Zsirai László verse Tóth-Máthé Miklós emlékére

Tóth-Máthé Miklósra emlékezünk

Tóth-Máthé Miklós író, költő, drámaíró, folyóiratunk Szerkesztősbizottságának több mint húsz éven át (1998-2019) tagja, 2019. október 20-án visszaadta lelkét Teremtőjének. Temetése a Tiszalúci Református Egyházközség templomából volt november 8-án. A vigasztalás Igéjét Derencsényi István, a Debrecen-Kossuth utcai gyülekezet lelkipásztora, a Tiszántúli Református Egyházkerület főjegyzője és Szakács György, a Debrecen-Kistemplomi eklézsia lelkipásztora hirdette. Búcsúbeszédet mondott Siri Norbert, Tiszalúc polgármestere és Bertha Zoltán irodalomtörténész, a Magyar Írószövetség nevében. Csikos Sándor színművész pályatársi visszaemlékezéssel és szavalattal búcsúzott. Orgonazenét adott elő Karasszon Dezső orgonaművész, kórusműveket pedig a Kollégiumi Kántus tagjai.
Zsirai László versével és Szakonyi Károly emlékező soraival, a boldog feltámadás reménysége alatt búcsúzunk barátunktól és munkatársunktól. Isten áldása legyen továbbélő munkáin! Emléke legyen áldott!

 

Micu hagyatéka

Tóth-Máthé Miklós emlékére

 

Színpadi függöny előtt-mögött állt,
tapsban fürdetve Ady-arcát.
 

Később lélekből ébredt okkal írt,
drámává színezve a papírt.
 

Hittel hirdette az Úr igéit,
jóság nagyjait s picikéit.
 

Pecúrok, Figuránsok, és papok,
viharokat váltó szép napok.
 

Vállán tartotta kezét az Isten,
műveibe, hogy betekintsen.
 

Forrásaiból bárki meríthet,
átölelte a történelmet.
 

Kálvinnal, Bakóczcal, Méliusszal
utazik fenn az égi busszal.


Fotó: MTI Czeglédi Zsolt 
 

Hasonló anyagaink