásával létrehozott Pragma Horvátországi Magyar Tudományos és Művészeti Körnek.
A néprajz, a művelődés- és egyháztörténet területéről számos könyvet publikált. Főbb munkái a Drávaszögi Néprajzi Ábécé, a Horvátországi Magyar Művelődéstörténeti Lexikon, Egyházak a Drávaszögben és Szlavóniában, kilenc kötetben tíz drávaszögi magyar település monográfiája.
Munkásságát több díjjal ismerték el: Sebestyén Gyula Emlékérem (1985), Ortutay Kutatói Jutalomdíj (ELTE Néprajzi Tanszék,1987), a XXV. Honismereti Akadémia kutatási arany emlékérme (1997), Pro Ethnographia Minoritatum plaket (Magyar Néprajzi Társaság, 2010), Gödöllő Kultúrájáért Díj (2011), J. J. Strossmayer Egyetem BK, Eszék díszoklevele (2011), Doby Géza-díj (Szent István Egyetem MKK, 2012), Magyar Érdemrend Lovagkeresztje (2012), A horvátországi Baranyai Történelmi Intézet életműdíja (2014), Ács Gedeon életműdíj a horvátországi magyarságért (2018), PAB Határon Túli Tudományért díj (Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Akadémiai Bizottság, 2019), Arany János-érem Tudományos Akadémia (2021).