A könyv szerzője dr. Bodoky (Biberauer) Richárd (1908–1996) református lelkész. Teológiai tanulmányait Budapesten és Strasbourgban végezte. 1932-ben szentelték református lelkésszé. 1936-ban a Keresztyén Ifjúsági Egyesület képviselőjeként fél évet Indiában töltött, az ott szerzett benyomásairól írta első, Ez is India című könyvét (1937). 1937 és 1951 között a Filadelfia Diakonissza Intézet és a Bethesda Kórház, 1938-tól a Filadelfia Diakonissza Alapítvány lelkész-igazgatója volt. 1942-ben a Debreceni Tudományegyetem Teológiai Fakultásán doktorált. A diakonissza intézetek 1951-ben bekövetkezett felszámolását követően a Református Egyetemes Konvent munkatársa volt, ahonnan 1959-ben eltávolították, majd nyelvtudásának köszönhetően fordítóként dolgozott. 1966-ban a Móra Kiadónál jelent meg Livingstone címmel a híres skót protestáns misszionáriusról, Afrika-kutatóról és felfedezőről írt regényes életrajza. Ezt követően kezdte el családtörténeti könyvsorozatát írni. Ennek kiadása a rendszerváltás előtt nem volt lehetséges.

A Szerző könyvsorozatának I. és II. kötetét közvetlenül a halála után, 1996-ban és 1997-ben családi kiadásban nyomtattuk ki. Írásait elsősorban a szerteágazó családnak szánta. Amikor a Jövevények és vándorok című sorozatát az 1960-as évek végén írni kezdte, még nem volt divatban a családtörténet, mint műfaj. Ahogy halála után hagyatéka és a családi iratanyag feldolgozásra került, a további köteteket (III-VI.) már az első két kötetnél gondosabban szerkesztett formában adtuk közre. Azóta a könyvek alapjául szolgáló családi iratgyűjtemény Biberauer-Bodoky Gyűjtemény néven Budapest Főváros Levéltárában kapott méltó elhelyezést, ahol a kötetek által idézett vagy feldolgozott iratok a levéltári rendszerben megtalálhatók és megtekinthetők. Elérkezett annak az ideje, hogy az egy kötetbe szerkesztett I. és II. rész a szélesebb olvasóközönséghez is eljuthasson.

A kötet tartalma sokak számára egy ismeretlen, sokáig elhallgatott világot tár fel. Az újkori egyháztörténet hátteréből kiindulva az ausztriai evangélikusság újjáéledésén át a skót, az osztrák és a német szellemi és gyülekezeti mozgalmakkal összekapcsolódó hazai protestáns belmisszió vidékére kalauzolja az olvasót. A főszereplő apa, Michael és fia, Theodor személyiségét, hazafiságát próbára teszik az 1848-as szabadságharc eseményei. A 19. század nagy társadalmi átalakulása, a kibontakozó kapitalizmus és a gyors iparosodás új kihívásokat jelent a második generáció számára. Theodor egyéni sorsa szorosan összefonódott a városfejlődés során színre lépő jelentős gazdasági vállalkozó, Ganz Ábrahám életével. Theodor húga, Hermine megrendítő életútja betekintést enged a korabeli diakonissza (protestáns női szerzetesi) életformába. Megismerjük a Budapesti Németajkú Református Gyülekezet és az általa alapított Bethesda Diakonissza Kórház 19. századi hiteles történetét is.

Csanády Andrásné Bodoky Ágnes