Zsirai László versei

Gondolatban…

Gondolatban messze mész,
tekinteted ködbe vész,
füledben cseng a csend.

Cserélnél házat, hazát?
Ölelné-e száz barát
másutt a végtelent?

Végül mégis itt maradsz,
ahol ősi szív maraszt –
Lelkedben reng a rend.

 

Erősíted

Uram! Sosem volt késztetésem,
hogy részt vegyek bármi tüntetésen.
Tudod, oly módon politizálok,
hogy jóságért mindig síkra szállok.

A nagytétényi remeteségben,
ha fáztok, mint óvó kabátot,
szíves szavakkal terítem rátok
szeretetteli szívverésem.

Uram! Most gyenge lábon állok,
sántikál néha érverésem.
Hitemből merítek tanácsot,
Te erősíted érvelésem.
 

Hasonló anyagaink

Az anyanyelv három ajtaja

A múlt század ’80-as éveinek második felében, amikor a magyarországi újságírók előtt is megnyílt végre Kárpátalja kapuja, egy-két alkalommal feltették nekem, de bizonyára más pályatársamnak is...